A vélemények polarizációja és a társadalmi csoportok elkülönülése egyre hangsúlyosabb jelenség a mindennapi életben, ezért ezek mechanizmusainak megértése kiemelt kutatási terület. Intézetünk, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ (EMK) munkatársa, Dr. Palla Gergely olyan kutatásban vett részt, amely adatvezérelt modellezési eszközökkel vizsgálja a közösségek kialakulását és a véleménykülönbségek erősödését.
A Scientific Reportsban bemutatott kutatás egy ágensalapú hálózati modellt alkalmaz, amelyben az egyének nemcsak kapcsolatban állnak egymással, hanem saját, belső meggyőződésrendszerrel is rendelkeznek. A modell alapfeltevése, hogy az emberek törekednek ezen belső rendszer koherenciájának fenntartására, vagyis igyekeznek elkerülni a kognitív disszonanciát. A szimulációk során azt vizsgálták, hogy ez a törekvés hogyan hat a társas kapcsolatok alakulására és a közösségi struktúrákra.
Az eredmények szerint még teljesen egységes kiinduló állapot esetén is különböző társadalmi mintázatok alakulhatnak ki. Alacsony disszonanciakerülési szint mellett a hálózat egységes marad, míg közepes értékeknél és erősebb kapcsolódási hajlandóság mellett nagyobb, egymástól elkülönülő csoportok jönnek létre.
A kutatás rávilágít arra, hogy a belső meggyőződésrendszerek és a társas kapcsolatok dinamikája szorosan összefügg. A modell alapján a különböző közösségi mintázatok az egyéni koherenciára törekvés és a társas interakciók együttes hatásából jönnek létre.
A további vizsgálatok irányát jelentheti annak elemzése, hogy különböző információfeldolgozási stratégiák vagy eltérő értékrendek miként befolyásolják ezeket a folyamatokat, illetve hogyan lehet a kialakult polarizációt mérsékelni.
