Sulyok Bendegúz, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központ Egészségügyi adattudomány és mesterséges intelligencia tudásközpontjának munkatársa, Dr. Pollner Péter és Prof Palla Gergely PhD-hallgatója meghívott előadóként vett részt a hálózattudomány legjelentősebb nemzetközi eseményén, a NetSci 2026 International School & Conference on Network Science konferencián Bostonban. A június 1-5. között megrendezett jubileumi eseményen a terület meghatározó kutatói jelentek meg a világ minden tájáról, hogy a hálózattudomány húszéves fejlődését ünnepelhessék.
Sulyok Bendegúz – Carlo Vittorio Cannistraci meghívására – a konferencián a ritkított neurális hálózatok szerkezeti tulajdonságairól és robusztusságáról tartott előadást, emellett két poszter keretében is bemutatta a kutatásait.
A bostoni konferencia szakmai élményeiről, a legfontosabb tudományos tanulságokról és a nemzetközi kapcsolatépítés jelentőségéről kérdeztük Sulyok Bendegúzt.
Két nappal ezelőtt érkeztem haza a hálózatkutatás legfontosabb nemzetközi eseményéről, a NetSci konferenciáról, amely idén ünnepelte húsz éves évfordulóját. A konferencia házigazdája a bostoni Northeastern University Network Science Institute volt, a helyszín pedig a Charles-folyó partján fekvő Hyatt Regency Boston/Cambridge. Az utazás magával hozta a klasszikus tengerentúli konferenciák hangulatát, az időeltolódás okozta kihívásokkal együtt. A bostoni időjárás meglehetősen szeszélyes volt, a sűrű program miatt pedig kevés idő jutott a város felfedezésére.
Mi jelentette számodra a konferencia legnagyobb szakmai élményét?
A konferencia fénypontját egyértelműen a húszéves jubileum alkalmából rendezett plenáris előadások jelentették. Különleges élmény volt személyesen hallani azokat a kutatókat, akiknek a munkáira nap mint nap támaszkodom a saját kutatásaim során.
Milyen üzenetet emelnél ki Barabási Albert-László és Albert Réka közös előadásából?
Nagyon inspiráló volt végigkövetni, hogyan alakult ki a hálózatelmélet önálló tudományterületként. Az előadás bemutatta a kezdeti éveket, amikor az első alapozó tanulmányokat még sorra elutasították a folyóiratok, majd azt a folyamatot, amelynek eredményeként az 1999-es Science-cikk után a hálózatelmélet marginális fizikai megközelítésből globális és interdiszciplináris tudománnyá vált.
Mely további előadások voltak rád különösen nagy hatással?
Meghatározó élmény volt Duncan Watts és Steven Strogatz előadása is, akik a számításos társadalomtudományok és a digitális adatstruktúrák oldaláról közelítették meg a komplex kollektív folyamatokat. Jó látni, hogy a hálózattudomány mennyire sokféle tudományterületet kapcsol össze.
Mely témák álltak legközelebb a saját kutatásaidhoz?
A szatellit workshopok közül a hálózatgeometria (Network Geometry), illetve a hálózattudomány által inspirált mesterséges intelligencia (Network Science Inspired AI, NSIA) témakörét vártam leginkább. Emellett belehallgattam a NetBioMed szekció előadásaiba is, ahol elsősorban genomikai kölcsönhatási hálózatok elemzéséről volt szó.
Hogyan tudtál eligazodni a rendkívül gazdag szakmai programban?
A három fő konferencianap során folyamatosan párhuzamos szekciók zajlottak. Elsősorban a saját kutatási területeimhez kapcsolódó előadásokat választottam, de gyakran előfordult, hogy egyszerre több olyan program is futott, amelyen szívesen részt vettem volna. Számos izgalmas előadást hallgattam meg a hálózatelmélet, a mesterséges intelligencia és a lehetséges klinikai alkalmazások metszetében.
Mit mutattál be a konferencián?
Idén két kutatásom eredményeit prezentáltam. Egy meghívott előadásban a ritkított neurális hálózatok szerkezetével és robusztusságával foglalkoztam, emellett két posztert is bemutattam. Az egyik a muslica agyának hálózati geometriáját és hiperbolikus beágyazását vizsgálta, a másik pedig az adaptív topológiával tanított ritkított mesterséges neurális hálózatok robusztusságát elemezte.
Milyen visszajelzéseket kaptál a saját munkáidra?
Mindkét poszterem iránt élénk érdeklődés mutatkozott. Több kutató megállt mellette beszélgetni, módszertani kérdéseket feltenni vagy szakmai vitát kezdeményezni. Ezek a spontán eszmecserék gyakran legalább annyira értékesek, mint maguk az előadások.
Milyen jelentősége van egy ilyen konferenciának egy PhD-hallgató számára?
PhD-hallgatóként különösen inspiráló ilyen közegben jelen lenni. Ez volt a harmadik alkalom, hogy részt vettem a NetSci konferencián, és minden évben új nézőpontokat, kapcsolatokat és ötleteket kapok. A személyes találkozások sokszor felgyorsítják az együttműködések kialakulását.
Sikerült korábbi szakmai kapcsolataidat is megerősíteni?
Igen. 2024-ben fél évet töltöttem az Indiana University Bloomington campusán, a Luddy School of Informatics, Computing and Engineering intézetében. Akkor számos professzorral és PhD-hallgatóval ismerkedtem meg, akikkel most ismét találkoztam. Nagyon jó érzés volt folytatni az akkor kialakult szakmai kapcsolatokat.
Milyen hangulatban zárult a konferencia?
A csütörtök esti jubileumi gálavacsora méltó lezárása volt az intenzív hétnek. A kötetlen beszélgetések, a közös ünneplés és a bostoni éjszaka hangulata különleges keretet adott a szakmai programnak.
Mit viszel magaddal Bostonból a következő időszakra?
Most, a PhD-fokozatszerzés és a nyári védés küszöbén rengeteg új ötlettel, inspirációval és megerősítéssel térek vissza a laborba.
„A hálózatok valóban mindenütt jelen vannak, és Bostonban néhány napra úgy érezhettem, hogy a világ tudományos hálózatának egyik központjában lehetek.”
