Intézetünk elkötelezett a tehetséggondozás területén, tudatosan keressük a fiatalokkal a kapcsolódási pontokat, amelyek megteremtik a lehetőségét a közös együttműködésnek, ennek megfelelően számos téma kapcsán van lehetőség bekapcsolódni a Tudományos Diákkör (TDK) munkájába.

TDK témáink:

Kérjük, keresse a témavezetőt vagy Dr. Lőrincz Orsolyát a lorincz.orsolya@emk.semmelweis.hu e-mail címen, ha érdeklődik valamelyik téma iránt.

Kattintson arra a témára, amelyről többet szeretne tudni!

Dr. Ádám Szilvia:

Az egyén és a szervezeti reziliencia vizsgálata, valamint annak az egyén egészségi állapotára és a szervezetre gyakorolt hatásának összefüggéseinek feltárása.

A reziliencia – azaz a megküzdés és az alkalmazkodás képessége – alapvető védőfaktor mind az egyén, mind a szervezet szintjén. A kutatás célja feltárni, hogy az egyéni reziliencia milyen kapcsolatban áll a dolgozók pszichés jóllétével, egészségi állapotával és kiégésével, illetve hogy a szervezeti reziliencia (pl. támogató vezetés, tanuló szervezet, pszichológiai biztonság) hogyan befolyásolja a munkahelyi elköteleződést, a fluktuációs szándékot és a teljesítményészlelést. A téma lehetőséget ad a pszichológiai és szervezetpszichológiai tényezők integrált vizsgálatára, valamint gyakorlati ajánlások megfogalmazására az egészségügyi intézmények munkakörnyezetének fejlesztéséhez.

A krónikus stressz pszicho-szociális és egészségi állapottal összefüggő stresszorainak vizsgálata egészségügyi dolgozók körében

A stressz a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi panasz. A káros distressz az egyén, a munkahely és a társadalom szintjén is számos negatív következménnyel jár. A kutatás lehetőséget nyújt a pszichoszociális kockázati- és védő tényezők feltérképezésére. Vizsgálatunkban arra is kitérünk, hogy pl. a kettős karrier megjelenésének, a társadalmi elvárások közötti konfliktusoknak (pl. több információ), a digitalizációnak stb. milyen szerepe van.

Irodalom:

Győrffy Zsuzsa, Ádám Szilvia: Az egészségi állapot, a munkastressz és a kiégés alakulása az orvosi hivatásban.

A kiégés prevalenciája, hatása a medikusok, rezidensek, egészségügyi dolgozók körében

Hazai és nemzetközi vizsgálatok egyaránt azt mutatják, hogy a kiégés nemcsak az orvosokra, hanem már az egyetemi évek alatt, az orvostanhallgatók körében is jelentős probléma, A kiégés magas prevalenciájának orvosok körében fontos közegészségügyi következményei lehetnek, mert a kiégés negatívan befolyásolhatja a betegellátás minőségét. Ezért a kiégés hatékony megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges a kiégés pathogenetikai tényezőinek az alapos ismerete.

Irodalom:

Dr. Cserháti Zoltán:

Rezidens orvosok külföldi munkavállalási szándékai

Az Egészségügyi Menedzserképző Központ 2003. óta végez kezdetben éves, majd kétéves rendszerességgel kérdőíves kutatást rezidens orvosok körében, elsődlegesen a külföldi munkavállalási hajlandóságra vonatkozóan. A kutatás lehetőséget nyújt a külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdök alakulásának elemzésére, a jövőre vonatkozó tervek kiterjednek a rezidenseket érintő munkahelyi stressz- és lelki egészségmutatókkal vonatkozó összefüggések feltárására, a COVID-19 pandémia hatásaira.

Egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalási szándékainak felmérése

A TDK-munka rövid összefoglalása: Feltöltés alatt.

Irodalom:
Cserháti Zoltán: Egészségügyi szakemberek Magyarországról külföldre irányuló mobilitásának monitorozása. 2023. https://doi.org/https://doi.org/10.14753/SE.2023.2826

Dr. Davidovics Krisztina

Mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldások jogi és etikai aspektusai és rendszerszemléletű szabályozási megoldási lehetőségek

A digitalizáció és ehhez kapcsolódóan az újonnan megjelenő technológiák (emerging technologies), köztük a mesterséges intelligenciára épülő megoldások várhatóan alapvető változásokat hoz az egészségügyi ellátás minden érintett területén. A mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldások gyors terjedése új jogi és etikai kérdéseket vet fel, különösen az adatvédelem, a felelősségvállalás és a döntéshozatal átláthatósága terén. A jelenlegi szabályozási keretek gyakran nem tudnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel, ezért rendszerszemléletű, rugalmas és előrelátó megoldásokra van szükség. Kiemelten fontos a betegek jogainak védelme és a társadalmi bizalom megőrzése. A hatékony szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a kockázatok minimalizálása és az innováció ösztönzése között.

Irodalom:

  • EU-s szabályozási keretrendszer. https://health.ec.europa.eu/ehealth-digital-health-and-care/digital-health-and-care_en
  • National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine; Health and Medicine Division; Board on Health Sciences Policy; Roundtable on Genomics and Precision Health; Forum on Drug Discovery, Development, and Translation; Shore C, Beachy SH, Nicholson A, et al., editors. The Role of Digital Health Technologies in Drug Development: Proceedings of a Workshop. Washington (DC): National Academies Press (US); 2020 Aug 28. 2, Ethical and Regulatory Considerations for Digital Health Technologies. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK563599/
Orvos-beteg kapcsolat – digitalizáció lehetőség vagy korlát?

A hosszú történeti múltra visszavezethető orvos-beteg kapcsolat jellegére, megvalósulására meghatározó hatással lehet az egészségügyi digitális transzformációja. A digitalizáció átalakítja az orvos-beteg kapcsolatot, új lehetőségeket teremtve a kommunikációra (edukációra), a távkonzultációkra és a személyre szabott ellátásra. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a technológia túlzott használata csökkenti a személyes kapcsolat mélységét és az empátia szerepét az ellátásban. Fontos megtalálni azt az egyensúlyt, ahol a digitális eszközök támogató kiegészítői lehetnek az ellátásnak, teret adva az emberi tényező, empátia érvényesülésének is.

Irodalom:

  • Katz, Jay: The Silent World of Doctor and Patient. Baltimore and London, 2002. The Johns Hopkins University Press https://archive.org/details/silentworldofdoc0000katz_e6h6
  • Sauerbrei, A., Kerasidou, A., Lucivero, F. et al. The impact of artificial intelligence on the person-centred, doctor-patient relationship: some problems and solutions. BMC Med Inform Decis Mak 23, 73 (2023). https://doi.org/10.1186/s12911-023-02162-y
  • Antel, R., Abbasgholizadeh-Rahimi, S., Guadagno, E., Harley, J.M., Poenaru, D., The use of artificial intelligence and virtual reality in doctor-patient risk communication: A scoping review, Patient Education and Counseling, 105, 10, 2022, 3038-3050, https://doi.org/10.1016/j.pec.2022.06.006
Egészségügyi rendszerek teljesítményértékelésével kapcsolatos kihívások, lehetőségek a digitalizáció korában

A digitalizáció korában az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelése új kihívások és lehetőségek elé állítja a döntéshozókat. A digitális eszközök és adatelemzési módszerek révén pontosabb, valós idejű értékelések készíthetők, amelyek támogathatják a betegellátás javítását és a hatékonyabb erőforrás-felhasználást. A mára már több évtizedes múltra visszatekintő, az egészségügyi rendszerek szitematikus elemzését megalapozó módszerek adta keretekre építve a digitalizációban rejlő lehetőségek minél eredményesebb érvényesítése. Számos ország mintája mellett a hazai korábbi teljesítményértékelések jó alapot adnak mindehhez.

Irodalom:

Dr. Joó Tamás:

Digitális adatvagyon és mesterséges intelligencia szerepe a népegészségügyi döntéstámogatásban

Hogyan hasznosítható a magyar egészségügy kivételes adatvagyona a mesterséges intelligencia segítségével? A kutatás adatvezérelt modellekkel tárja fel a megelőzés, szűrés és egészségpolitikai tervezés lehetőségeit, valamint vizsgálja az egészségipari szereplők bevonásának potenciálját is.

„Adatvezérelt megoldások a magyar magánegészségügyi piac elemzésére: működés, finanszírozás és átláthatóság

Tudd meg, valójában mekkora a magyar magánegészségügyi piac! Egy új adatvezérelt módszertannal pontosabb képet alkotunk a szektor szereplőiről és működéséről, különös tekintettel az állami és magánintézmények közötti átfedésekre.

„MI-alapú elemzések a NEAK egészségbiztosítási adatvagyonán: predikció és betekintés a betegutakba

Hogyan jósolható meg egy betegség alakulása valódi hazai adatok alapján? Ebben a témában betekintést nyerhetsz a NEAK kivételes egészségügyi adatvagyonába, és mesterséges intelligencia segítségével elemezhetsz betegutakat és prediktív mintázatokat egyes betegségcsoportok esetén

A meghatározó egészségmagatartási kockázati tényezők (dohányzás, egészségtelen táplálkozás, alkoholfogyasztás, stb.) társadalmi és gazdasági terheinek adatvezérelt becslése Magyarországon

Mennyibe kerül az országnak, ha egészségtelenül élünk? Térképezd fel a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és más rizikómagatartások hatását adatokkal alátámasztva, és tudd meg, hogyan lehetne ezeket csökkenteni okos egészségpolitikai döntésekkel!

A népegészségügyi termékadó ösztönző hatásai a fogyasztók és az élelmiszeripari szereplők magatartására

Megváltoztatja-e egy adó, hogy mit vásárolunk és mit gyártanak az élelmiszeripari cégek? Adatvezérelt megoldásokkal vizsgálod, hogyan hatott a NETA a fogyasztói döntésekre és a gyártók stratégiájára – például az árképzésre, reformulációra vagy termékkínálatra. A hazai kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt 2010 után – a korábbiakhoz képest – nagyobb hangsúlyt fektettek az egészségtelen életmód elleni küzdelemre. A 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (NETA) legfontosabb céljai között szerepel a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása. A témával kapcsolatban vizsgálható az intézkedés gazdaságra, államra, élelmiszeriparra, egészségi állapotra vagy a fogyasztókra kifejtett hatása.

Dr. Joó TamásDr. Pénzes Melinda:

  • Adatvezérelt egészségügyi megoldások a népegészségügyi küzdelemben.

Dr. Juhász PéterDr. Bálity Csaba:

Ágazatközi együttműködési lehetőségek a szociális és az egészségügyi szolgáltatások rendszerében

A TDK-munka rövid összefoglalása: Feltöltés alatt.

Irodalom:

  • Ndumbe-Eyoh and Moffatt BMC Public Health 2013, 13:1056 http://www.biomedcentral.com/1471-2458/13/1056
  • John 0vretveit, Peter Mathias and Tony Thompson (eds) (1997)
  • Interprofessional Working Jor Health and Social Care. Macmillan Jane Day (2006) An essential guide for health- and social-care professionals. Nelson Thornes, London

Dr. Lám Judit:

A mesterséges intelligencia alkalmazásának lehetőségei az ellátás minőségének és biztonságának fejlesztésében

A témakörben való elmélyedés során lehetőség nyílik arra, hogy a diákköri hallgatók felfedezzék, hogyan járul hozzá az AI a betegbiztonság és az egészségügyi ellátás eredményességének növeléséhez. A résztvevők mélyebb betekintést nyerhetnek az automatizált diagnosztika, a betegmonitorozás és a prevenciós intézkedések terén történő AI alkalmazásokba, és tanulmányozhatják az adatvezérelt döntéshozatalt. A téma körüljárásakor a hallgatók vizsgálhatják az AI betegségmegelőzésben betöltött szerepét és az egészségügyi rendszerek fenntartható fejlődésének lehetőségeit is.

Irodalom:

  • Bates, D.W., Levine, D., Syrowatka, A. et al. The potential of artificial intelligence to improve patient safety: a scoping review. npj Digit. Med. 4, 54 (2021). https://doi.org/10.1038/s41746-021-00423-6
  • Choudhury A, Asan O. Role of Artificial Intelligence in Patient Safety Outcomes: Systematic Literature Review. JMIR Med Inform. 2020;8(7):e18599
    https://medinform.jmir.org/2020/7/e18599
    DOI: 10.2196/18599 
Betegbiztonsági attitűd mérés és annak tanulsági az orvosi egyetemek hallgatói körében

A témakörben való elmélyedés során lehetőség nyílik arra, hogy a diákköri hallgatók felfedezzék, hogyan járul hozzá az AI a betegbiztonság és az egészségügyi ellátás eredményességének növeléséhez. A résztvevők mélyebb betekintést nyerhetnek az automatizált diagnosztika, a betegmonitorozás és a prevenciós intézkedések terén történő AI alkalmazásokba, és tanulmányozhatják az adatvezérelt döntéshozatalt. A téma körüljárásakor a hallgatók vizsgálhatják az AI betegségmegelőzésben betöltött szerepét és az egészségügyi rendszerek fenntartható fejlődésének lehetőségeit is.

Irodalom:

  • Sexton, J. B., Helmreich, R.L., Neilands, T. B. et al. The Safety Attitudes Questionnaire: psychometric properties, benchmarking data, and emerging research. BMC Health Serv Res 6, 44 (2006). https://doi.org/10.1186/1472-6963-6-44
  • Carruthers S, Lawton R, Sandars J, Howe A, Perry M. Attitudes to patient safety amongst medical students and tutors: Developing a reliable and valid measure. Med Teach. 2009 Aug;31(8):e370-6. doi: 10.1080/01421590802650142. PMID: 19811201. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/01421590802650142
Digitális megoldások a betegbiztonság szolgálatában

A témakör vizsgálata során a lehetőség nyílik a digitális megoldások alkalmazásának elméleti és gyakorlati tanulmányozására a betegbiztonsággal összefüggésben. A TDK munka során a hallgatók feltárhatják, hogy az okos eszközök, mesterséges intelligencia és az adatelemzés hogyan járulhat hozzá a betegbiztonság javításához. A témában való elmélyülés betekintést nyújthat a diagnosztika pontosságának növelésébe, a gyógyszerelés ellenőrzési lehetőségeibe és az egészségügyi rendszerek hatékonyabb működtetésébe a digitális eszközök segítségével.

Irodalom:
Vida Z, Vissi B, Palicz T, Lám J. Smart & Safe – intézményi digitalizációs stratégia a betegbiztonság szemszögéből [Smart & Safe – digitization strategy from a patient safety perspective]. Orv Hetil. 2021 Nov 21;162(47):1876-1884. Hungarian.
DOI: 10.1556/650.2021.32289. PMID: 34801981. http://real.mtak.hu/145595/1/intezmenyidigitalizacios.pdf

Klinikai gyógyszerészek szerepének vizsgálata az ellátás minőségének és biztonságának javításában

A TDK-munka rövid összefoglalása: Szerkesztés alatt.

Irodalom:
Carruthers S, Lawton R, Sandars J, Howe A, Perry M. Attitudes to patient safety amongst medical students and tutors: Developing a reliable and valid measure. Med Teach. 2009 Aug;31(8):e370-6. doi: 10.1080/01421590802650142. PMID: 19811201.  https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/01421590802650142

Lengyel Lívia:

Egészségkommunikáció és betegkommunikáció – lehetőségek a digitális egészségügyben

A digitális egészségügyi megoldások – telemedicina, mobilalkalmazások, online betegportálok és mesterséges intelligencia alapú támogatórendszerek – új dimenziót nyitnak az orvos–beteg kommunikációban. A kutatás célja feltárni, hogy ezek az eszközök miként járulhatnak hozzá a betegbiztonság növeléséhez, az egészségértés javításához és a betegek aktívabb bevonásához a saját gyógyulási folyamatukba. A téma különös hangsúlyt helyez az innovatív kommunikációs csatornák lehetőségeire, a betegközpontú szemlélet erősítésére, valamint azokra a kihívásokra, amelyek a digitális kommunikációval és adatbiztonsággal kapcsolatban felmerülnek.

Mozgásszervi egészségértés kérdőív magyar nyelvű adaptáció

Az egészségértés szintjének mérése kulcsfontosságú a betegek edukációja és a terápiás együttműködés javítása szempontjából. A LiMP (Literacy in Musculoskeletal Problems) kérdőív nemzetközileg elfogadott eszköz a mozgásszervi betegségekhez kapcsolódó egészségértés vizsgálatára. A kutatás célja a kérdőív magyar nyelvű fordítása és kulturális adaptációja, majd a pilot vizsgálat elvégzése kis mintán.

Dr. Palicz Tamás:

Az egészségügy kiberbiztonsági vonatkozásai – emberi tényezők

Az egészségügy digitális transzformációja kapcsán az adat- és információbiztonság olyan területté vált, amellyel kapcsoaltos kihívásokkal az elmúlt évekbenszembesült az egészségügy. Az információszerzés, a kiberbűnözés olyan tevékenységek közé tartozik, amelyek folyamatosan kiemlet figyelemmel kísérik az egészségügyben zajló folyamatokat. Az egészségügyi kiberbiztonság nem pusztán technológiai kérdés. Milyen sajátossásgokra kell figyelni az egészségügyön belül? Vannak-e olyan emberi, szakmai tényezők, folyamatok, amelyek tudatosabb kezelsével növelhetjük a betegeink biztonságát?

Irodalom:

Digitális egészségügy és mesterséges intelligencia

Az egészségügy digitális transzformációjnak az egyik kiemelt területe a mesterséges intelligencia. Az adatgazdag egészségügy különösen fontos és értékes terület a mesterésges intelligencia alkalmazások fejlesztése területén. Milyen területeken lehet alkalmazni a mesterséges intelligenciát? Helyettesítheti-e az orvost vagy az egészügyben dolgozót a mesterséges intelligncia? Hogyan történik a mesterséges intelligencia alkalmazások fejlesztése?

Irodalom:

Egészségbiztonsági kihívások a XXI. században

A XXI. Században számos olyan kihívás jelent meg, amely jelentősen beolyásolja az egészségbiztonságot. Az utazások elterjedése, az informatika elterjedtsége, a hálózatok megjelenése, a célzott marketing eszközök mind-mind olyan veszélyt jelentenek, amelyek a akorábbi időszakban nem voltak ilyen mértékben jelen. A TDK munka során elsősorban a kiberbiztonságra, a dohányzásra, és a fertőző betegségek elterjedésére, mint új kihvásra való reagáló képességet vizsgáljuk az egészségbiztonság szempontjából.

Dr. Pénzes Melinda:

  • Adatvezérelt megoldások a dohányzás elleni küzdelemben.
  • A mesterséges intelligencia szerepe a dohányipari taktikák monitorozásában és korlátozásában.
  • Változik a magyar serdülők egészségmagatartása? – Adatvezérelt megoldások a monitorozásban
  • Egészségfejlesztés az egészségügyi dolgozók körében.
  • Adatvezérelt megoldások a krónikus nem fertőző népbetegségek megelőzésében.

Dr. Takács Erika:

Egészségügyi szolgáltató szervezetek gazdálkodása (kontrolling rendszerek felhasználásával, fejlesztésével)

Az egészségügyi szolgáltató szervezetek (pl. kórházak, járóbeteg szakrendelők) működésének fenntartásához elengedhetetlen, hogy az intézmény vezetői tudatosan gazdálkodjanak a rendelkezésre álló erőforrásokkal a szervezet stratégiai céljainak megvalósítása, az (alap)feladatainak ellátása érdekében. A TDK munka keretében lehetősége van a hallgatóknak az egészségügyi szervezetek működésével, gazdálkodásával kapcsolatos elemzések készítésére, a vezetői döntéseket támogató kontrolling rendszerek fejlesztésére kutatómunka keretében.

Irodalom:

  • Vácity J.: Egri modell – Út az esetszintű kontrollingig, IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, XIX. évf. 1.sz., 2020
  • Bodnár V.: Mit is ért(s)ünk kontrolling alatt? IME, III.. évf. 1.sz., 2004. Anthony, R. N. – Govindarajan, V.: Menedzsmentkontroll-rendszerek; Panem, 2009
  • Anthony, R. N. és Young, D. W.: Management Control in Nonprofit Organizations. Irwin, Homewood, Illinois, 2011