A The Lancet folyóirat 2024. márciusi számában jelent meg az a nemzetközi összefogás keretében készült tanulmány, amelynek szerzői között szerepelt intézetünk három szakértője, dr. Gaál Péter, dr. Lám Judit és dr. Palicz Tamás.
Ez a publikáció frissíti a korábbi halálozási előrejelzéseket, és összhangban van a 2021-es GBD (Globar Burden of Disease) becslésekkel. Először tartalmaz teljes körű mérőszámokat országos szinten: haláleseteket, elvesztett életéveket, fogyatékossággal eltöltött éveket, rokkantsággal korrigált életéveket (disability-adjusted life-years, DALY), várható élettartamot és egészséges várható élettartamot. A nem halálos betegségek figyelembevételével a GBD előrejelzései alapján a betegségek és sérülések száma 250-ről 359-re növekedett.
Jelen tanulmány számos módszertani fejlesztést is tartalmaz. Az átlagos környezeti hőmérsékletet kockázati tényezőként adták hozzá a szerzők, lehetővé téve a hőmérsékletváltozás okozta halálozási okok előrejelzését, valamint a globális felszíni hőmérsékleti változások és az egészségre gyakorolt hatások különböző forgatókönyveinek vizsgálatát. Szétválasztották a kockázati tényezők közötti kölcsönös függést az expozíciós értékek összegzett modelljein keresztül. Ez lehetővé tette a kockázati trendek független előrejelzését és hatásaik kombinációját anélkül, hogy azok többszörösen számítanának.A kockázati tényezők előrejelzéséhez modellek együttesét alkalmazták, egyváltozós modell helyett.
A tanulmány a 2021-es GBD becslésekkel kombinálva bemutatja a COVID-19 első négy évének (2020–23) halálos és nem halálos betegségterhére vonatkozó első becsléseket és előrejelzéseket. Ez lehetővé teszi a COVID-19 terhét a teljes betegségteher kontextusában történő értelmezésnek. Az előrejelzések pontosságát is kiértékelték az okok specifikus halálozási és DALY terhei tekintetében. Ezeken felül új, célalapú forgatókönyveket fejlesztettek ki, amelyek túlmutatnak a múltbeli változási ütemek alkalmazásán.
A cikk három lehetséges forgatókönyvet is felvázol.
- Az első alternatív forgatókönyv 2050-re előrejelzi, hogy mivel járna, ha kiküszöbölnék az olyan kockázatok hatásait, mint a nem biztonságos víz, a szennyvízkezelés, a higiénia és a háztartási légszennyezés.
- A második forgatókönyv azt mutatja be, milyen hatással lenne a betegségteherre a dohányzás, az étrend és a metabolikus kockázati tényezők, például a magas testtömegindex (BMI), a magas LDL-koleszterinszint, a magas szisztolés vérnyomás és a magas vércukorszint kiküszöbölése.
- A harmadik forgatókönyv pedig a gyermekek alultápláltságának kockázatait, például a fejlődésbeli visszamaradást, a súlyvesztést, az A-vitamin-hiányt és a nem megfelelő szoptatást vizsgálja, valamint az általános oltási lefedettség 100%-ra növelésének hatásait.
A teljes cikket itt lehet elolvasni: Burden of disease scenarios for 204 countries and territories, 2022–2050: a forecasting analysis for the Global Burden of Disease Study 2021