Intézetünk munkatársa, Prof. Dr. Gaál Péter az Egészségpolitika, Finanszírozás és Rendszerfejlesztés Tanszék vezetője közreműködésével új nemzetközi tanulmány jelent meg a The Lancet folyóiratban, amely a mentális zavarok globális, regionális és országos betegségterhét vizsgálja a Global Burden of Disease (GBD) adatbázis alapján.
Az eredmények szerint a mentális zavarok világszerte a legjelentősebb egészségkárosító tényezők közé tartoznak. A legnagyobb terhet a szorongásos zavarok jelentik, ezt követi a depresszió, majd a skizofrénia. Ezek az állapotok hosszú időn keresztül rontják az érintettek életminőségét és mindennapi működését.
A kutatás azt is kimutatta, hogy 2023-ban a mentális zavarokból fakadó egészségveszteség a nők körében magasabb volt (100 000 főre vetítve 2239 eset), mint a férfiaknál (1900 eset), és a legnagyobb terhet a 15–19 éves korosztályban mérték. A COVID-19 világjárvány tovább erősítette ezeket a kedvezőtlen folyamatokat, rávilágítva a mentális egészség sérülékenységére.
A tanulmány arra is felhívja a figyelmet, hogy a mentális zavarok terhe az elmúlt években nem csökkent számottevően, miközben sok érintett továbbra sem jut megfelelő ellátáshoz. Az ellátáshoz való hozzáférés különösen az alacsonyabb és közepes jövedelmű országokban egyenlőtlen, ahol korlátozottabbak az egészségügyi szolgáltatások.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a helyzet javításához elengedhetetlen a megelőzés erősítése, a problémák korai felismerése és a mentális egészségügyi ellátás fejlesztése.
A tanulmány fontos üzenete, hogy a mentális egészség támogatása nemcsak az egyének jólléte, hanem a társadalom egészének működése szempontjából is kulcsfontosságú, és megbízható, adatalapú iránymutatást nyújt a döntéshozók számára a hatékony beavatkozások tervezéséhez.
Az eredeti angol nyelvű publikáció ezen a linken érhető el: Updated trends in the global prevalence and burden of mental disorders, 1990-2023: a systematic analysis for the Global Burden of Disease Study 2023
