Hét kutatási műhely működik Karunkon:

STANDARDIZÁLT MÉRÉSEK KUTATÁSI MŰHELYE

 

Műhelyvezető: Feketéné dr. Szabó Éva

Műhely tagjai: Dr. Habil Kelemen Anna, Vissi Tímea, hallgatók

A kutatási műhely 2016-ban alakult, a műhelyben oktatók, konduktorok, PhD és egyetemi hallgatók együtt dolgoznak a vállalt részfeladatoknak megfelelően: részt vesznek a mérési feladatokban, 

az új mérőeszközök kipróbálásában, illetve saját kutatási érdeklődésüknek megfelelően az eredmények elemzésében, értékelésében és publikálásában. A műhely szoros kapcsolatot ápol a gyakorló terület konduktoraival, vizsgálati-kutatási eredményeit a konduktorokkal ismerteti, és az eredmények gyakorlati hasznosítását támogatja.

A kutatóműhely célja a Pető András Kar gyakorló területein használt standardizált mérőeszközök beválásának vizsgálata, illetve új mérőeszközök felkutatása és kipróbálása. A konduktív pedagógia holisztikus szemléletéből és gyakorlatából következően a CP-vel élő gyermekek és felnőttek felmérése az egész személyiség feltérképezésére törekszik.

Jelenleg a nagymozgás, a kéz és karmozgások, a tanuláshoz szükséges alapkészségek és a szubjektív életminőség méréséhez találtunk alkalmas mérőeszközöket és mérési skálákat, ezeket a gyakorló terület rendszeresen használja. Folyamatban van a szociális készségek felméréséhez megfelelő, a CP-vel élő gyermekek/felnőttek körében is használható mérőeszközök felkutatása, kipróbálása, beválásuk esetén bevezetése a gyakorló területeken. A mérőeszközök kipróbálása mellett kiemelt célunknak tartjuk a CP-vel élő gyermekek/felnőttek fejlődésének nyomon követését, a különböző képességek alakulását, tipikus vagy éppen atipikus fejlődési mintázatok felrajzolását. Munkánk során felmérjük, rögzítjük és láthatóvá tesszük a konduktív nevelésben részt vevő gyermekek fejlődési ütemét és eredményeit. Az egyes témakörökről szívesen adunk további részletező tájékoztatást.

Keressék bizalommal a műhelymunka vezetőjét a feketene.szabo.eva@semmelweis.hu címen.

TÖRTÉNETI KUTATÁSOK MŰHELYE

Műhelyvezető: Dr. Földesi Renáta
Műhely tagjai: Kállay Zsófia, Dr. Balogh Brigitta, hallgatók

Miért érdemes a történeti kutatások műhelybe jelentkezni, mit kínál a műhely? Összegyűjtöttünk néhány olyan információt, ami segítségére lehet a választásban!

A történeti kutatások műhelyének célja feltárni, megérteni és újra értelmezni a konduktív pedagógia történetét. Új nézőpontokkal, új forrásokkal és azok beépítésével szeretné árnyalni és gazdagítani a gyökereinkkel kapcsolatos tudást. Fontosnak tartjuk, hogy a kutatásokban való részvétel lehetőségével hallgatóinkat a konduktív világ részeseivé és egyúttal alakítóivá tegyük, történeti tudástranszfert hozzunk létre a múlt és a jövő összekapcsolásával az örökség ápolásával. Tudjuk, hogy a konduktori generációk személyes emlékei, a régvolt korszakok dokumentumai a szakmai tudás őrzői, ezek felfejtése, megértése számos új adalékkal szolgál a jelen kutatói számára. A történeti kutatást választó hallgatók tartalmas és hasznos módon egészíthetik ki a nálunk folytatott tanulmányaikat, hiszen alapítóink hagyatékának fel nem tárt forrásai, a mára már megsárgult mementók elemzése érdekes, izgalmas és mindemellett jelentőséggel bíró feladat. Hallgatóink a múlt megismerésén keresztül lehetőséget kapnak a jelen folyamatainak értelmezésére és a jövőbeli cselekvéshez szükséges elemző – a társadalmi, egyéni, kulturális adottságokat figyelembe vevő attitűd kialakítására, kutatásmódszertani ismeretek elsajátítására. A konduktív nevelés formálódásának, történeti hátterének feltárása, a dokumentumok kutathatóvá tétele stratégiai célunk, így a műhelytagok által létrehozott Kondpedita digitális archívum gondozása, tovább építése, a történeti források digitalizálása, tematikus rendezése, adatbázissá építése kiemelten kezelt terület, a csatlakozó hallgatók ebben is gyakorlatot szerezhetnek.

A történeti műhelyben szerzett kutatási tapasztalatok nyomán a múlt feltárásával kapcsolatos szakdolgozatok száma folyamatosan növekszik. A Tudomány és Hivatás kari folyóiratban lehetőség biztosított a műhely kutatási eredményeink publikálására, szélesebb körben való ismertetésére.
Az egyes témakörökről szívesen adunk további részletező tájékoztatást. Keressék bizalommal a műhelymunka vezetőjét a foldesi.renata@semmelweis.hu címen.

MŰVÉSZETI KUTATÁSI MŰHELY

A művészeti kutatási műhely alapvetően a zene, valamint a vizuális és kézműves nevelés területén aktivizálódik.

Műhelyvezető:
Dr. Matos László ( Zenei kutatási alműhely)
Műhely tagjai:
Milesz Ágnes Dóra, Papp Eleonóra, hallgatók

1) A zenei kutatási alműhely fő célkitűzése, hogy megtalálja azokat az alternatív zenepedagógiai lehetőségeket, melyek segítségével a központi idegrendszeri sérült (elsősorban halmozottan sérült) gyermekek zenei nevelését és fejlesztését sikerrel és látványos eredményekkel realizálhatjuk.
A kutatás fő csapásvonala mentén új hangszerek, eszközök, a hagyományostól és a megszokottól eltérő zenei írás-olvasást elősegítő megoldások alkalmazása kerül előtérbe, elsősorban az óvodai csoportokban a 3-6 éves korosztály számára. A Kodály-koncepció alkalmazása mellett, annak alapvető elemeit megtartva, de a zene terápiás jellegét dominánsabban kiemelve a műhely autentikus megoldásokat szeretne felmutatni a súlyosan sérült gyermekeket befogadó és fejlesztő/nevelő csoportok számára.

Zenei kutatási  műhely bemutatása

Műhelyvezető:
Dr. Mascher Róbert (Vizuális és kézműves nevelési kutatási alműhely)
Műhely tagjai: Elek Ágnes, Vadász Zsuzsanna, hallgatók

2) A vizuális és kézműves nevelési kutatási alműhely keretén belül az alkotótevékenységek speciális alkalmazási lehetőségeit vizsgáljuk a központi idegrendszeri sérültek esetében.
Meghatározó témánk a képzőművészeti alkotómunka, a kézműves foglalkozások hozzáadott hatása a konduktív fejlesztő munkához, ezek szerepe a központi idegrendszeri sérültek életében, pályaorientációjában. (Kézműves foglalkozással az integrált foglalkoztatás felé.) Új anyagok, eljárások meghonosítsa a mindennapi gyakorlatban. Példa, a fotóművészet helye az oktatásban.

Önálló kutatási feladatunk megvizsgálni, a normál rajzfejlődéshez viszonyítva milyen különbségek figyelhetők meg a mozgássérült gyermekek rajzfejlődésében? Adatbázis létrehozása CP-s gyermekeink rajzaiból, majd az adatok birtokában az emberábrázolásuk sajátosságainak feltérképezése.

Az egyes témakörökről szívesen adunk további részletező tájékoztatást.
Keressék bizalommal a műhelymunka vezetőit a matos.laszlo@semmelweis.hu és a mascher.robert@semmelweis.hu címen.

PEDAGÓGUSKUTATÁSOK ÉS PEDAGÓGUSKÉPZÉSI KUTATÁSOK MŰHELYE

Műhelyvezető: Dr. Túri Ibolya
A kutatási műhelyünk tagjai oktatók, konduktorok és hallgatók.
A kutatási műhely célja megalakulása óta változatlan: a pedagógushivatáshoz kapcsolódó vizsgálatok által a pályaorientáció és pályaválasztás beazonosítása, a pedagógus életpályára állás támogatása, az énkép és szakmai énkép (ki)alakulásának támogatása, pedagógusidentitás értelmezése, hatásvizsgálatok megalapozása.

A műhely által vezetett témakörök szorosan illeszkednek a műhely célkitűzéseihez, így nézetkutások és attitűdvizsgálatok keretében foglalkozik:

  • a konduktori pályaválasztás, konduktori pályaorientáció kérdéseivel, azaz miért választják a hallgatók ezt a képzést,
  • a konduktori szerep és tevékenység értelmezésével, azaz hogyan látják a szereplők a konduktor szerepét és feladatait,
  • a konduktori kompetenciák és hatáskörök, illetve a konduktoridentitás témaköreivel, azaz milyen egy jó konduktor, milyen konduktorrá szeretnének a hallgatók válni képzésük végére.

A képzéskutatások témakörén belül a pedagógusképzések, valamint a szűkebb értelemben a segítő szakmák, így különösen a konduktorképzés tekintetében bekövetkezett változások (szabályozások, képzési tartalom felülvizsgálata, akkreditációs folyamatok stb.) monitorozását végezzük, illetve összehasonlító vizsgálatok keretében vizsgáljuk az egyes képzések formai és tartalmi sajátosságait, a képzési kimenetek alakulását, a szakmakompetenciák változásainak feltérképezését is ideértve.
A Kutatási műhelymunka eredményei publikációs lehetőségei: publikációs lehetőségek, TDK, OTDK részvétel, szakdolgozati kutatás.
Az egyes témakörökről szívesen adunk további részletező tájékoztatást.

Keressék bizalommal a műhelymunka vezetőjét a turi.ibolya@semmelweis.hu címen.

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓT ÉS FOGLALKOZTATÁST TÁMOGATÓ KUTATÁSI MŰHELY

 

Műhelyvezető: Dr. Tenk Miklósné Dr. Zsebe Andrea
A kutatási műhelyünknek oktatók, konduktorok és hallgatók a tagjai.

Kutatási műhelyünkbe várjuk azon hallgatóinkat, akik szívesen kapcsolódnak be TDK program, szabadon választható tárgy vagy szakdolgozat választás keretében az alábbi témákba:

• A sikeres társadalmi integráció elősegítése (érzékenyítő programok, hatásvizsgálatok)
• Az oktatási, társadalmi és munkaerő piaci integráció lehetőségeinek kutatása
• A társadalmi beilleszkedés segítése: családsegítés, mentalhigiéne programok, életútelemzések, mentorprogramok

A kutatási műhelyünk által vezetett témakörök:
• Társadalmi érzékenyítés a pedagógia gyakorlatban
• A konduktív nevelés és a család együttműködésének vizsgálata
• Megváltozott munkaképességűek a munka világában
Az egyes témakörökről szívesen adunk további részletező tájékoztatást.

Kérjük, írjon a műhelymunka vezetőjének a tenk.miklosne@semmelweis.hu címre.

ANYANYELVI NEVELÉST ÉS KOMMUNIKÁCIÓT TÁMOGATÓ MŰHELY

Műhelyvezető: Dr. Pintér Henriett
A műhely tagjai: Gál Franciska, hallgatók

Kiket várunk kutatási műhelyünkbe?
• a beszéd kifejezésével és a beszéd megértése,
• az olvasás-szövegértés és a helyesírás tanulási alapjai,
• a kézírás idegélettani és tanulási alapjai, vagy
• az írásbeli szövegalkotás kognitív, affektív és szociális alapjai iránt.

 

A kutatási műhely célja:
• A nemzetközi és a hazai szakirodalom feltárása
• A bizonyítékalapú gyakorlat megalapozása

A kutatási műhely által vezetett kutatási témakörök
• Esetelemzések készítése mint kommunikációs műfaj
• A gyakorlatban alkalmazott beavatkozások szisztematikus rögzítése az elemzésük és megvitatásuk érdekében fontos

  • a precizitás,
  • a megismételhetőség és
  • az összehasonlíthatóság.

• Nyelvi képességek beavatkozásaira irányuló tanulmányok áttekintése és vizsgálata

A kutatási műhelyben megvalósuló hallgatói feladatok
• Esetelemzések elkészítése
• Esetek és esetelemzések elemzése
• A nyelvi képességek vizsgálatára irányuló hazai és nemzetközi szakirodalom tematikus feltárása empirikus kutatása

A Kutatási műhelymunka eredményei publikációs lehetőségei: publikációs lehetőségek, TDK, OTDK részvétel, szakdolgozati kutatás.
Az egyes témakörökről szívesen adunk további részletező tájékoztatást.

Kérjük, írjon a műhelymunka vezetőjének a pinter.henriett@semmelweis.hu címre.

EGÉSZSÉGKUTATÁS, SPORT ÉS ÉLETMINŐSÉGET TÁMOGATÓ MŰHELY

Kutatás vezető: Sáringerné Dr. habil. Szilárd Zsuzsanna
A műhely tagjai: Pázmándi Eszter, Antal Anikó, valamint oktatók, konduktorok és hallgatók

A kutatóműhely célja az egészséges életmód kialakításával, az egészség összetevőinek elemzésével, a sport életminőségre gyakorolt hatásával kapcsolatos kutatások feltárása.

 

Várjuk a következő témákban egyéni, vagy team munkában kutatni szándékozó kutatásokat:

• a szabadidő aktív eltöltésének lehetőségei és hatásai ép és mozgássérült emberek esetében,
• a kortárs segítők szerepe az egészséges életmód kialakulásában,
• illetve az e-sport témakörökben.

Az egyes témakörökről szívesen adunk további részletező tájékoztatást.

Kérjük, írjon a műhelymunka vezetőjének a szilard.zsuzsanna@semmelweis.hu címre.

A Kar kutatási Műhelyeinek beszámolói

A Semmelweis Egyetem Pető András Kar hallgatóinak jelenléte a Pedagógiai Értékelési Konferencián

A Szegeden, 2023. április 20-22-én tartott 19. Pedagógiai Értékelési Konferencián két hallgató, Haga Orsolya és Surányi Sára számolt be oktatóival közösen folyó kutatásáról. A jelenleg is zajló két kutatást hallgatóink az Anyanyelvi Nevelést és Kommunikációt Támogató Kutatási Műhelyben végzik, melyben kiemelten a beszédértésre és a szülői bevonódásra irányulóan folytatnak vizsgálódásokat.

Surányi Sára, harmadéves konduktor — pedagógiai rehabilitáció specializációs hallgató a hazánkban elterjedt és használt beszédértés és beszédhallás teszt – GMP diagnosztika – hallás utáni szövegértés altesztje — nem vagy alig beszélő gyermekek számára kifejlesztett — adaptálásának előkészületi eredményéről számolt be: a vizsgálatba bevont gyermekek számára alkalmazott képek tanulásának érvényességét ismertette. Az előadás címe: Hallás utáni szövegértés teszt adaptálása nem beszélő vagy alig beszélő gyermekek körében (Pintér Henriettel közösen).

 

Haga Orsolya, végzős konduktor — óvodai specializációs hallgató otthon, családi környezetben alkalmazható mesejáték validitásáról számolt be. Előadásában bemutatta hat szülő által elvégzett mesejáték alkalmazásának érvényességét és működését. A hallgató két éve végzi feltáró jellegű kutatását, melyet a pandémiás helyzet okozta otthoni nevelés és tanulás nehézségei indítottak el. Az előadás címe: Szülőket ösztönző tényezők vizsgálata: egy otthoni anyanyelvi foglalkozás validitásvizygálata ( Gál Franciskával és Pintér Henriettel közösen).

A szegedi Pedagógiai Értékelési Konferencián a pedagógiai mérés-értékelés területéhez kapcsolódó kutatások, innovatív értékelési módszerek, a pedagógiai értékelést a közoktatásban vagy a felsőoktatásban alkalmazó vizsgálatok, fejlesztőprogramok, pedagógiai kísérletek, illetve azok eredményeiről számolhatnak be a neveléstudomány PhD hallgatói, kutatói és gyakorlati szakemberei (https://www.edu.u-szeged.hu/pek2023/). Ebbe a profilba illeszkedett bele hallgatóink oktatóival együtt folytatott kutatása is.

Beszámoló a Kutatási Műhelyek 2021/2022-es évi munkájáról

  1. Történeti Kutatások Műhelye

A Történeti Kutatások Műhelye az elmúlt időszakban két fő fókusz mentén dolgozott. Az egyik irány a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában fellelhető „Pető” kapcsolódású dokumentumok feltárása volt. Ezt megvalósítandó a Művelődési Minisztérium, illetve az Oktatási Minisztérium Gyermekvédelmi Osztályának iratanyagában végeztünk kutatást. Az iratok javarészt 1970 és 1977 közötti időszakról szólnak, értékes dokumentum többek között a Mozgássérültek Nevelőképző és Nevelőintézetének főiskolává szervezésével kapcsolatos szakértői bizottsági állásfoglalása. Az iratok közt megtalálható az intézet és a két minisztérium közötti levelezés, valamint az oktatási miniszter, illetve államtitkár és országgyűlési képviselők közötti, az intézet fejlesztésére vonatkozó írásbeli diskurzus. A kutatás folytatása mindenképpen indokolt ezen a területen, kiemelten az intézet korábbi időszakára vonatkozóan. A felkutatott iratok feldolgozásának folyamata megkezdődött.

A Műhely által vállalt másik irány a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet által támogatott „Életreform és a művészetek – az életreform gyökerű művészeti és társadalmi reformmozgalmak kibontakozása és nemzetközi recepciója a 20. század első felében” című csoportos kutatás keretében valósul meg. Ennek állomásaiként 2022. június 17- én a műhelytagok A magyar mozdulatművészet nemzetközi kapcsolatai és interdiszciplináris hatásai címmel tartottak kutatási beszámolót, illetve Pető András filozófiája – nyugati és keleti elemek és hatások című munkájukat mutatták be. A szervezők mindkét esetben a Magyar Művészeti Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, Magyarországi Reformpedagógiai Egyesület, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar.

Pető András filozófiai munkásságát a műhelytagok további három szakmai szimpóziumon is bemutatatták, 2021. november 26-án Budapesten Pető András – filozófus és nevelő címmel tartottak előadást, 2022. március 30án Balogh Brigitta Die Philosophie von András Pető németnyelvű prezentációja az Internationale Herbart Gesellschaft „Persönlichkeit – Charakter – Moralität” című kongresszusának kísérőprogramjaként hangzott el. Ezt követően 2022. május 12–13 között Összetartozás. Pető András a felelősségről címmel számoltak be kutatásuk eredményeiről a Magyar Filozófiai Társaság éves kongresszusán, Szegeden.

A Műhely továbbra is aktívan részt vesz a hallgatói tehetséggondozásban, a hallgatói tudományos munkák támogatásában, melynek lenyomatai alább olvashatók:

Tudományos diákköri munka:

Lakó Liza: Pető András és Dienes Valéria pedagógiai-filozófiai mozgásértelmezésének összehasonlító vizsgálata

Nagy Andrea: A konduktív nevelés és a Waldorf-pedagógia ritmusértelmezésének összehasonlítása 

Tudományos diákköri konferencia:

Lakó Liza: Pető András és Dienes Valéria pedagógiai-filozófiai mozgásértelmezésének összehasonlító vizsgálata – részvétel, I. díj

Nagy Andrea: A konduktív nevelés és a Waldorf-pedagógia ritmusértelmezésének összehasonlítása – részvétel

OTDK-jelölés: Lakó Liza: Pető András és Dienes Valéria pedagógiai-filozófiai mozgásértelmezésének összehasonlító vizsgálata – részvétel, I. díj

Hallgatói pályázatok:

Új Nemzeti Kiválóság Program:

Lakó Liza: Pető András és Dienes Valéria pedagógiai-filozófiai mozgásértelmezésének összehasonlító vizsgálata (elbíráslás alatt)

Történeti Műhely által befogadott szakdolgozatok

Budai Zsanett: A komplex programok változása a napirend és hetirend tükrében

Balinkó Borsika Boróka: Diagnózis szerinti változások a konduktív nevelés történetében. Az Országos Mozgásterápiai Intézetben foglalkoztatott 1947-es születésű neveltek kórlapjának elemző vizsgálata

Pásztor Judit Dóra: Az 1948-ban születettek kórlapjainak elemző vizsgálata

Tüttő Nikolett: A légzés, légző feladatok megjelenése a konduktív pedagógiában

Év dolgozata verseny III. helyezett. 

  1. Anyanyelvet és Kommunikációt Támogató Műhely 

Főbb kutatási témák, kutatások száma: három, melyből TDK-val érintett kutatások száma, témája:

            Beszédintervenciós vizsgálat nem vagy alig beszélő gyermekek körében

  1. Meseintervenciós vizsgálat nem vagy alig beszélő gyermekek körében

TDK és szakdolgozati kutatással összekapcsolt vizsgálatok:

  1. Beszédintervenciós vizsgálat nem vagy alig beszélő gyermekek körében: 2021-2022-ben: egy hallgató végzett kutatást, 2022-2023-ban egy hallgató folytatja a kutatást.
  2. Meseintervenciós vizsgálat nem vagy alig beszélő gyermekek körében: 2021-2022-ben: egy hallgató végzett kutatást atipikus fejlődésmenetű, CP-s gyermekek körében, egy hallgató végzett kutatást tipikus fejlődésmenetű óvodások körében, 2022-2023-ban egy hallgató folytatja a kutatást.

Újonnan indított kutatási témák, esetleg részeredmények

Kutatási téma: Szülő-gyermek beszédfoglalkozások alkalmazása

Részeredmények:

Pilotvizsgálatok: A beszéd és a fonológiai tudatosság fejlesztésének felmérése és az erről való tudás pedagógusok körében:

Publikáció

Haga Orsolya: A fonológiai tudatosság felmérése hazai szakterületen. Tudomány és Hivatás, (5) 1. 103-108.pp. https://semmelweis.hu/pak/files/2021/09/Tudomány-és-Hivatás_2020_2.pdf

Konferencia-megjelenés:

Haga Orsolya: A fonológiai tudatosság tanulmányozása. XXIV. Partiumi Tudományos Diákköri Konferencia, Nagyvárad, 2021. május 7–8.

Poszter (Különdíj): Pedagógusok véleménye a fonológiai tudatosságról és szülői programokról írásbeli kikérdezés alapján.

Marosvásárhelyi Konferencia, 2022-május 11-14. Mivel folytatódik a kutatás?

Foglalkozástervezet kipróbálása tipikus fejlődésmenetű óvodás gyermekek szülei körében: (egyelőre két családban).

Hallgatók, oktatók létszáma/megnevezése

Hallgatóink: Andriska Petra, Gátas Eszter, Kolos Sára, Surányi Sára.

Oktatók: Farkas Éva: logopédus, fejlesztő pedagógus,

            Gál Franciska: konduktor,

Molnár Pál: hálózatkutató, oktatáskutató,

            Pintér Henriett: műhelyvezető.

Hallgatói tehetséggondozás eredményei

Konferenciamegjelenések:

    Szimpózium – Kevés elemszámú egyénfókuszú anyanyelvi intervenciókutatások — előmérések az atipikus fejlődésmenetű óvodáskorúak körében

Elnök: Gál Franciska, Opponens: Pintér Henriett

XXI. Országos Neveléstudományi Konferencia Szeged, 2021. november 18-20: In: Molnár, Gyöngyvér; Tóth, Edit (szerk.) A neveléstudomány válaszai a jövő kihívásaira: program, előadás összefoglalók. 690 p.

  • Tankó-Farkas, Kinga; Pintér, Henriett: Nem vagy alig beszélő gyermekek intervencióját támogató intervenciók vizsgálati eljárásainak elemzése.
  • Horváth Hanna: A következtetés fejlesztésének vizsgálata óvodások által ismert meséken keresztül (intervenciós pilotvizsgálat).
  • Andriska Petra: Felnőttek körében alkalmazható irodalomfoglalkozások felmérése pedagógusok írásbeli kikérdezése alapján.

   Szimpózium – Elnök: Pintér Henriett, Opponens: Gál Franciska  – Kommunikációt támogató intervenciók kutatása — előmérések fiatal felnőttek és pedagógusok körében

  • Vörös, Emese; Pintér, Henriett: Az érzelemkifejező írás alkalmazási lehetőségei fiatal felnőttek körében
  • Haga Orsolya: Pedagógusok véleménye a fonológiai tudatosságról és a szülői beszédprogramokról írásbeli kikérdezés alapján

Semmelweis Egyetem Tudományos Diákkör eredményei

III. helyezett: Haga Orsolya – Pedagógusok véleménye a fonológiai tudatosságról, és szülői programokról írásbeli kikérdezések alapján

  1. heyezett: Horváth Hanna – A következtetés fejlesztése meséken keresztül

Előadás: Tankó-Farkas Kinga: Egy augmentatív és alternatív kommunikáció intervenciójának tervezett megismétlése és próbamérése

Marosvásárhelyi Tudományos Diákköri Konferencia (2022-május 11-14.)

Különdíj – Haga, O. (2022.) Pedagógusok véleménye a fonológiai tudatosságról, és szülői programokról írásbeli kikérdezések alapján.

Hallgatói társszerzős tanulmány

Haga, O., Gál, F., & Pintér Henriett (2022): Szülők véleménye a gyermekükkel otthon, közösen folytatott anyanyelvi játékokba való saját bevonódásuk ösztönzőiről: az előmérések eredményei. Tudomány és Hivatás, (6) 2.

  1. Egészségkutatás, sport és életminőséget Támogató Műhely

A 2021/22. tanévben, az általatok vezetett Műhely eredményei:

A kutatási témák:

Az egészséges életmód szerepe a mozgássérültek életében

Szakdolgozati témák:

  1. évfolyamos kutatások:

Áy Szilvia: Babaúszás konduktorhallgató szemmel

Hommonay Virág: Mozgáskorlátozottak vitorlázása

Bakcsa Ágnes Cerebral paretikus sérültek és ép mozgásúak sportolási lehetőségei a covid okozta pandémia idején

Balogh Enikő Felső tagozatos CP-s gyermekek táplálkozása és Pető szemlélete
Kugler Nikolett A karate sport a központi idegrendszeri sérültek esetében
Nagy Veronika Csodatábor. Az integráció hatásai

III. évfolyamos kutatások:

Fejérvári Dóra Az alpesi sí fejlesztő hatásai sérült és épmozgású fiatalok körében

Kis Luca SHD babaúszás

Komjáti Marianna A stroke túlélők esetében

Tóth Imola E-sport

Petri Izabella A sportmozgások szerepe a konduktív pedagógiában és a konduktorhallgatók életében

Varsányi Kata A táplálkozás átfogó ismeretének szükségessége konduktorként

Szabó Anna Reflex integráció (felnőtt vagy korai terület

Szombati Dóra Bilaterális integráció fejlődése

Szemán Alice Reflex integráció (felnőtt vagy korai terület)

Szalóczy Emma Mindmaping

TDK kutatások:
Bana Bíborka: Sportsérülések a parasportolók körében
Nagy Rebeka – Páll Petra – Örkényi Lili: Sportolási szokások változása felnőtt sérülteknél – Sclerosis multiplexszel, Parkinson-kórral, vagy gerincvelő sérüléssel diagnosztizált felnőtt személyek számára elérhető sport és rekreációs tevékenységek 

  1. Pedagóguskutatások és Pedagógusképzési Kutatások Műhelye

A kutatási műhely ez évi fókuszában a konduktori pedagógushivatáshoz kapcsolódó vizsgálatok indítása, illetve folytatása állt, ennek megfelelően a konduktorjelöltek pályaorientációjára és pályaválasztását befolyásoló tényezők beazonosítására, illetve a konduktori életpályára állás-, valamint a konduktori énkép és pedagógusi énkép (ki)alakulásának támogatására irányuló vizsgálatokat végeztünk.  

A műhely által vezetett TDK vizsgálatok, illetve szakdolgozati témakörök szorosan illeszkednek a műhely célkitűzéseihez, így középpontban a konduktoridentitás definiálásával, valamint a képzést érintő társadalmi és egyéb elvárások feltérképezésével, továbbá nézetkutások és attitűdvizsgálatok keretében foglalkoztunk a pályaválasztás, pályaorientáció, a konduktori szerep és tevékenység értelmezésével, a konduktori kompetenciák és hatáskörök vizsgálatával, illetve a konduktoridentitás témaköreiben végzett kutatásokkal.

A műhely ez évi eredményeihez tartoznak egyrészt a megjelent írásbeli publikációk, így a Helyon nemzetközi folyóiratban közzétett Q1-es minősítésű, konduktorhallgatói attitűdvizsgálatot ismertető írásunk Sipeki Irén, Vissi Tímea és Túri Ibolya szerzők által, valamint a Tudomány és Hivatás folyóiratában megjelent azon hallgatói nézet- és attitűdvizsgálatot bemutató tanulmány, amely a COVID járvány harmadik hullámának megélését és feldolgozását nehezítő, illetve támogató tényezők feltárásával foglalkozott.

Túri, Ibolya: Nézetvizsgálat a CP-s fiatalok inkluzív nevelésére és a konduktori szakmára vonatkozóan In: Mező, Katalin; Mező, Ferenc (szerk.) VII. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia = 7th International Interdisciplinary Conference about Special Treatment : Program- és absztraktkötet = Program and Abstract Volume Debrecen, Magyarország : Debreceni Egyetemi Kiadó Debrecen University (2022) 132 p. pp. 55-57. , 3 p.

Sipeki, I. ; Vissi, T. ; Túri, I. : The effect of the Covid-19 pandemic on the mental health of students and teaching staff HELIYON 8 : 4 Paper: e09185 , 10 p. (2022)

Sipeki, Irén ; Vissi, Tímea ; Túri, Ibolya: Nehézségek és támogató tényezők a pandémia harmadik hullámában a SE PAK hallgatói körében TUDOMÁNY ÉS HIVATÁS 6 : 2 pp. 60-75. , 16 p. (2021)

Vissi, Tímea ; Sipeki, Irén ; Túri, Ibolya: Pandémiakutatás az SE Pető András Karán: mentális egészség és képzési megoldások eredményessége a képzésben résztvevők megítélése alapján TUDOMÁNY ÉS HIVATÁS 2021 : 1 pp. 42-61. , 20 p. (2021)

A műhely által meghirdetett témákban befogadott szakdolgozati kutatások is szerveződtek, így például Suba Eszter által vizsgált konduktori szerep és tevékenység nézetkutatása, valamint Deli Vanessza és Varró Kitti pályaválasztást, pályaorientációt vizsgáló kutatásai. A műhely keretében a hallgatói tehetséggondozás is megvalósult, egyrészt az Év dolgozata versenyen, illetve TDK megmérettetésen induló hallgatói vizsgálatok témavezetése által, másrészt sikeres Kerpel F. Program (Czakó Bendegúz) és az Új Nemzeti Kiválósági Programba való hallgatói pályázat útján (Czakó Bendegúz).

TDK-zó hallgatóink: Kiss Anita Mária IV. évf., Molnár Orsolya IV. évf. (TDK megosztott I. hely), Czakó Bendegúz III. évf., Lobmayer Kornélia III. évf.

Év dolgozata versenyre jelölt és indult hallgatónk: Kiss Anita Mária (8. hely)

  1. Művészeti Műhely

A Művészeti Műhely zenei nevelés/zenei tehetséggondozás alműhelyének főbb kutatási témái, kutatások száma:

Dalcroze és Orff zenepedagógiai elemek alkalmazása a mozgássérültek fejlesztése során; A Soundbeam eszköz alkalmazása a konduktív napirendben;

Segédeszköz készítése az óvodai csoportok hangszerhasználatához 

A témákból jelenleg TDK-val érintett kutatások nem indultak, azonban a meghirdetett témák közül szakdolgozati kutatással összekapcsolt vizsgálat a Soundbeam-téma szakdolgozat lesz.

Újonnan indított kutatási témák, esetleg részeredmények:

Meghirdetett új téma nincs, mindhárom felsorolt téma több mint egy éve napirenden van, a részeredményeket a Világkonferencia keretében kívánjuk bemutatni mindhárom témáról.

A műhelymunkában résztvevő oktatóink: Milesz Dóra, Dr. Matos László (műhelyvezető)

Hallgatóink: Czakó Bendegúz, Szendrei Zsófia, Morvai Luca és Zsombók Lídia

A Műhely hallgatói tehetséggondozásának idei eredményei: Czakó Bendegúz: Kerpel Program, valamint megosztott pályázat az ÚNKP Programba.

  1. Standardizált és Adaptált Mérések Kutatási Műhelye

A műhely munkájában résztvevő oktatók: Feketéné Dr Szabó Éva, Vissi Tímea, Dr. Kelemen Anna, Leszkó Dóra, Dr. Túri Ibolya, Dr. Földesi Renáta

A standardizált mérések műhely az elmúlt tanévben két klinikai kutatás megvalósításában, továbbá két klinikai kutatás engedélyezési kérelmének előkészítésében vett részt és kutatási protokolljának kialakítását kezdte meg.

Elindított és kimeneti mérésekkel zárt klinikai kutatások:

Az ETK-val közös elektromágneses vibrációs kutatás

A vizsgálat kutatási designjának és módszertanának felülvizsgálatát követően a kutatás folytatása ősz végétől várható.

A GYTK-val közös zsályakutatás (A zsálya alkalmazásának hagyománya és tapasztalatai a konduktív nevelésben / The tradition and experience of using sage in conductive education) hamarosan lezárul, a nyári időszakban az eredmények elemzése zajlik majd.

Két új kutatással is tervezünk:

Az SE FOK-kal közös szájegészség felmérés és fejlesztés prevenciós céllal az iskoláskorú CP-s neveltjeink körében. A vizsgálat kutatásetikai engedéllyel rendelkezik, a kutatás megkezdésére 2022 őszén kerül sor.

További tervezett vizsgálatunk az SE ÁOK-kal közös Parkinson-előrejelző kutatás (CLAVICONT). A vizsgálathoz szükséges kutatási protokoll és engedélykérelem tervezett előkészítése és benyújtása az őszi félévben véglegesül, a kutatás tervezett indítási időpontja 2023. január.

A műhely keretében megvalósult mérések eredményeinek publikációi

Vissi, Tímea ;Zelkó, Romána; Földesi, Renáta ; Túri, Ibolya: Traditional application of Sage (Salvia) in conductive education and its potential evidence– based background HELIYON 7 : 10 Paper: e08114 , 5 p. (2021)

Vissi Tímea – Feketéné Szabó Éva: Tanuláshoz szükséges alapkészségek mérése DIFER programcsomaggal cerebrális parézissel élő gyermekek körében iskolába lépéskor (Tudomány és Hivatás 2021/2. szám, Szakmai műhely rovat)
Vissi Tímea – Papp Gabriella: Supportive and interfering factors in inclusion in timeline interviews of people with cerebral palsy (Tudomány és Hivatás, 2022/1. szám, Tudományos közlemények)

Pulay Márk Ágoston – Feketéné Szabó Éva – Túri Ibolya: Egy pilot kutatás tapasztalatainak összefoglalója a pulzáló elektromágneses terápia gyermekkori cerebrális parézis (CP) vonatkozású alkalmazásának lehetőségeiről (2022/1. szám, Tudományos közlemények)

Előadások:

  • Senior Akadémia, SE
    • előadó: Feketéné Dr. Szabó Éva
  • Országos Neveléstudományi Konferencia
    • előadó: Feketéné Dr. Szabó Éva – Vissi Tímea
  • Fogyatékosságtudományi Konferencia
    • előadó: Vissi Tímea
  • SE Nyári Egyetem
    • előadó: Vissi Tímea

A 2021/2022. tanévben első ízben meghirdetett és elindított Transzlációs Medicina Doktori Programban 2 konduktor doktorandusz támogatása valósult meg – Zimonyi Nóra és Pulay Márk hallgatóké, Feketéné Dr. Szabó Éva és Túri Ibolya témavezetésében.

A 2022/23. tanévben is van felvételt nyert kollégánk, Kolumbán Erika. Témavezetők: Dr. Túri Ibolya, Feketéné Dr. Szabó Éva, Gál Péter.

  1. Társadalmi integrációt és foglalkoztatást támogató kutatási műhely

Műhelyvezető: Dr. Zsebe Andrea (tenk.miklosne@semmelweis-univ.hu)

A kutatási műhelyen belül három témakört indítottunk:

  1. Társadalmi szemléletformálás elősegítése a pedagógiai gyakorlatban címmel, melynek témavezetője Mátyásiné Kiss Ágnes (kissagnes@semmelweis-univ.hu)
  2. A konduktív nevelés és a család együttműködésének vizsgálata címmel, melynek vezetője Gruber Mónika (monika@semmelweis-univ.hu)

EREDMÉNYEK ebben a tanévben az I. témakör keretében:

  1. Meghirdettük a kutatási témakörhöz kapcsolódó PAKHTI – SZNT 210 Játékok és érzékenyítő foglalkozások óvodáskorban / iskoláskorban című szabadon választható tárgyat, melyet 10 fő hallgató sikeresen teljesített.
  2. Megszerveztük az SE pedagógiai és egészségügyi szakképző iskola 9. évfolyamos tanulóinak „Másnak lenni természetes” címmel egy interaktív szemléletformálást segítő órát, melynek keretében a mozgássérült személyek elfogadását és befogadását támogató programokon vehettek részt a tanulók.
  3. Szakdolgozat készült Társadalmi integráció és attitűdvizsgálat 14-18 éves korosztályba címmel, mely empírikus kutatást tartalmaz a fenti programmal összekapcsolódva.

 

EREDMÉNYEK ebben a tanévben a II. témakör keretében:

  1. Megalakult a kutatási témacsoport konduktorok és oktatók részvételével (6 fő)
  2. Elkészült
  3. zempontok szerint nyolc szülővel.
  4. Az interjú anyagok legépelése elkészült, elemzése a MAXQODA szoftverrel történik.

 

EREDMÉNYEK ebben a tanévben a III. témakör keretében:

  1. Feltérképezésre került a Kútvölgyi út B épületben elhelyezésre szánt Felnőtt nappali foglalkoztató lehetséges helyszíne.
  2. Elkészült a leendő foglalkoztató szakmai és műszaki terve.
  3. Szakdolgozat készült Kézműves foglalkozás hatása a központi idegrendszeri sérültek munkavállalásában címmel, melynek eredményei beépíthetők a foglalkoztató szakmai programjába.

 

Beszámoló a Kutatási Műhelyek 2019/2020 évi munkájáról

A Semmelweis Egyetem Pető András Karán a 2019/2020. tanévben munkájukat megkezdett kutatási műhelyek (7) beszámolóit olvashatják, amely során a megkezdett műhelymunkák célkitűzéseiről, azok megvalósításáról, eredményeiről adnak számot a műhelyek vezetői.

AZ ANYANYELVET ÉS KOMMUNIKÁCIÓT TÁMOGATÓ MŰHELY (műhelyvezető: Dr. Pintér Henriett)

E kutatóműhelynek három alapvető célját határoztuk meg:

1.) a bizonyítékalapú gyakorlat kutatása a konduktív pedagógia anyanyelvi nevelési szakterületén,

2.) ennek figyelembevételével feltárni a kommunikációfejlesztés kutatásának területeit, különös tekintettel a beszédfeldolgozási folyamatokra és a beszédrendellenességek értelmezésköreire, az augmentatív és alternatív kommunikáció megjelenési területeire, például BLISS (Sobieszczanski- Sobieski és Kodiyalam, 2001), a PICTOVERB (magyar fejlesztésű szoftver), TOBI (Beckman, Hirschberg és Shattuck-Hufnagel, 2004).)

3.) a mesebefogadás folyamatát feltárni hazai és nemzetközi viszonylatban, valamint eltérő vonásokat keresni a cerebralis paresis-es óvodások mesebefogadásában.

A bizonyítékalapú gyakorlat kutatásához előkészítettük a feladatokat: források keresése és tanulmányozása a következő témákhoz: beszédrendellenességek, beszédfeldolgozási folyamatok, augmentatív és alternatív kommunikáció, beszédmegértés és -észlelés, mesebefogadás, mesefeldolgozás. A források feldolgozását a halgatók mentorálással végezték, mely közös megbeszéléssel történt. A forrásokat a hallgatók elemzték, és elkészítették a kutatásukhoz az elméleti összefoglaló előkészületi munkálatait, melyről a Tudomány és Hivatás, 2019. 2. számában beszámoltak:

  • Kiss Dávid: Az atipikusan fejlődő óvodások beszédértésére irányuló intervenciók rendszerezése a nemzetközi és a hazai tanulmányok alapján.
  • Tankó-Farkas Kinga: A konduktív iskolában tanuló diákok intervencióinak rendszerezése és elemzése
  • Tülk Bettina: Az ítéletalkotás fejlesztése mesén keresztül atipikus fejlődésmenetű óvodások körében. További feladataink a hallgatói kör bővítése és a vizsgálatok megtervezése.
MŰVÉSZETI MŰHELY (műhelyvezetők: Dr. Matos László, Dr. Mascher Róbert

Új kolléga csatlakozott februártól a Művészeti Műhely munkájához Lipovics János személyében (Dr. Mascher Róbert, Vadász Zsuzsanna, Milesz Ágnes Dóra és Dr. Matos László mellé. Az őszi időszakban a Pető András Tudományos Szakmai Szimpóziumon előadás született a konduktív pedagógia és a művészeti/zenei fejlesztés kapcsolatáról. Ugyanebben az időszakban egy tanulmány jelent meg a zenei/művészeti nevelés és a konduktív fejlesztés összefüggéseiről a Több, mint gyakorlat… című Konduktív Pedagógia Kézikönyvben.

Február elején a Semmelweis Egészségnapok keretében megrendezett Kari rendezvényünkön a Műhely két képviselője Milesz Ágnes Dóra és Dr. Matos László gyakorlati bemutató foglalkozások keretében szerveztek és tartottak bemutatókat a zenei tevékenységek és a konduktív lehetőségek, az újfajta hangszerek és megszólaltatási módjaik témaköreiben az erre érdeklődők részére.

Egyetemi támogatással februárban bővült a konduktív és integrált óvodai csoportok hangszerparkja; új hangszereket sikerült beszerezni, melyek azóta már elhelyezésre kerültek a konduktív óvoda csoportjaiban.

Milesz Ágnes Dóra konduktor a COVID-vírus okozta járványügyi helyzetben – online fejlesztések keretében – új zenei eszközöket és lehetőségek alkalmazását próbálta ki az óvodai csoportokban.

Folyamatban van zenei/művészeti nevelés és a konduktív fejlesztés összefüggéseiről szóló tanulmány angol nyelvre történő fordítása, amely a X. XCCE (X. Konduktív Pedagógiai Világkongresszus) keretében jelenik meg. A műhelymunka keretében kidolgozásra és megjelentetésre kerül a Módszertani Füzetek sorozatban Dr. Matos László jegyzete Őrfalvy Aladárnéval közös jegyzésben, A zenei nevelés módszertana és tantárgypedagógiája címmel.

PEDAGÓGUSKUTATÁSOK ÉS PEDAGÓGUSKÉPZÉSI MÉRÉSEK KUTATÁSI MŰHELY (műhelyvezető: Dr. Túri Ibolya)

A kutatási műhely célja megalakulása óta változatlan: a pedagógushivatáshoz kapcsolódó vizsgálatok által a pályaorientáció és pályaválasztás beazonosítása, a pedagógus életpályára állás támogatása, az énkép és szakmai énkép (ki)alakulásának támogatása, pedagógusidentitás értelmezése, valamint a pedagógusképzéseket érintő szakpolitikai társadalmi és egyéb elvárások feltérképezése, elemzése, értelmezése, hatásvizsgálatok megalapozása.

A műhely által vezetett témakörök szorosan illeszkednek a műhely célkitűzéseihez, így nézetkutások és attitűdvizsgálatok keretében foglalkozik a konduktori pályaválasztás, konduktori pályaorientáció, valamint a konduktori szerep és tevékenység értelmezésével, a konduktori kompetenciák és hatáskörök, illetve a konduktoridentitás témaköreiben végzett kutatásokkal. A képzéskutatások témakörén belül a pedagógusképzések, valamint a szűkebb értelemben a segítő szakmák, így különösen a konduktorképzés tekintetében bekövetkezett változások (szabályozások, képzési tartalom felülvizsgálata, akkreditációs folyamatok stb.) monitorozását végzi, illetve összehasonlító vizsgálatok, így az egyes képzések formai és tartalmi sajátosságainak, képzési kimenetek alakulásának, szakmakompetenciának változásainak feltérképezését ideértve.

A műhely ez évi eredményeihez tartoznak a Tudomány és Hivatás folyóiratában megjelent tanulmányok, így a konduktorképzés, valamint a konduktori szerep és szakértelem témaköreiben, a konduktori kompetenciák, valamint a konduktori hatótényezők vizsgálatában. A Pető András Tudományos Szakmai Szimpóziumon plenáris és szekcióelőadások formájában jelentek meg előadások, ugyancsak neveléstudományi konferenciákon, szóbeli és írásbeli publikációk, konferenciaközelmények keretében. A témában folytatott neveléstudományi PhD kutatás továbbviteli lehetősége adott, amelynek egyik lehetősége az idei évben meghirdetett szakdolgozati témakiírások bővítése, valamint TDK kutatássá előkészítése.

A kutatási műhelyben megvalósuló hallgatói feladatok között szerepel a releváns hazai és nemzetközi szakirodalom feltárása, standardizált skálák, illetve saját készítésű mérőeszközök (kérdőív, attitűd-skálák, stb.) létrehozása, a mérések és adatok elemzéseiben való közreműködés, továbbá az eredmények, részeredmények publikálása az Év dolgozata versenyen, illetve TDK megmérettetésen.

SPORT- ÉS EGÉSZSÉG KUTATÁSAINAK MŰHELYE

Az előző évekhez hasonlóan idén is meghirdetésre kerültek szakdolgozati témák, valamint TDK kutatási témák a testnevelés és sport egészségfejlesztő hatásai témakörben. A hallgatók a mozgássérült gyermekek sportolásaival kapcsolatban, a felnőtt mozgáskorlátozottak sport és szabadidős lehetőségei, valamint a hallgatók egészségtudatosságával kapcsolatos témák választásában a legtevékenyebbek.

A kutatási műhelyben folyó műhelymunka eredménye az is, hogy az előző években már kutatott témákat továbbviszik a hallgatók és mélyítik, elemzik még részletesebben, ezzel is hozzájárulva szakmai anyagaink bővítéséhez.

A műhelymunka keretében készült el az a tanulmány is, amely az elmúlt harmincöt évben készült szakdolgozataiból készített áttekintő összegzést, ezzel is segítve a hallgatók témaválasztását. (Sáringerné Dr. Szilárd Zsuzsanna: A testnevelés és a sport szerepe a Semmelweis Egyetem Pető András Kar Gyakorló Intézetében – szakdolgozati témák összegzése az elmúlt harmincöt év távlatában. Tudomány és Hivatás 2019. 2. szám.  67 – 90. oldal). A műhely munkáját Antal Anikó konduktor és Pázmándi Eszter konduktor, rekreációs és komplex rehabilitációs szakember kollégák segítik. A mintegy tíz éve újra indult TDK kutatásokban – a műhely támogatásával már a kezdetektől – folyamatosan részt vesznek a hallgatók, elsősorban a sport és egészség témájú kutatómunkával. Az állandó TDK jelenlét mellett az elmúlt évtizedben öt fő OTDK dobogós helyezést ért el. (Szarka Tünde, 2010, 3. hely; Kántor Krisztina, 2013, 2. hely, Leszkó Dóra, 2017, 2. hely, Leszkó Dóra-Lábas Eszter, 2018-2019, 1. hely)

Az idei évben Balogh Anna „A konduktori munka során felmerülő mozgásszervi panaszok enyhítésének módja a gerincjóga eszközével” című témával részese volt a TDK megmérettetésnek; ezen kívül UNKP ösztöndíjat nyert el kutatásával.

STANDARDIZÁLT MÉRÉSEK – KUTATÁSI MŰHELY (műhelyvezető: Feketéné Dr. Szabó Éva)

A műhely elsődleges célja az adatbázis kialakítása mellett a konduktív nevelés gyakorlatának támogatása. A műhely szervezésében a tanév első félévében a QUEST mérőeszköz került kipróbálásra, bevezetésre. Mért gyermekek száma: 135 fő. Beszerzésre került pszichológusi javaslat alapján a Child Behaviour Checklist teszt. A teszt használatát, kipróbálását Leszkó Dóra, SE doktorandusz (konduktor) végzi.

A műhely keretében 1 fő hallgató sikeresen szerepelt TKD háziversenyen, az egyetemi fordulóra a járványhelyzet miatt szeptemberben kerül sor. Vizsgálatához és felkészüléséhez továbbra is konzultáció keretében támogatást kap.

A második féléves mérésekre a járványügyi helyzet miatt sajnos, nem került sor. Ennek következményeiről, illetve a mérések esetleges pótlásáról még egyeztetés folyik.

A publikálások, megjelenések, melyek megvalósultak:

  • Feketéné Sz. É. , Kelemen A., Vissi T., (2019): A standardizált mérések kutatási műhely…SE PAK-on szervezett tudományos ülés, Budapest
  • Vissi T., 2020: A Pető András Kar gyakorlóintézményeiben alkalmazott mérőeszközök…A Nemzeti Pedagógus Kar konduktív pedagógiai szakosztályának konferenciája, Budapest
  • Vissi T., 2020: A Pető András Kar gyakorlóintézményeiben alkalmazott mérőeszközök…A Nemzeti Pedagógus Kar konduktív pedagógiai szakosztályának konferenciája, kerekasztal beszélgetés vezetése, Budapest
  • Vissi T., 2020: Életminőség vizsgálat CP-vel élő fiatalok körében …SE CP-kongresszus, Budapest

Folyamatban lévő publikációk:

  • Vissi T., Feketéné Sz. É., Papp G.: Tanuláshoz szükséges alapkészségek mérése, DIFER-programcsomaggal, CP-vel élő gyermekek körében (elbírálás alatt: Gyógypedagógiai Szemle)
  • Vissi T., Papp G.: 2019: Személyes életminőség-mutató mérősor próbavizsgálata cerebrális parézissel és egyéb mozgásfogyatékossággal élő felnőttek körében (Elfogadva, megjelenés alatt, Szociálpolitikai Szemle)
  • Hét db. absztrakt került beadásra a kutatási műhelyből a Világkongresszusra, sikerült visszahívnunk a műhely volt TDK-sait, Szabó Regina és Szarka Dániel konduktorokat.

Újdonságok a műhely életében:

A műhely munkájába bevonódik egy konduktor végzettségű doktoranduszhallgató. Tárgyalásokat, egyeztetéseket folytattunk az adatbiztonságért felelős osztállyal, majd újraszerkesztettük az adatbázisunkat, mely nagyban növelte az adatbiztonságot, megszerveztük az adatbevitel, adathozzáférés szabályzatát. Átdolgozásra került a Mérési Kézikönyv (a műhely munkatapasztalatai alapján, ez a folyamat lassan a végéhez közeledik, tervezett befejezés augusztus közepe). A kutatásetikai engedélykérelem próbaűrlapja kipróbálásra került, a Bizottság szakvéleményének bevonásával. A home office ideje alatt az átdolgozott gyermekek adatait rögzítő adattáblák digitalizálásra kerültek a konduktorok által, melyek így összevezethetők lesznek a mérési adatokkal.

TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓT ÉS FOGLALKOZTATÁST TÁMOGATÓ KUTATÁSI MŰHELY (műhelyvezető: Dr. Tenk Miklósné Dr. Zsebe Andrea)

A kutatási műhelyünk kitűzött céljai közül ebben a tanévben a sikeres társadalmi integráció elősegítése (érzékenyítő programok, hatásvizsgálatok) céllal foglalkoztunk.

TDK munka és szabadon választható tárgy keretében négy alkalommal érzékenyítő programot szerveztünk óvodás korú és alsó tagozatos általános iskolás ép fejlődésű gyermekek és pedagógusaik számára. A program alkalmat adott számukra új ismeretek megszerzésére, tapasztalatszerzésre általában a fogyatékosság illetve a mozgássérült fogyatékosság témakörben. Az elvégzett programok hatásosságát kérdőív segítségével TDK munka keretében mértük. Az eredmények publikálása folyamatban. Ebben a tanévben egy fő oktató, egy fő KPK munkatárs és 13 fő hallgató vett részt a programok megvalósításában. Kiadásainkra forrást nem igényeltünk.

A következő tanévben a megkezdett program folytatása mellett a társadalmi beilleszkedés segítését szeretnénk előtérbe helyezni: családsegítés, mentalhigiéne programok, életútelemzések, mentorprogramok által.

TÖRTÉNETI KUTATÁSOK MŰHELYE (műhelyvezető: Dr. Földesi Renáta)

A történeti kutatások műhelyének célja a megalakulás óta változatlan. Kiemelt célunk feltárni, megérteni és újra értelmezni a konduktív pedagógia történetét, új nézőpontokkal, új forrásokkal, párhuzamos olvasatok beépítésével árnyalni és gazdagítani a történetünkkel, gyökereinkkel kapcsolatos diskurzust, illetve hallgatóinkat a konduktív múlt részesévé tenni, történeti tudástranszfert létrehozni örökség ápolásával az Egyetemen belül.

A Kutatási Műhely által vezetett kutatási témakörök tekintetében szintén tartottuk magunkat a tervekhez, azonban néhány esetben a járványügyi helyzet miatt módosítanunk kellett az ütemezésen. A Pető András és Hári Mária személyes és szakmai hagyatékának tematikus rendezését továbbra is végezni tudtuk, ehhez nagy segítség volt számunkra az ADT időszakos nyilvánossá és ingyenessé tétele. Pető András filozófiai írásainak fordítása, kritikai feldolgozása, szerkesztése, a kötetbe rendezés előkészítése zajlik, várhatóan a X. WCCE-re elkészül a kötet. Pető András irodalmi munkásságának külső szakértői segítséggel való áttekintése, megjelentetési lehetőségek feltérképezése (versek, drámák), kapcsolatfelvétel a PIM-munkatársaival a járványügyi intézkedések miatt egyelőre szünetel. A műhelytagok által létrehozott Kondpedita digitális archívum gondozása, tovább építése, a feladattárak digitalizálása, tematikus rendezése, kutathatóvá tétele, illetve a fejlődési lapok digitalizálásának, adatbázisba rendezésének előkészítése szintén elkezdődött, az ennek megvalósításához szükséges pályázati források felkutatása zajlik.

A kutatási műhelymunka e félévi eredményei közé sorolható az Orvostörténeti levéltárral való kapcsolat (újra)felvétele, valamint az SE Archívumhoz való csatlakozás. A kutatási műhelyben megvalósuló hallgatói feladatok területén is előrelépésről tudunk beszámolni, a kutatási fő témaköreihez rendelt résztémáknak megfelelően 3 szakdolgozat született. A Tudomány és Hivatás kari folyóiratban 4 műhelyhez kapcsolódó cikk jelent/jelenik meg, illetve 2 történeti tanulmány vár megjelenésre a Kar által gondozott kötetben. A nyár folyamán idegennyelvű történeti publikáció is várható, a németországi Peter Lang Verlag gondozásában 1 tanulmány mutatja be Pető András életreform vonatkozású munkásságát, a kötet nyomtatás alatt van. Történeti témájú előadás és absztrakt terv szintén készül a X. WCCE-re, valamint elkészültek a „Pető Múzeum” tervei, ennek megvalósulása 2020 novemberére várható.