Intézetünk elkötelezett a tehetséggondozás területén, tudatosan keressük a fiatalokkal a kapcsolódási pontokat, amelyek megteremtik a lehetőségét a közös együttműködésnek, ennek megfelelően számos téma kapcsán van lehetőség bekapcsolódni a Tudományos Diákkör (TDK) munkájába.
TDK témáink:
Kérjük, keresse a témavezetőt vagy Dr. Lőrincz Orsolyát a lorincz.orsolya@emk.semmelweis.hu e-mail címen, ha érdeklődik valamelyik téma iránt.
Kattintson arra a témára, amelyről többet szeretne tudni!
A reziliencia – azaz a megküzdés és az alkalmazkodás képessége – alapvető védőfaktor mind az egyén, mind a szervezet szintjén. A kutatás célja feltárni, hogy az egyéni reziliencia milyen kapcsolatban áll a dolgozók pszichés jóllétével, egészségi állapotával és kiégésével, illetve hogy a szervezeti reziliencia (pl. támogató vezetés, tanuló szervezet, pszichológiai biztonság) hogyan befolyásolja a munkahelyi elköteleződést, a fluktuációs szándékot és a teljesítményészlelést. A téma lehetőséget ad a pszichológiai és szervezetpszichológiai tényezők integrált vizsgálatára, valamint gyakorlati ajánlások megfogalmazására az egészségügyi intézmények munkakörnyezetének fejlesztéséhez.
A stressz a második leggyakoribb munkahelyi egészségügyi panasz. A káros distressz az egyén, a munkahely és a társadalom szintjén is számos negatív következménnyel jár. A kutatás lehetőséget nyújt a pszichoszociális kockázati- és védő tényezők feltérképezésére. Vizsgálatunkban arra is kitérünk, hogy pl. a kettős karrier megjelenésének, a társadalmi elvárások közötti konfliktusoknak (pl. több információ), a digitalizációnak stb. milyen szerepe van.
Irodalom:
Győrffy Zsuzsa, Ádám Szilvia: Az egészségi állapot, a munkastressz és a kiégés alakulása az orvosi hivatásban.
Hazai és nemzetközi vizsgálatok egyaránt azt mutatják, hogy a kiégés nemcsak az orvosokra, hanem már az egyetemi évek alatt, az orvostanhallgatók körében is jelentős probléma, A kiégés magas prevalenciájának orvosok körében fontos közegészségügyi következményei lehetnek, mert a kiégés negatívan befolyásolhatja a betegellátás minőségét. Ezért a kiégés hatékony megelőzéséhez és kezeléséhez szükséges a kiégés pathogenetikai tényezőinek az alapos ismerete.
Irodalom:
- S Ádám, A Nistor, K Nistor, Z Cserháti, V Mészáros: A kiégés és a depresszió diagnosztizálásának elősegítése demográfiai és munkahelyi védő-és kockázati tényezőik feltárásával egészségügyi szakdolgozók körében. Orv. Hetil., 2015, 156(32), 1294–1303.
- S Adam, A Mohos, L Kalabay, P Torzsa: Potential correlates of burnout among general practitioners and residents in Hungary: the significant role of gender, age, dependant care and experience. BMC Fam Pract 19, 193 (2018). https://doi.org/10.1186/s12875-018-0886-3
Az Egészségügyi Menedzserképző Központ 2003. óta végez kezdetben éves, majd kétéves rendszerességgel kérdőíves kutatást rezidens orvosok körében, elsődlegesen a külföldi munkavállalási hajlandóságra vonatkozóan. A kutatás lehetőséget nyújt a külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdök alakulásának elemzésére, a jövőre vonatkozó tervek kiterjednek a rezidenseket érintő munkahelyi stressz- és lelki egészségmutatókkal vonatkozó összefüggések feltárására, a COVID-19 pandémia hatásaira.
A TDK-munka rövid összefoglalása: Feltöltés alatt.
Irodalom:
Cserháti Zoltán: Egészségügyi szakemberek Magyarországról külföldre irányuló mobilitásának monitorozása. 2023. https://doi.org/https://doi.org/10.14753/SE.2023.2826
A digitalizáció és ehhez kapcsolódóan az újonnan megjelenő technológiák (emerging technologies), köztük a mesterséges intelligenciára épülő megoldások várhatóan alapvető változásokat hoz az egészségügyi ellátás minden érintett területén. A mesterséges intelligencia alapú egészségügyi megoldások gyors terjedése új jogi és etikai kérdéseket vet fel, különösen az adatvédelem, a felelősségvállalás és a döntéshozatal átláthatósága terén. A jelenlegi szabályozási keretek gyakran nem tudnak lépést tartani a technológiai fejlődéssel, ezért rendszerszemléletű, rugalmas és előrelátó megoldásokra van szükség. Kiemelten fontos a betegek jogainak védelme és a társadalmi bizalom megőrzése. A hatékony szabályozásnak egyensúlyt kell teremtenie a kockázatok minimalizálása és az innováció ösztönzése között.
Irodalom:
- EU-s szabályozási keretrendszer. https://health.ec.europa.eu/ehealth-digital-health-and-care/digital-health-and-care_en
- National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine; Health and Medicine Division; Board on Health Sciences Policy; Roundtable on Genomics and Precision Health; Forum on Drug Discovery, Development, and Translation; Shore C, Beachy SH, Nicholson A, et al., editors. The Role of Digital Health Technologies in Drug Development: Proceedings of a Workshop. Washington (DC): National Academies Press (US); 2020 Aug 28. 2, Ethical and Regulatory Considerations for Digital Health Technologies. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK563599/
A hosszú történeti múltra visszavezethető orvos-beteg kapcsolat jellegére, megvalósulására meghatározó hatással lehet az egészségügyi digitális transzformációja. A digitalizáció átalakítja az orvos-beteg kapcsolatot, új lehetőségeket teremtve a kommunikációra (edukációra), a távkonzultációkra és a személyre szabott ellátásra. Ugyanakkor fennáll a veszélye annak, hogy a technológia túlzott használata csökkenti a személyes kapcsolat mélységét és az empátia szerepét az ellátásban. Fontos megtalálni azt az egyensúlyt, ahol a digitális eszközök támogató kiegészítői lehetnek az ellátásnak, teret adva az emberi tényező, empátia érvényesülésének is.
Irodalom:
- Katz, Jay: The Silent World of Doctor and Patient. Baltimore and London, 2002. The Johns Hopkins University Press https://archive.org/details/silentworldofdoc0000katz_e6h6
- Sauerbrei, A., Kerasidou, A., Lucivero, F. et al. The impact of artificial intelligence on the person-centred, doctor-patient relationship: some problems and solutions. BMC Med Inform Decis Mak 23, 73 (2023). https://doi.org/10.1186/s12911-023-02162-y
- Antel, R., Abbasgholizadeh-Rahimi, S., Guadagno, E., Harley, J.M., Poenaru, D., The use of artificial intelligence and virtual reality in doctor-patient risk communication: A scoping review, Patient Education and Counseling, 105, 10, 2022, 3038-3050, https://doi.org/10.1016/j.pec.2022.06.006
A digitalizáció korában az egészségügyi rendszerek teljesítményértékelése új kihívások és lehetőségek elé állítja a döntéshozókat. A digitális eszközök és adatelemzési módszerek révén pontosabb, valós idejű értékelések készíthetők, amelyek támogathatják a betegellátás javítását és a hatékonyabb erőforrás-felhasználást. A mára már több évtizedes múltra visszatekintő, az egészségügyi rendszerek szitematikus elemzését megalapozó módszerek adta keretekre építve a digitalizációban rejlő lehetőségek minél eredményesebb érvényesítése. Számos ország mintája mellett a hazai korábbi teljesítményértékelések jó alapot adnak mindehhez.
Irodalom:
- Papanicolas I, Rajan D, Karanikolos M, Soucat A, Figueras J, editors. Health system performance assessment: a framework for policy analysis. Geneva: World Health Organization; 2022 (Health Policy Series, No. 57). https://www.who.int/publications/i/item/9789240042476
- Monitoring the implementation of digital health: an overview of selected national and international methodologies. Copenhagen: WHO Regional Office for Europe; 2022. https://www.who.int/europe/publications/i/item/WHO-EURO-2022-5985-45
Hogyan hasznosítható a magyar egészségügy kivételes adatvagyona a mesterséges intelligencia segítségével? A kutatás adatvezérelt modellekkel tárja fel a megelőzés, szűrés és egészségpolitikai tervezés lehetőségeit, valamint vizsgálja az egészségipari szereplők bevonásának potenciálját is.
Tudd meg, valójában mekkora a magyar magánegészségügyi piac! Egy új adatvezérelt módszertannal pontosabb képet alkotunk a szektor szereplőiről és működéséről, különös tekintettel az állami és magánintézmények közötti átfedésekre.
Hogyan jósolható meg egy betegség alakulása valódi hazai adatok alapján? Ebben a témában betekintést nyerhetsz a NEAK kivételes egészségügyi adatvagyonába, és mesterséges intelligencia segítségével elemezhetsz betegutakat és prediktív mintázatokat egyes betegségcsoportok esetén
Mennyibe kerül az országnak, ha egészségtelenül élünk? Térképezd fel a dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás és más rizikómagatartások hatását adatokkal alátámasztva, és tudd meg, hogyan lehetne ezeket csökkenteni okos egészségpolitikai döntésekkel!
Megváltoztatja-e egy adó, hogy mit vásárolunk és mit gyártanak az élelmiszeripari cégek? Adatvezérelt megoldásokkal vizsgálod, hogyan hatott a NETA a fogyasztói döntésekre és a gyártók stratégiájára – például az árképzésre, reformulációra vagy termékkínálatra. A hazai kedvezőtlen népegészségügyi mutatók miatt 2010 után – a korábbiakhoz képest – nagyobb hangsúlyt fektettek az egészségtelen életmód elleni küzdelemre. A 2011-ben bevezetett népegészségügyi termékadó (NETA) legfontosabb céljai között szerepel a népegészségügyileg nem hasznos élelmiszerek fogyasztásának visszaszorítása és az egészséges táplálkozás előmozdítása, valamint az egészségügyi szolgáltatások, különösen a népegészségügyi célú programok finanszírozásának javítása. A témával kapcsolatban vizsgálható az intézkedés gazdaságra, államra, élelmiszeriparra, egészségi állapotra vagy a fogyasztókra kifejtett hatása.
Dr. Joó Tamás – Dr. Pénzes Melinda:
- Adatvezérelt egészségügyi megoldások a népegészségügyi küzdelemben.
Dr. Juhász Péter – Dr. Bálity Csaba:
A TDK-munka rövid összefoglalása: Feltöltés alatt.
Irodalom:
- Ndumbe-Eyoh and Moffatt BMC Public Health 2013, 13:1056 http://www.biomedcentral.com/1471-2458/13/1056
- John 0vretveit, Peter Mathias and Tony Thompson (eds) (1997)
- Interprofessional Working Jor Health and Social Care. Macmillan Jane Day (2006) An essential guide for health- and social-care professionals. Nelson Thornes, London
A témakörben való elmélyedés során lehetőség nyílik arra, hogy a diákköri hallgatók felfedezzék, hogyan járul hozzá az AI a betegbiztonság és az egészségügyi ellátás eredményességének növeléséhez. A résztvevők mélyebb betekintést nyerhetnek az automatizált diagnosztika, a betegmonitorozás és a prevenciós intézkedések terén történő AI alkalmazásokba, és tanulmányozhatják az adatvezérelt döntéshozatalt. A téma körüljárásakor a hallgatók vizsgálhatják az AI betegségmegelőzésben betöltött szerepét és az egészségügyi rendszerek fenntartható fejlődésének lehetőségeit is.
Irodalom:
- Bates, D.W., Levine, D., Syrowatka, A. et al. The potential of artificial intelligence to improve patient safety: a scoping review. npj Digit. Med. 4, 54 (2021). https://doi.org/10.1038/s41746-021-00423-6
- Choudhury A, Asan O. Role of Artificial Intelligence in Patient Safety Outcomes: Systematic Literature Review. JMIR Med Inform. 2020;8(7):e18599
https://medinform.jmir.org/2020/7/e18599
DOI: 10.2196/18599
A témakörben való elmélyedés során lehetőség nyílik arra, hogy a diákköri hallgatók felfedezzék, hogyan járul hozzá az AI a betegbiztonság és az egészségügyi ellátás eredményességének növeléséhez. A résztvevők mélyebb betekintést nyerhetnek az automatizált diagnosztika, a betegmonitorozás és a prevenciós intézkedések terén történő AI alkalmazásokba, és tanulmányozhatják az adatvezérelt döntéshozatalt. A téma körüljárásakor a hallgatók vizsgálhatják az AI betegségmegelőzésben betöltött szerepét és az egészségügyi rendszerek fenntartható fejlődésének lehetőségeit is.
Irodalom:
- Sexton, J. B., Helmreich, R.L., Neilands, T. B. et al. The Safety Attitudes Questionnaire: psychometric properties, benchmarking data, and emerging research. BMC Health Serv Res 6, 44 (2006). https://doi.org/10.1186/1472-6963-6-44
- Carruthers S, Lawton R, Sandars J, Howe A, Perry M. Attitudes to patient safety amongst medical students and tutors: Developing a reliable and valid measure. Med Teach. 2009 Aug;31(8):e370-6. doi: 10.1080/01421590802650142. PMID: 19811201. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/01421590802650142
A témakör vizsgálata során a lehetőség nyílik a digitális megoldások alkalmazásának elméleti és gyakorlati tanulmányozására a betegbiztonsággal összefüggésben. A TDK munka során a hallgatók feltárhatják, hogy az okos eszközök, mesterséges intelligencia és az adatelemzés hogyan járulhat hozzá a betegbiztonság javításához. A témában való elmélyülés betekintést nyújthat a diagnosztika pontosságának növelésébe, a gyógyszerelés ellenőrzési lehetőségeibe és az egészségügyi rendszerek hatékonyabb működtetésébe a digitális eszközök segítségével.
Irodalom:
Vida Z, Vissi B, Palicz T, Lám J. Smart & Safe – intézményi digitalizációs stratégia a betegbiztonság szemszögéből [Smart & Safe – digitization strategy from a patient safety perspective]. Orv Hetil. 2021 Nov 21;162(47):1876-1884. Hungarian.
DOI: 10.1556/650.2021.32289. PMID: 34801981. http://real.mtak.hu/145595/1/intezmenyidigitalizacios.pdf
A TDK-munka rövid összefoglalása: Szerkesztés alatt.
Irodalom:
Carruthers S, Lawton R, Sandars J, Howe A, Perry M. Attitudes to patient safety amongst medical students and tutors: Developing a reliable and valid measure. Med Teach. 2009 Aug;31(8):e370-6. doi: 10.1080/01421590802650142. PMID: 19811201. https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/01421590802650142
A digitális egészségügyi megoldások – telemedicina, mobilalkalmazások, online betegportálok és mesterséges intelligencia alapú támogatórendszerek – új dimenziót nyitnak az orvos–beteg kommunikációban. A kutatás célja feltárni, hogy ezek az eszközök miként járulhatnak hozzá a betegbiztonság növeléséhez, az egészségértés javításához és a betegek aktívabb bevonásához a saját gyógyulási folyamatukba. A téma különös hangsúlyt helyez az innovatív kommunikációs csatornák lehetőségeire, a betegközpontú szemlélet erősítésére, valamint azokra a kihívásokra, amelyek a digitális kommunikációval és adatbiztonsággal kapcsolatban felmerülnek.
Az egészségértés szintjének mérése kulcsfontosságú a betegek edukációja és a terápiás együttműködés javítása szempontjából. A LiMP (Literacy in Musculoskeletal Problems) kérdőív nemzetközileg elfogadott eszköz a mozgásszervi betegségekhez kapcsolódó egészségértés vizsgálatára. A kutatás célja a kérdőív magyar nyelvű fordítása és kulturális adaptációja, majd a pilot vizsgálat elvégzése kis mintán.
Az egészségügy digitális transzformációja kapcsán az adat- és információbiztonság olyan területté vált, amellyel kapcsoaltos kihívásokkal az elmúlt évekbenszembesült az egészségügy. Az információszerzés, a kiberbűnözés olyan tevékenységek közé tartozik, amelyek folyamatosan kiemlet figyelemmel kísérik az egészségügyben zajló folyamatokat. Az egészségügyi kiberbiztonság nem pusztán technológiai kérdés. Milyen sajátossásgokra kell figyelni az egészségügyön belül? Vannak-e olyan emberi, szakmai tényezők, folyamatok, amelyek tudatosabb kezelsével növelhetjük a betegeink biztonságát?
Irodalom:
- Biztonságtudatosság a kibertérben – a 2020-as országos lakossági felmérés eredményei https://doi.org/10.38146/BSZ.2022.2.11
- Kiberbiztonság a koronavírus idején – a COVID–19 nemzetbiztonsági aspektusai https://doi.org/10.1556/112.2021.00001
- Magyar kórházakban előfordult zsarolóvírus támadások esetei https://doi.org/10.53020/IME-2021-105
- „Pénzt vagy életet!” – Zsarolóvírusok az egészségügyi informatikai rendszerekben https://doi.org/10.1556/650.2020.31788
Az egészségügy digitális transzformációjnak az egyik kiemelt területe a mesterséges intelligencia. Az adatgazdag egészségügy különösen fontos és értékes terület a mesterésges intelligencia alkalmazások fejlesztése területén. Milyen területeken lehet alkalmazni a mesterséges intelligenciát? Helyettesítheti-e az orvost vagy az egészügyben dolgozót a mesterséges intelligncia? Hogyan történik a mesterséges intelligencia alkalmazások fejlesztése?
Irodalom:
- A mesterséges intelligencia gyártósora az egészségügyben – kézműves manufaktúrától a gyártósorig? https://doi.org/10.53020/IME-2022-206
- Digitalizáció szerepe a genetikai vizsgálatokban: döntéstámogatórendszer fejlesztése a hazai genetikai tanácsadás segítésére https://doi.org/10.53020/IME-2022-405
- Adattudományi innováció az egészségügy környezeti kihívásainak kezelésében: a nagy adatállományok hasznosításának jelentősége és lehetőségei a járványkezelésben https://doi.org/10.1556/112.2021.00014
- A digitális egészségügyi ökoszisztéma fogalmának és elemeinek nemzetközi és hazai áttekintése https://doi.org/10.22503/inftars.XXI.2021.3.3
A XXI. Században számos olyan kihívás jelent meg, amely jelentősen beolyásolja az egészségbiztonságot. Az utazások elterjedése, az informatika elterjedtsége, a hálózatok megjelenése, a célzott marketing eszközök mind-mind olyan veszélyt jelentenek, amelyek a akorábbi időszakban nem voltak ilyen mértékben jelen. A TDK munka során elsősorban a kiberbiztonságra, a dohányzásra, és a fertőző betegségek elterjedésére, mint új kihvásra való reagáló képességet vizsgáljuk az egészségbiztonság szempontjából.
- Adatvezérelt megoldások a dohányzás elleni küzdelemben.
- A mesterséges intelligencia szerepe a dohányipari taktikák monitorozásában és korlátozásában.
- Változik a magyar serdülők egészségmagatartása? – Adatvezérelt megoldások a monitorozásban
- Egészségfejlesztés az egészségügyi dolgozók körében.
-
Adatvezérelt megoldások a krónikus nem fertőző népbetegségek megelőzésében.
Az egészségügyi szolgáltató szervezetek (pl. kórházak, járóbeteg szakrendelők) működésének fenntartásához elengedhetetlen, hogy az intézmény vezetői tudatosan gazdálkodjanak a rendelkezésre álló erőforrásokkal a szervezet stratégiai céljainak megvalósítása, az (alap)feladatainak ellátása érdekében. A TDK munka keretében lehetősége van a hallgatóknak az egészségügyi szervezetek működésével, gazdálkodásával kapcsolatos elemzések készítésére, a vezetői döntéseket támogató kontrolling rendszerek fejlesztésére kutatómunka keretében.
Irodalom:
- Vácity J.: Egri modell – Út az esetszintű kontrollingig, IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy, XIX. évf. 1.sz., 2020
- Bodnár V.: Mit is ért(s)ünk kontrolling alatt? IME, III.. évf. 1.sz., 2004. Anthony, R. N. – Govindarajan, V.: Menedzsmentkontroll-rendszerek; Panem, 2009
- Anthony, R. N. és Young, D. W.: Management Control in Nonprofit Organizations. Irwin, Homewood, Illinois, 2011