A Health Policy 2025. szeptemberi számában megjelent tanulmány, melynek társszerzője volt Prof. dr. Gaál Péter, a Semmelweis Egyetem EKK EMK egyetemi tanára, 29 OECD-ország egészségügyi bevételi forrásainak progresszivitását értékeli, a köz- és magánforrásokat egyaránt vizsgálva. A kutatás korábbi részvizsgálatok eredményeit összegezte, amelyek az egyes bevételi típusokra – jövedelemadókra, társadalombiztosítási járulékokra, fogyasztási adókra, önkéntes biztosításokra és a betegek által közvetlenül, saját zsebből fizetett egészségügyi költségekre – adtak minőségi alapú pontszámokat.
A jelen tanulmány ezeket a pontszámokat országonként súlyozta az adott bevételi forrás egészségügyi finanszírozásban betöltött aránya alapján, OECD- és Eurostat-adatok felhasználásával. Az eredmények szerint Franciaország rendelkezik a legprogresszívebb rendszerrel, míg Lettország, Magyarország és Bulgária a legkevésbé progresszív országok közé tartoznak.
A szerzők kiemelik: azokban az országokban, ahol az egészségügyi kiadások nagyobb hányadát a betegek saját zsebből fizetik, a rendszer összességében erősen regresszív. A pusztán adóalapú finanszírozás sem garantálja a progresszivitást, különösen akkor, ha a rendszer jelentős mértékben támaszkodik regresszív fogyasztási adókra. Bár a gazdagabb, kisebb jövedelmi egyenlőtlenséggel jellemezhető országok jellemzően progresszívebbek, a tanulmány rámutat, hogy Svájc és Németország is a regresszívebbek közé került.
A publikáció fő következtetése: a progresszivitás nem automatikus, hanem tudatos szakpolitikai döntések eredménye. Amennyiben nem történnek célzott beavatkozások, mind a köz-, mind a magánforrások regresszívek maradhatnak, ugyanakkor megfelelő eszközökkel még a magánforrások is kevésbé regresszívvé tehetők.
A cikk teljes terjedelmében elérhető az alábbi linken: The progressivity of health care revenue financing in 29 countries: A comparison