A Nature Communications 2025. májusi számában jelent meg az az elemzés, amely a 2019-es Globális Betegségteher Vizsgálat (Global Burden of Disease) adatai alapján készült. Az új elemzés – amelynek társszerzői voltak intézetünk munkatársai is – Dr. Gaál Péter, Dr. Joó Tamás, Dr. Lám Judit és Dr. Palicz Tamás – arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ egészségügyi rendszerei túlnyomórészt még mindig az akut problémák kezelésére vannak berendezkedve, miközben a krónikus betegségek terhe folyamatosan és drámaian növekszik. Életkortól függetlenül a 10 legnagyobb betegségteherrel járó állapot közül 6 krónikus ellátást igényel. A 10 leggyakoribb betegség utáni állapot közül pedig 8 krónikus ellátást igényel, ezek közül a 2-es típusú cukorbetegség szövődményei jelentik a legnagyobb terhet a rokkantsággal eltöltött életévekre (YLD,  Years Lived with Disability).

A szövődmények egyre nagyobb arányban jelentkeznek, különösen az idősebb korosztályoknál, de már a fiatalabb életévekben is egyre jellemzőbbé válnak. A tanulmány rávilágít arra, hogy a krónikus ellátás igényei meghaladják az egészségügyi rendszerek jelenlegi kapacitásait, így strukturális és szemléletbeli átalakításra van szükség.

A hatékony válaszlépések kidolgozásához elengedhetetlen az ellátási modellek átgondolása, az integrált, emberközpontú és hosszú távon fenntartható megközelítések megerősítése. A megelőzés és egészségfejlesztés kulcsszerepet kell hogy kapjon a stratégiákban, emellett kiemelt figyelmet igényel a gondozók támogatása, az egészségügyi dolgozók képzése és a krónikus betegségek gazdasági hatásainak kezelése is. 

A krónikus állapotok megelőzése és kezelése multidiszciplináris, népességalapú stratégiákat igényel, amelyeket nemzeti és globális szinten is elő kell mozdítani, ebben segíthet a nemzetközi tapasztalatcsere. A magas színvonalú, hosszú távú ellátás biztosítása a krónikus betegségek és következményeik esetén elengedhetetlen – a globális és nemzeti egészségpolitikáknak prioritásként kell kezelniük ezt az átalakulást.