A 2021 elején bevezetett praxisközösségi és a 2023 januárjától alkalmazott indikátorrendszer jelentős változásokat hozott a magyar fogorvosi alapellátás finanszírozásában. A jogalkotói döntések szakmai egyeztetés és pilotprogram nélkül, váratlanul léptek életbe, ami a fogorvosi praxisok körében széleskörű visszhangot váltott ki. Munkatársunk, Dr. Sinkó Eszter, valamint Dr. Tóth Ildikó és Dr. Nagy Ákos, az egészségügyi-minőségügyi és betegbiztonsági menedzsment (EMBM) mesterképzésünk hallgatói online, anonim kérdőíves felmérésekkel vizsgálták a változások hatását az érintett fogorvosok hangulatára és karrierátadási hajlandóságára. A felmérés négy hullámban zajlott 2022 áprilisa és 2024 októbere között, a „NEAK-Fogorvosok” Facebook-csoportban.
Az IME Egészségügyi vezetők szaklapja, tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban közzétett eredmények szerint a praxisközösségi rendszer bevezetésekor a fogorvosok karrierátadási hajlandósága 20,3%-os volt, ami a nemzetközi adatokhoz közelít. Ezzel szemben az indikátorrendszer, amelyet szakmai konzultáció nélkül vezettek be, ezt az arányt 2,2%-ra csökkentette, és a rendszer elutasítottsága meghaladta a 90%-ot. A vizsgálat rávilágított a praxisközösségek és az önhibán kívül kimaradó praxisok közötti jelentős különbségekre mind a hangulat, mind a karrierátadási hajlandóság tekintetében.
A praxisközösségi tagság pénzügyi és kollegiális támogatást biztosít, ugyanakkor a kimaradók számára diszkriminatív hatású. A felmérés a TEK-körzetek, a körzetméret és az elhelyezkedés figyelembevételével mutatta be a praxisok jellemzőit, valamint az indikátorrendszer bevezetésének alacsony elfogadottságát, ami a finanszírozás kiszámíthatatlanságából és a bevezetés előkészítetlenségéből fakad.
Összességében a vizsgálat rámutat, hogy a jogalkotói döntések gyors és egyeztetés nélküli bevezetése negatívan érintette a fogorvosok hangulatát és a szakma jövőjébe vetett bizalmát, miközben a praxisközösségi rendszer bizonyos esetekben védő hatást gyakorol a résztvevő praxisokra.
