2025. június 26–27-én nagy sikerrel rendeztük meg a IV. Socio Summit Nemzetközi Konferenciát „Digitalizációval a reziliens szociális szolgáltatásokért” címmel. A rendezvényen több mint 70 szakember vett részt a szociális és egészségügyi ágazat különböző területeiről.
A résztvevőket Dr. Palicz Tamás, intézetünk, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ stratégiai igazgatóhelyettese köszöntötte, megnyitva ezzel a kétnapos szakmai eseményt.
Az első nap délelőttjét változatos és érdekfeszítő előadások színesítették.
Digitális egészségügyi fejlesztések Magyarországon
Elsőként Puskás Zsolt Péter, az ESZFK egészséginformatikai szakértője adott átfogó képet a hazai digitális egészségügy jelenlegi állásáról és fejlesztési irányairól.
Előadásában kiemelte, hogy az Európai Bizottság adatai szerint Magyarország 86%-os digitalizációs érettséggel rendelkezik az elektronikus egészségügyi nyilvántartásokhoz való hozzáférés tekintetében – ez 4 százalékponttal meghaladja az uniós átlagot. Ugyanakkor fejlesztendő területként jelölte meg az idősgondozó intézmények adatainak teljes körű, a lakosság számára elérhetővé tételét, például a KENYSZI-rendszer EESZT-hez való illesztésével, illetve fontosnak tartotta a jelzőrendszer működését segítve a Gyermekeink védelmében Informatikai Rendszerrel való adatkapcsolat kialakítását.
Digitalizáció és kiberbiztonság a humánszolgáltatásokban
Dr. Palicz Tamás a digitális technológiák humánszolgáltatásokban betöltött úttörő szerepéről beszélt. Egyik inspiráló példája az angliai „otthoni kórház” modell volt, ahol a beteg helyett csak az adatok „utaznak”. A virtuális ágyak lehetővé teszik, hogy a betegek kórházi tartózkodás nélkül, otthonukban kapjanak magas színvonalú ellátást. Előadásában hangsúlyt kapott a digitalizációval párhuzamosan megjelenő kiberbiztonság kérdésköre is, különösen a betegbiztonság és a biztonságtudatosság szempontjából. Rámutatott: a kiberbiztonsági incidensek 90%-a emberi tényezőre vezethető vissza – egy gyenge jelszó is súlyos következményekkel járhat.
Digitális technológiák bevezetése idősek otthonaiban – nemzetközi pilotprogram tapasztalatai
Kristina Randlová, a Prágai Közgazdaságtudományi Egyetem (Prague University of Economics and Business) munkatársa, a Digi4Care projekt tapasztalatait osztotta meg.
A program három, demenciával élő időseket is ellátó intézményben valósul meg, ahol különféle digitális eszközöket – például szociális robotot, kognitív fejlesztő játékot és távfelügyeleti rendszert – vezetnek be és monitoroznak.
A projekt célja a digitális technológia alkalmazhatóságának és használhatóságának vizsgálata, egyúttal a demenciával élők ellátásának innovatív, jövőbe mutató átalakítása.
Szekcióülések és workshopok – Gyakorlati nézőpontok és innovatív megoldások
A délután a két tematikus szekció és intaraktív workshop izgalmas témáival folytatódott. A konferencia résztvevői elmélyülhettek a digitális technológia és a szociális ellátás metszéspontjait érintő aktuális kérdésekben. A szakmai diskurzusokat gyakorlati példák, technológiai bemutatók és inspiráló gondolatok tették emlékezetessé.
1. szekció – Ember a technológia mögött
Előadó: Orbán Előd (Enterprise Group Technologies Kft.)
„Egy gondolkodásmód, ahol a fejlődés az emberből indul ki”
Ebben a szekcióban Orbán Előd (Enterprise Group Technologies Kft.) a mesterséges intelligenciáról (MI) szokatlan, emberközpontú nézőpontból beszélt. Előadásában párhuzamot vont az emberi gondolkodás és az MI működése között, közérthetően mutatva be az MI matematikai alapjait annak érdekében, hogy reális elvárásaink lehessenek a technológiával szemben.
Szó esett az MI alkalmazásának veszélyeiről, a technológiával való függőségek kialakulásának mechanizmusáról, valamint azokról a metakészségekről, amelyekre az MI korában igazán szükségünk lesz a boldoguláshoz. Kiemelte: a mesterséges intelligencia nem pusztán új technológia, hanem átalakítja a versenyt, a tudásmegosztást. A „promptolás”, vagyis a jó kérdések megfogalmazása lényeges, a kreativitás új formájává válik.
A szekció végső üzenete egyértelmű volt: az MI nemcsak lehetőség, hanem üzleti és szakmai szükségszerűség is – érdemes tanulni, gyakorolni, fejlődni benne.
2. szekció – Támogatott lakhatás – Digitális támogatás
Előadók: Szollár Zsuzsa (Vakok Állami Intézete, Fény a Sötétben Alapítvány), Kiss Olivér (ügyvezető igazgató, ELKO EP Hungary Kft.)
A második szekció középpontjában egy 2025 februárjában indult modellprogram állt, amely a Vakok Állami Intézete, a Fény a Sötétben Alapítvány és az ELKO EP Hungary Kft. együttműködésében valósul meg. A program célja, hogy okosotthon-technológiák és innovatív digitális megoldások segítségével támogassa a vak és gyengénlátó emberek önálló életvitelét a támogatott lakhatásban.
A szekció egyedülálló módon kapcsolta össze a szakmai és technológiai nézőpontokat: középpontba helyezve az embert, a méltóságteljes életvitelt és a digitalizációban rejlő lehetőségeket az esélyegyenlőség megteremtésében.
Workshop – Innováció és értékteremtés a szociális és egészségügyi ellátás határterületein
Előadók: Bálity Csaba, Kopcsó Dániel (Data EDIH, Egészségügyi Menedzserképző Központ)
„A digitalizáció nem mindig pénz vagy túlóra kérdése – néha elég egy jó ötlet.”
Az interaktív workshop során a résztvevők közösen gondolkodtak arról, miként válhat a technológia a szociális és egészségügyi munka hétköznapjainak egyszerűsítő, stresszcsökkentő részévé. Szó esett többek között a dokumentációs folyamatok, a belső kommunikáció és az intézményi működés hatékonyabbá tételéről.
A résztvevők attitűdfelmérés keretében osztották meg saját jó és rossz tapasztalataikat a digitalizációval kapcsolatban.
A második nap a Socio Summit Caféval vette kezdetét.
A résztvevők egy csésze kávé mellett, kötetlen beszélgetés keretében oszthatták meg tapasztalataikat a digitális megoldásokkal kapcsolatban. A párbeszéd középpontjában az állt, hogy milyen eszközöket alkalmaznak már most intézményeikben, milyen további lehetőségeket látnak a digitalizációban, és milyen félelmeik, aggodalmaik merülnek fel ezzel kapcsolatban.
Ezt követték az előadások.
Digitális technológiák alkalmazása a szociális munkában – hazai kutatási eredmények és fejlesztési irányok
Dr. Tóth Anikó Panna, a Debreceni Egyetem Társadalomtudományi és Szociális Munka Tanszékének adjunktusa előadásában a hazai szociális szakemberek digitális technológiához való viszonyát osztotta meg. Kutatási eredményekre alapozva mutatta be, milyen módon használják jelenleg az információs és kommunikációs technológiákat (IKT), milyen tapasztalataik vannak, és milyen további igények fogalmazódnak meg a digitális eszközökkel kapcsolatban.
Az előadás gyakorlati példákon keresztül szemléltette, hogyan alkalmazhatók ezek az eszközök a szociális munka különböző területein – különösen az idősgondozásban. Rávilágított arra, miként támogathatják a digitális megoldások a kliensek és a gondozók jóllétét, valamint milyen előnyökkel járhatnak a szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javítása szempontjából.
Humán kontroll a mesterséges intelligencia felett – etikai és jogi dilemmák a szociális szférában
Katona Illés, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar joghallgatója előadásában arra kereste a választ, hogyan alkalmazható felelősen a mesterséges intelligencia (MI) a szociális szférában, különösen a sérülékeny csoportok esetében. Ismertette a mesterséges intelligencia működési alapelveit, kiemelve annak előnyeit, ugyanakkor hangsúlyozta technológiai korlátait és lehetséges kockázatait is.
Az előadás középpontjában a humán kontroll szerepe állt – vagyis az érdemi emberi felügyelet és döntéshozatal fontossága az MI által támogatott rendszerek használatában. Katona Illés rámutatott: a jog csak keretet ad, a valódi felelősség a szakemberek kezében van. Nekik kell tisztában lenniük azzal, hogy mely helyzetekben nem alkalmazható MI, ismerniük kell a technológia határait, és biztosítaniuk kell, hogy a rendszer működése szabályszerű, biztonságos és emberközpontú maradjon.
Az előadás egyik fő üzenete az volt, hogy a digitális megoldások nem válthatják ki az emberi kapcsolatokat – az emberi jelenlét és döntés mindig elsőbbséget kell, hogy élvezzen, különösen sérülékeny emberek támogatásakor.
Digitális akadálymentesítés okosotthon-megoldásokkal
Nagy Zoltán Attila, a Mozgássérültek Budapesti Egyesületének projektvezetője előadásában bemutatta, hogyan nyitott új távlatokat a digitalizáció a mozgássérült emberek önálló életvitelének támogatásában. Az okosotthon-technológiák alkalmazása nem csupán technikai újítás, hanem esélyegyenlőségi kérdés is – lehetőséget kínál a környezet személyre szabott, távoli irányítására, így hozzájárul az emberhez méltó élethez és a társadalmi integrációhoz.
A 2023-ban indított pilot program keretében két okosotthon kialakítására került sor. Nagy Zoltán Attila ennek gyakorlati tapasztalatairól, a technológiai és szervezési kihívásokról, valamint a lakók visszajelzéseiről is részletesen beszámolt, rávilágítva arra, hogy a digitalizáció valóban képes új minőséget teremteni a mozgássérült emberek életében.
A konferencia egy interaktív jövőszimulációval zárult. A résztvevők kiscsoportokban gyűjtötték össze elképzeléseiket arról, hogy milyenek lesznek a szociális szolgáltatások húsz év múlva. Milyen kliensek jelennek majd meg? Milyen problémákkal érkeznek? Milyen módszereket és eszközöket alkalmaznak a szakemberek?
A nap végén mindenki egy konkrét elhatározással tért haza, hogy milyen lépést fog megtenni intézménye digitális érettségének fejlesztése érdekében már a következő hét első napján.
További részletek a Socio Summit 2025 honlapján érhetők el.
Jövőre újra Socio Summit! Reméljük, találkozunk.
Értesüljön Ön is a Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpont újdonságairól, eseményeiről, képzéseiről!