Az életmódorvoslás mint önálló tudományterület az 1990-es években indult fejlődésnek, célja pedig a krónikus nemfertőző betegségek rendszerszintű megelőzése és kezelése. Dr. Babai László és Dr. Terebessy András, egészségügyi menedzser mesterképzésünk 2025-ben végzett hallgatói, szerzőtársukkal, Dr. Paulik Edittel, és témavezetőjükkel, Dr. Pénzes Melindával, intézetünk munkatársával az IME Egészségügyi vezetők szaklapja, tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban rámutatnak arra, hogy a „lifestyle medicine” (életmódorvoslás) hat pillére, a rendszeres testmozgás, a helyes táplálkozás, a megfelelő alvás, a káros szenvedélyek kerülése, a stresszkezelés és a társas kapcsolatok kulcsfontosságúak a krónikus betegségek megelőzésében és kezelésében.
A szerzők kiemelik, hogy Magyarországon az életmódorvoslás integrációja a mindennapi egészségügyi gyakorlatba jelenleg is zajlik, a humánerőforrás-rendszer kialakulóban van, a szakirányú képzés pedig elsősorban a megelőző orvostan és népegészségtan területére korlátozódik.
A hazai népegészségügyi adatok alapján az elkerülhető halálozások aránya meghaladja az uniós átlagot, a mortalitásért (halandóságért) pedig elsősorban a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a daganatos kórképek felelősek. Ebben a folyamatban a dohányzás, az egészségtelen étrend és a mozgásszegény életmód döntő szerepet játszanak. Az életmódorvoslás szemléletmódja a hagyományos orvosi modellel szemben a pácienst a gyógyulás aktív résztvevőjeként kezeli, ahol az életmód-tanácsadás és a terápia multidiszciplináris keretek között valósul meg. Az intervenciók sikeréhez az orvos mellett mozgásterapeuta, dietetikus és mentálhigiénés szakember összehangolt munkája szükséges.
A tanulmány összegzése szerint az életmódorvoslás szisztematikus beépítése a hazai ellátórendszerbe kulcsfontosságú a betegségterhek csökkentése és az egészségben eltöltött életévek számának növelése érdekében. A módszertan széles körű alkalmazása nem csupán az egyéni életminőséget javítja, hanem nemzetgazdasági szinten is erősíti a társadalom versenyképességét.
