Összesen: 1 cikk

A The Lancetben megjelent, nemzetközi összefogással készült tanulmány átfogó elemzéseket és becsléseket mutat be a termékenység múltbeli és jövőbeli trendjeiről 204 országban és területen 1950-től 2100-ig. A szerzői között intézetünk munkatársai, dr. Gaál Péter, dr. Joó Tamás, dr. Lám Judit, dr. Palicz Tamás, dr. Pollner Péter és dr. Szócska Miklós is szerepelnek. 

A kutatás megállapította, hogy az emberi civilizáció gyorsan közelít egy tartósan alacsony termékenységi szint felé, bár az alacsony jövedelmű régiókban, különösen a szubszaharai Afrika nyugati és keleti részén található országokban és területeken mérhető viszonylag magas termékenységi ráták demográfiai megosztottsághoz vezetnek.

Míg azonban a világ nagy része az alacsony termékenységgel kapcsolatos kihívásokkal küzd, számos alacsony jövedelmű ország a 21. században továbbra is a magas termékenységgel összefüggő problémákkal szembesül.

A tartósan alacsony termékenységi ráták – és az ebből eredő népességcsökkenés és -öregedés – komoly gazdasági kihívásokhoz vezetnek, és növekvő nyomást gyakorolnak az egészségügyi rendszerekre, a társadalombiztosítási programokra és a munkaerőpiacra. Másrészt az élveszületések koncentrációjának drámai eltolódása a közepes és magas jövedelmű térségekből az alacsony jövedelmű térségek felé egyre nagyobb gondot jelent a növekvő fiatal népesség fenntartása és támogatása szempontjából, különösen a globális felmelegedés által leginkább érintett, politikailag instabil, gazdaságilag sérülékeny és problémás egészségügyi rendszerekkel bíró területeken.

A termékenységi ráták és az élveszületések jövőbeli trendjei globális népesedési dinamikai változásokat idéznek elő, befolyásolják a nemzetközi kapcsolatokat és a geopolitikai környezetet, valamint új migrációs kihívásokat vetnek fel, nehéz feladatok elé állítva a globális segélyhálózatokat. Ezen kérdések megoldásához fókuszált és együttműködő munkára lesz szükség. 

Összesen: 1 cikk