SZVK Fórum – 2022. június 1. – A szociális szolgáltatások érdekképviselete/érdekvédelme

 

2022. június 1-e akár emlékezetes nap is lehetett volna számunkra, hiszen a világjárvány sújtotta, hosszú időszak után újra személyes formában is elérhetővé vált az SZVK Fórum.

A Fórum mindig egy-egy adott téma körül biztosít keretet a véleményformálásra, vitákra, ügyeink „megbeszélésére”. A Fórumok témáit eddig is ti jeleztétek, javasoltátok, és ezek közül a kiválasztott most az érdekképviselet, érdekvédelem lett.

Végül a személyes jelenlét rendkívül alacsony számú lett, mindössze két, kedves volt hallgatónk tisztelt meg minket s az online formát sem választották tömegek, így ez már önmagában is több kérdést generált a vendégeink felé.

A panelbeszélgetés vendégei közül online formában volt velünk Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (BDDSZ) elnöke, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) alelnöke, az Európai Bizottság Koragyermekkori Nevelés, Gondozás Munkacsoportjának Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség (EPSU) munkavállalói képviselője, az európai szintű Szociális Szolgáltatások Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottság munkavállalói képviselői csoportjának tagja valamint Kocsis József, a Szociális Igazgatók és Szakemberek Magyarországi Egyesületének (SZIME) elnöke, személyesen pedig Dr. Krémer Balázs, egyetemi docens (Debreceni Egyetem), a Szociális Szakmai Szövetség (3SZ) korábbi elnöke, Dr. Petri Gábor, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) nemzetközi koordinátora.

A beszélgetés első felében a meghívottak 10-10 perces keretben bemutatták a képviselt szervezetük és saját, érdekvédelmi munkájuk főbb tapasztalatait, sikereiket, főbb feladataikat.

Szűcs Viktoria elnök asszony három fontos pillérként fogalmazta meg a jogszabályértékelést és –kezdeményezést, a bérharcot és a konkrét, bírósági ügyekben való sikeres eljárást. Jelentős lépésként értékelte a SZÁÉF (Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum) életre hívását és működését. Konkrét sikerként említette még a bölcsődei dolgozók „megvédését a kiszervezéstől” és a munkaruha ügyének eredményes kezelését. Kritikaként hangzott el, hogy hiányzik az ágazatból egy munkáltatói szövetség, hiszen a BDDSZ nem a fenntartók vagy az intézményvezetők és a dolgozók között áll, hanem minden szereplővel együttműködve szeretné céljait megvalósítani. Véleménye szerint a szociális ágazat érdekképviselet – EU-s szinten is – határozottan rosszul szervezett.

Kocsis József elnök úr elsőként a Szociális Munka Napja térnyerését említette meg sikerként (bár szükségesnek tartana egy névváltoztatást is, hiszen lehetne e nap a szociális munkások napja is). Elsődleges céljük, hogy „róluk-nélkülük” ne hozzanak döntést, és elsősorban ne „oldalról kiabáljunk” be. A konstruktív együttműködés híve, ennek jegyében szervezet stratégiai együttműködést is kötött a kormányzattal. Bár most szünetet tartottak, de kiemelte az éves konferenciák gyakorlatát, de fájlalja, hogy nincsenek fórumaink a szakmában.

Krémer Balázs egy érdekfeszítő, történeti és elvi kitekintéseket is magában foglaló – egyetemi órának is helytálló – bevezetőt tartott, amelyből kiderült, hogy a közszolgáltatásokat folytató ágazatok soha nem voltak jó helyzetben (koroktól és kormányzatoktól függetlenül is). A franciaországi példákat említette, ahol vannak eszközök és cselekvések az egyes érdekpontok elérésére. Véleménye szerint ma már inkább „identitás harcok” veszik át a valódi érdekegyeztetés és –képviselet helyét. Bizonyos mértékben a 3SZ kudarcaként értékelte, hogy a szociális munka etikai kódexe nem vált a teljes ágazat alapdokumentumává, valamint a teljes ágazatból hiányolja az „önálló arc” megjelenését (akár egy alkalmas személy képében).

Petri Gábor bevezetésében a MEOSZ érdekvédelmi szerepét és sikerét bemutatva azt erősítette meg, hogy az „azonos helyzetben” lévő emberek társadalmi mozgalma áll a szervezet nagysága és ereje mögött. Véleménye szerint valójában a „társadalmi változásokért” való küzdelem a kulcs, ahol morális kérdések és állítások mentén, a legitimitás és reprezentativitás problémáin keresztül juthatunk a 21. századi érdekvédelemig. Kiemelte a spontaneitás és az információáramlás szerepét és jelentőségét a mai mozgalmak működőképessége kapcsán.

Az egyetlen, előzetesen beérkezett kérdés kapcsán a résztvevők elemezték a BDDSZ sikerének lépcsőit és összetevőit: szakmai és munkavállalói érdekvédelem együttműködése, jó kormányzati kapcsolatok, stigmatizációtól mentes célcsoport, állami elköteleződés, a fejlesztésekben való partnerségi viszony és rendszeres párbeszéd adják ki a megfelelő „receptet”.

A szociális ágazat érdekképviselet kapcsán kibontakozó vitában – amelyben minden résztvevő aktív szerepet vállalt – sokféle probléma feltérképezésre került. Petri Gábor kiemelte a mai bizalomhiányos társadalmi működést, ahol erős kifáradás (válságok egymás után egy meggyengült ágazatban) a jellemző és nagyon hiányzik a szolgáltatási minőségmérés is. Krémer Balázs rámutatott, hogy a reformok nem forradalmak „melléktermékeként” születtek, ezek a rendszerkudarcok sokkal inkább a gyenge érdekérvényesítésnek és az együttműködés hiányának tudhatók be. Kocsis József kiemelte, hogy ne csak követeljünk folyton, hanem a pozitív, jó példák is kapjanak megerősítést, elismerést. Szűcs Viktória hozzátette, hogy sok munkáltató várja a külső ösztönzést és leginkább az elvárások mentén tudja elképzelni a működést, amely így elveszíti az önállóságát és kezdeményezőkészségét. Ám alapvetően fiatal szakma a szociális terület, s végsősoron bármikor megtalálhatja identitását.

A panelbeszélgetés résztevevőiből is többen szót kértek és tovább árnyalták a képet. Végsősoron számos hasznos, jó muníciót kaphatott, aki résztvett ezen az alkalmon. Konszenzus alakult ki abban, hogy változásokat csakis közös, értékekre alapuló célkitűzés mentén érdemes végiggondolni és elindítani, ahol alapvető kérdés és feladat – önálló megjelenés mellett – az ágazat által kezelt problémák társadalmasítása és a szakmai identitás újrafogalmazása.

 

Ezúton is köszönjük minden érdeklődő személyes vagy az online részvételét, valamint vendégeink aktív részvételét az SZVK Fórumon!

Semmelweis Egyetem Szociális Vezetőképző Tudásközpont szervező csapata