A Journal of Clinical Medicine 2024. márciusi 2. számában jelent meg egy cikk, amelyben szerzőként intézetünk munkatársa, Dombrádi Viktor is közreműködött. A cerebrális parézisben (CP, az agy fejlődési vagy sérüléses eredetű mozgáskorlátozottságában) szenvedő gyermekek az elérhető bizonyítékok többsége alapján végrehajtó funkcióikban elmaradásokat mutatnak a tipikusan fejlődő kortársaikhoz képest. Azonban ezen elmaradások mértékét, valamint a három fő összetevő (munkamemória, inhibitoros kontroll és kognitív rugalmasság) hiányosságainak arányait korábban még nem vizsgálták. (Az inhibitoros kontroll az agy azon képessége, hogy szabályozza, gátolja vagy leállítsa a nem kívánt vagy nem megfelelő viselkedéseket, gondolatokat és reakciókat.)

Ez a cikk az első metaanalízis, amely összegzi a különbségek mértékét a cerebrális parézisben szenvedő betegek és a tipikusan fejlődő populációk között a végrehajtó funkciók különböző összetevőiben, és ajánlásokat is tesz arra vonatkozóan, hogy a végrehajtó funkciók mely területei igénylik a legnagyobb beavatkozást.

A szerzők módszeres irodalomkutatást végeztek négy adatbázisban, hogy olyan tanulmányokat találjanak, amelyek a végrehajtó funkciókat mérték e két csoportban, 2023. augusztus 31-ig. Tizenöt cikket vontak be a metaanalízisbe. A végrehajtó funkciók összesített átlagos különbsége nagy volt (g+ = −0,82). Továbbá szignifikáns különbségeket találtak a munkamemóriában (g+ = −0,92) és az inhibitoros kontrollban (g+ = −0,82), míg mérsékelt különbséget azonosítottak a kognitív rugalmasság terén (g+ = −0,57). Emellett a moderátor-elemzések eredményei rávilágítottak arra is, mennyire kell ügyelni a kontrollcsoport résztvevőinek és a CP-betegek összevetésének pontosságára.

Az eredmények azt mutatják, hogy – összehasonlítva a tipikusan fejlődő kortársaikkal – a CP-betegek végrehajtó funkcióinál súlyos zavar tapasztalható, amely állapot sajnos nem csökken az idővel.