A Health Policy szakfolyóirat 2025. márciusi számában megjelentetett cikket társszerzőként Dr. Gaál Péter és Dr. Palicz Tamás, intézetünk két munkatársa jegyezte. A tanulmány Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Lengyelország és Románia közfinanszírozott rendszerében elemezte a különböző szolgáltatók (alapellátás, járó- és fekvőbeteg-ellátás) díjazási gyakorlatát

Minden vizsgált országban az output-alapú finanszírozás dominál, legnagyobb változatosságot pedig az alapellátás díjazási módszereiben tapasztaltak. Az elmúlt 13 évben az alap- és a fekvőbeteg-ellátás díjazási rendszerei módosultak a leggyakrabban, főként meglévő módszerek finomhangolásával, valamint teljesítményhez kötött kiegészítő ösztönzők bevezetésével.

A reformok céljai a vizsgált országokban gyakran hasonlóak voltak:

  • a tarifaképzési folyamatok javítása a tényleges költségek jobb tükrözése érdekében;
  • az alapellátás szolgáltatási körének bővítése (kiemelten a betegségmegelőzésre, az ellátás koordinációjára és a multidiszciplináris megközelítésre);
  • a fekvőbeteg-ellátásról a járóbeteg-ellátásra való hangsúlyáthelyezés (mind a kórházakban, mind a hosszú távú ellátási intézményekben);
  • a kórházi ellátás hatékonyságának növelése.

A tanulmány hangsúlyozza: jelentős potenciál rejlik a közép-kelet-európai országok közötti kölcsönös tanulásban a szolgáltatófinanszírozási rendszerek reformját és a jógyakorlatok átvételét illetően, ennek feltétele azonban a szisztematikus értékelések rendelkezésre állása.

A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (RRF-2.3.1-21-2022-00006) projekt keretén belül.