Munkatársunk, Dr. Pollner Péter is szerzőtársa volt annak a Nature Precision Oncology (npj) 2025. január 26-án publikált tanulmánynak, amelyben a kutatók arról számoltak be, hogy a szövettani vizsgálat és a proteomika (a sejtekben található fehérjék vizsgálata) együttesen segíthet előre jelezni a magas kockázatú szerózus (savós) petefészekrák platina alapú kezelésre adott válaszát.
A szerzők arra keresték a választ, hogyan lehet előre jelezni, hogy a magas fokozatú szerózus petefészekrákos betegek reagálnak‑e a platina alapú kemoterápiára, ami a betegek 20–30 %-ánál már a kezelés elején is hatástalan lehet. A szokásos mikroszkópos szövettani képek (H&E festett metszetek*) és a daganat sejtjeiben található fehérjemintázatok (a proteomika révén) segíthetnek információt találni a gyógyszerrezisztenciáról.
*A hematoxylin-eosin (H&E) festés egy általánosan használt szövettani festési eljárás, amely a sejtek és szövetek szerkezetének mikroszkóp alatti megtekintésére szolgál.
Ezeket mesterséges intelligenciával kombinálva – a mikroszkópos képeket és a fehérjeadatokat együtt értékelte a gép – a kutatók jelentősen pontosabban meg tudták jósolni a platina alapú kezelés hatékonyságát, mintha csak egyféle módszert alkalmaztak volna. Ez az új modell jobb volt még a jelenleg klinikai gyakorlatban használt HRD‑pontszámnál is (a Homologous Recombination Deficiency rövidítése, avagy homológ rekombinációs deficiencia, ami meghatározó a platinaérzéketlenség kialakulásában), nemcsak a kezelés hatékonyságát, de a betegek túlélési esélyeit illetően is.
A tanulmány azt mutatja, hogy a szövettan és a fehérjevizsgálat együtt jobban árulkodik arról, mely betegeknek érdemes első vonalbeli platina alapú kezelést adni. Ez előrelépés a személyre szabott daganatterápia felé, és új irányokat nyithat a petefészekrák gyenge pontjainak feltérképezésében.
A teljes cikk itt olvasható: Histopathology and proteomics are synergistic for high-grade serous ovarian cancer platinum response prediction.