Az Orvosi Hetilapban jelent meg az az összefoglaló tanulmány, amely munkatársaink: Dr. Safadi Heléna, Dr. Lám Judit és Dr. Belicza Éva közreműködésével készült a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2010–2021 közötti adataira támaszkodva, 128 115 felnőtt korú cukorbeteg laboratóriumi vizsgálatainak elemzését követően. A vizsgálat során az adatok elemzésével retrospektív kohorszvizsgálatot végeztek.
A kohorszvizsgálat egy olyan hosszú távú megfigyeléses kutatási módszer, amely során egy meghatározott csoportot (kohorszot) követnek nyomon időben, hogy feltárják bizonyos kitettségek és egészségi kimenetelek közötti összefüggéseket.
Az eredmények azt mutatták, hogy a vércukor- és szérumkreatinin-vizsgálatok a betegek több mint 70%-ánál legalább három különböző évben megtörténtek a négyéves periódus alatt. Ugyanakkor a HbA1c-, vizeletglükóz- és vizeletketontesztek elvégzési aránya csupán 50–60% között mozgott, míg az LDL-koleszterin- és vizeletalbumin-vizsgálatok aránya az első antidiabetikum-kiváltást követő négy évben 30% alatti volt. A COVID-19 pandémia 2020–2021-ben jelentős visszaesést okozott a vizsgálati arányokban. Az adatok arra is rávilágítottak, hogy a férfiaknál, a fiatalabb korcsoportoknál, valamint a csak metformint és/vagy szulfanilureát szedő betegeknél kisebb volt a laborvizsgálatok elvégzésének valószínűsége.
Az eredmények alapján szükség van a cukorbeteg-ellátás feladat- és felelősségi köreinek pontosabb meghatározására, valamint az informatikai támogatás és az emlékeztetőrendszerek fejlesztésére annak érdekében, hogy a szükséges vizsgálatok teljesüljenek.
A tanulmány következtetései szerint a hazai diabéteszgondozás fejlesztése érdekében elengedhetetlen az integrált ellátás kialakítása, a laborvizsgálatok pontosabb nyomon követése és az adatszolgáltatás bővítése.
A teljes cikk az alábbi linken érhető el: A felnőtt korú cukorbetegek laboratóriumi vizsgálatainak elemzése hazánkban