Tüdőbetegeket és immunhiányos pácienseket vizsgálnak az első közös kutatások
A mesterséges intelligencia és az adattudomány a hazai egészségügy számos területén hozott forradalmian új megoldásokat az elmúlt években, az igazi áttörést azonban gyakran hátráltatja, hogy az egyes fejlesztések egymástól elszigetelten haladnak előre. Az AstraZeneca és a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának stratégiai együttműködése a preventív orvoslást helyezi a középpontba, a páciensadatok széles körének feldolgozásával pedig a sikeresebb betegútmenedzsment, a népegészségügyi problémának számító és egyéb kórképek hatékonyabb megelőzése és terápiája, valamint a hazai és nemzetközi orvosi tudástár bővítése a cél – jelentették be a megállapodás ünnepélyes aláírásán.
A legújabb egészségügyi digitalizációs fejlesztések – köztük kiemelten a mesterséges intelligencia és a célorientált adatkutatás- és elemzés – hazánkban is egyre jelentősebb szerepet játszanak nem csupán az ellátás hatékonyságának és minőségének fejlesztésében, de a preventív medicinában is. Az ebben rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázása érdekében kulcsfontosságú az érintettek szoros együttműködése, mind a kutató- és ellátóhelyek, mind a széleskörű nemzetközi adatvagyonnal rendelkező piaci szereplők részéről. Az így keletkező adatok alapul szolgálhatnak későbbi egészségpolitikai döntésekben.
„A nagyobb minták sokoldalú, akár nemzetközi tapasztalatokon is alapuló, vagy azokkal összevethető elemzése új távlatokat nyithat a hazai adatvezért egészségpolitika kialakulásában. A COPD és a COVID 19 szövődmények vizsgálata a rendelkezésre álló adatok elemzése jelentős mértékben hozzájárul a betegségek hatékony kezeléséhez” – mondta el Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár.
A tudás hatalom: új távlatok az adatvezérelt gyógyításban
Széleskörű szakmai egyeztetéssel egybekötött eseményen jelentette be a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kara és az AstraZeneca a döntéshozók és orvosszakmai partnerek előtt, hogy stratégiai keretszerződést írnak alá. Az együttműködés célja adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia megoldások közös kutatása és fejlesztése, az orvosi tudástár általános bővítése, valamint a népegészségügyi problémának számító kórképekhez kapcsolódó programok létrehozása. A közös projektek várható hatása nemcsak a sikeresebb betegútmenedzsmentben, de a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységekben is megmutatkozik majd.
„A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kara a hazai adatvezérelt egészségügyi paradigmaváltás szakmai műhelye. A szakértő csapat elsődleges célja, hogy az adatvezérelt egészségügyi és mesterséges intelligencia technológiák rendszerképessége fokozódjon hazánkban. Ez teheti képessé Magyarországot arra, hogy nemzetstratégiai szinten, közhasznú együttműködések keretében dolgozzon ki adatalapú megoldásokat olyan stratégiai partnerekkel, akik hajlandóak beruházni ennek a tudástárnak a fejlesztésébe, egy nemzetközi szinten is alkalmazható modell megvalósítása érdekében. A Nemzeti Laboratórium Adatvezérelt Egészség Divízió keretében dolgozunk ennek a rendszerképességnek a fejlesztésén, melyhez most újabb erőforrások érkeznek az AstraZeneca hazai és nemzetközi hátterének, valamint kiterjedt kutatási tapasztalatainak köszönhetően. Az erős döntéshozói támogatás pedig hozzásegíthet minket ahhoz, hogy a feltárt eredményeket mihamarabb a gyakorlatba ültethessük a hatékonyabb betegellátás érdekében” – fejtette ki az eseményen dr. Szócska Miklós, az Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja.
Célkeresztben a sokak életét megkeserítő népbetegségek
Az együttműködő partnerek már meg is kezdték az első közös kutatások megvalósítását, melyek a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) és súlyos asztmában szenvedő páciensek korai diagnosztizálására, az állapotromlást okozó tényezők és mintázatok azonosítására, illetve a megfelelő terápiás eljárásokra koncentrálnak. Csak hazánkban körülbelül félmillió embert érint a COPD és többnyire akkor derül fény a betegségre, amikor már visszafordíthatatlan a szervkárosodás – ráadásul a tünetek könnyen összetéveszthetőek az asztmával. Egy szintén új területet vizsgáló projekt a COVID-19 vírusnak és szövődményeinek fokozottan kitett, immunhiányos betegek kiszűrése és a kockázati tényezőkön alapuló csoportosítása a veszélyeztetettség mértéke alapján.
„Az AstraZeneca rendkívül széles portfóliójának és globális jelenlétének köszönhetően oszthatja meg tapasztalatait és adatbázisát az onkológia, a szív- és érrendszeri, a vese- és anyagcsere-betegségek, a ritka betegségek, valamint a légzőszervi és immunológiai betegségek területén. Vállalatunk alapvető küldetése olyan új innovatív gyógyszerek kifejlesztése, melyek valódi változást hoznak a betegek életébe. Ahhoz, hogy napjainkban a klinikai gyakorlatban komplex kezelési sémákat lehessen alkalmazni, valamint új terápiákat bevezetni, kiterjedt együttműködésekre van szükség, melyek magukban foglalják nem csak a tudományos kutatást, de az orvosi és társadalmi edukációt is. Magyarország erős alapokkal rendelkezik az adattudományi projektekhez, hiszen professzionális tudományos bázissal, magas szintű digitalizációs felkészültséggel és innovatív gondolkodásmóddal rendelkeznek az érintettek. Hisszük, hogy a közös munkával közelebb kerülhetünk számos civilizációs népbetegség sikeresebb kezeléséhez”– tette hozzá Kuuno Vaher, az AstraZeneca Közép-Európai Cluster igazgatója.
