2025. november 16-án a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központja végzős hallgatóinak diplomaosztóját tartottuk meg a Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömbjének Dísztermében.
Az eskütételt követően a levelező egészségügyi menedzser hallgatók (EMSc23) nevében Dr. Rádai Tamás köszöntötte az ünnepség résztvevőit, kifejezve az évfolyam háláját és köszönetét tanáraiknak, projektkoordinátoraiknak, családtagjaiknak és intézetünknek a képzés során szerzett élményekért, tapasztalatokért és tudásért.

Dr. Rádai Tamás egészségügyi menedzser köszöntőbeszéde
„Tisztelt Egyetemi Vezetés!
Kedves Oktatóink!
Kedves Végzett Egészségügyi Menedzser Hallgatók!
Kedves Vendégek!
Egy diplomaosztó ünnepség jó alkalom a visszatekintésre. A beszédemet ezért annak felidézésével kezdem, hogy milyen érzések kavarogtak bennem, amikor az első oktatási napon beléptem a Kútvölgyi úti EMK épületbe. Némi izgalommal vegyített kíváncsiságot éreztem: az egészségügyi menedzsmentet eszik-e vagy isszák, vajon érdekesek lesznek-e a tantárgyak, jó fejek-e az évfolyamtársak és az oktatók?
Aztán, ahogy teltek a hetek-hónapok, lassan ráébredtem, hogy nem is ezek az igazán lényeges kérdések. Persze nagyon jó volt felnőtt fejjel újra beülni az iskolapadba; sok új szakmai ismerettel gazdagodtam, szuper fejek voltak a diákok és természetesen még jobb fejek az oktatók.
De higgyétek-higgyék el nekem, nem ez a lényeg. Ennél sokkal fontosabb, hogy az EMK egy sziget. Egy termékeny sziget, amely nemcsak szellemi táplálékot, de menedéket is nyújt a bennszülötteknek és az oda látogatóknak. A kor, amelyben élünk, a fekete-fehér igazságok sulykolásának kedvez. Egyre inkább visszaszorul a társadalmi kérdések komplexitását elismerő, higgadt érvekre épített racionális vita lehetősége – azoké a vitáké, ahol a másik felet a vélemény- és érdekkülönbségek dacára egyenrangú partnernek tekintjük, és nem bélyegezzük rosszhiszeműnek vagy értéktelennek.
Az EMK szigetén eltöltött minden egyes napon megtapasztalhattuk a szabad gondolkodás örömét – azt, hogy ugyanazt a problémát többféleképpen megközelíthetjük, nincsenek eleve jó vagy rossz válaszok, és a mégoly heves vitáknak sem kell ellenségeskedést szülniük.
Persze ha valaki sokáig időzik egy szigeten, egyáltalán nem mindegy, milyen társaságban tölti. A mi EMK szigetünk népe igazán sokszínű volt. Egyaránt voltak köztünk vehemens és visszafogott személyiségek; voltak stréberek és ráérősebbek, voltak bármilyen témát kommentálni kész szószátyárok és csak ritkábban megszólaló, de olyankor annál fontosabbat mondó bölcsek; sőt – akár egy királyi udvarban – volt köztünk filozófus, bohóc és katona is.
Olyan egy sem volt köztünk, aki nem sietett a másik segítségére, ha annak szüksége van rá. De olyan sem nagyon akadt, aki kihagyott volna egy kínálkozó poént. Szóval összetartó és vidám társaság voltunk, és a két együtt töltött év során valódi közösséggé kovácsolódtunk, akik mindig számíthatnak egymásra – szakmai és személyes, magánéleti kérdésekben is.
Úgy tartják, minden valamirevaló beszédben szerepelnie kell egy idézetnek Churchilltől vagy Einsteintől. Én az utóbbit választottam. „Bárcsak létezne valahol egy sziget azok számára, akik bölcsek és jószándékúak” – fogalmazott Albert Einstein.
Az EMK-nak hála, két évig úgy érezhettük, hogy egy ilyen szigeten élünk.
Köszönjük!”
Dr. Rádai Tamás