Munkatársaink, dr. Dózsa Katalin mint első szerző és dr. Joó Tamás mint társszerző cikke Hypertoniaszűrés és -gondozás új lehetőségei a háziorvosi praxisban címmel jelent meg a Hypertonia és Nephrologia folyóiratban.
A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy a hagyományosan egy orvossal és egy OKJ-s ápolóval működtetett háziorvosi praxis átszervezése – magasan képzett szakdolgozók bevonásával és a hozzáférés növelésével – milyen hatással van a magas vérnyomás diagnosztizálására, a gyógyszerfelírásra, a társbetegségek felismerésére és kezelésére.
A kutatás során a praxis betegforgalmi és gyógyszerfelírási adatait elemezték a 2010–2022 közötti időszakra vonatkozóan, összehasonlítva az intervenció előtti és alatti időszak eredményeit (2018.03.01.–2020.02.28. vs. 2021.03.01.–2023.02.28.).
Az elemzés kimutatta, hogy bár a magas vérnyomás prevalenciája lényegében nem változott, az új esetek száma és a kezelt betegek aránya növekedett. A társbetegségek felismerése és a preventív szolgáltatások elérhetősége is jelentősen javult, amelyet a vérnyomásmérések, az EKG-vizsgálatok és egyéb diagnosztikai eljárások számának emelkedése is igazolt. Emellett növekedett a kombinált antihipertenzív terápiák és a dyslipidaemia (kóros vérzsírszint) kezelése céljából felírt gyógyszerek alkalmazása is.
A tanulmány következtetései rámutattak arra, hogy a hagyományos háziorvosi praxis nem tud hatékonyan megfelelni a modern betegellátási és minőségi elvárásoknak. Az eredmények azt mutatják, hogy a magas vérnyomás felismerése helyett annak folyamatos, magas színvonalú gondozása és a társbetegségek tudatos kezelése jelentik a valódi kihívást. A háziorvosi ellátásban áttörő javulás érhető el, ha több helyiségben, meghosszabbított rendelési idővel és kiterjesztett hatáskörű MSc-ápolók bevonásával végzik a betegellátást.
A teljes cikk az elitmed.hu oldalán érhető el: A hypertoniaszűrés és -gondozás új lehetőségei a háziorvosi praxisban