AZ ELMÉLETI KÉPZÉS CÉLJA ÉS ALAPVETŐ STRUKTÚRÁJA
Az elméleti képzés célja
Olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek és képességek birtokában alkalmasak bármely életkorú sajátos szükségletű mozgássérült (központi idegrendszeri sérült) konduktív neveléssel megvalósított fejlesztésére, továbbá megfelelő ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához.
Hallgatóink az első évben alapozó képzésben vesznek részt, majd az első év végén választhatnak az óvodai, iskolai és pedagógiai rehabilitáció specializációk közül. A specializáció lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy mélyebb tudást és készségeket szerezzenek egy adott tudományágban vagy szakterületen. A specializáció a felsőoktatás egy specifikus részére irányul, amelynek célja a hallgatók szakmai fejlődése és a szakmai vagy tudományos területen való elmélyülése.
A specializáció választásra a Neptun rendszeren keresztül kerül sor minden év június elején. Ezt megelőzően specializációválasztás tájékoztató előadást tart a kar az elsőéves hallgatók részére, amelyet a specializáció felelősök tartanak, az oktatási dékánhelyettessel és a THKI irodavezetővel.
Az óvodai specializáció célja, hogy olyan konduktorokat képezzen, akik felkészültek az óvodáskorú mozgássérült gyermekek (integrált/inkluzív csoportok) nevelésére, fejlesztésére, a mindenkori óvodai nevelési program megvalósítására.
Az iskolai specializáció célja, hogy olyan konduktorokat képezzen, akik felkészültek az 1—4. osztályos mozgássérült gyermekek (integrált / inkluzív osztályok) nevelésére, oktatására, a mindenkori tanterv megvalósítására.
A pedagógiai rehabilitáció specializáció célja, hogy olyan konduktorokat képezzen, akik felkészültek egészségügyi vagy szociális intézményekben konduktív pedagógiai fejlesztésre társszakmák képviselőivel együttműködve (multidiszciplináris team-munka).
Az elméleti képzés felépítése
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak elméleti képzése felépül:
- speciális társadalomtudományi (jogi), neveléstudományi, pszichológiai ismeretek
- konduktori szakmai elméleti ismeretek (orvosbiológiai, neurológiai alapismeretek, neurorehabilitáció, konduktív pedagógia, konduktív nevelés módszertana, különböző életkorúak konduktív nevelése)
- specializációk szerinti, szakterületeknek megfelelő célzott ismeretanyagok
A konduktorképzés sajátossága, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés a kezdetektől párhuzamosan folyik. Az elméleti és gyakorlati képzés nem rendelhető egymás alá vagy fölé. A két összetevőnek egymásra kell épülnie ahhoz, hogy egy holisztikus szemléleten alapuló, integrált tudás alakulhasson ki a hallgatókban. A gyakorlati képzés részleteiről itt tájékozódhat.
A képzést megkülönböztető speciális jegyek
A képzés a speciális, konduktív nevelési módszertani, oktatási és kutatási tevékenységet folytató Pető András Karon folyik, amely intézmény gyakorló és köznevelési intézményei biztosítják, hogy a hallgató a képzés egész folyamatában részt vegyen a konduktív nevelési fejlesztésben, konduktori teamekben, csecsemőkortól felnőtt korig megismerhesse a cerebral paretikusok vagy ahhoz hasonló tünetegyüttest mutató kórképeket.
Az elméleti képzés szerkezete
Kötelező elméleti képzési modul
Részletes tájékoztatást, a modul tantárgyi felosztását az Óra és Vizsgaterv dokumentum tartalmazza.
Abszolutórium, szakdolgozat, záróvizsga
Abszolutórium
Az az okirat, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a záróvizsga és a szakdolgozat kivételével a tantervben előírt valamennyi tanulmányi és vizsgakötelezettségének eleget tett és teljesítette az előírt szakmai gyakorlatot; az abszolutórium végzettséget, szakképzettséget nem igazol.
Szakdolgozat
A képzési és kimeneti követelmények által előírt, a felsőfokú tanulmányok lezárásaként írt dolgozat, amelynek elkészítése által ellenőrizhető, hogy a hallgató teljesítette a képzés egyes kimeneti követelményeit, célja továbbá, hogy az adott tudományterület bármely problémakörének önálló tudományos igényű feldolgozása révén elősegítse, hogy a hallgató szakmai tevékenység során fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtárhasználat és irodalomkutatás módszereit és képes legyen véleményét tömören és szabatosan megfogalmazni; említése alatt külön rendelkezés hiányában a diplomamunkát is érteni kell;
További részletes tájékoztatást a szakdolgozat elkészítéséhez, feltételeihez a Kari Szabályzat a szakdolgozat elkészítéséhez és értékeléséhez című dokumentum ad, amely itt érhető el:
https://semmelweis.hu/pak/files/2023/04/Szakdolgozati_utmutato_2024_jav.pdf
https://semmelweis.hu/pak/files/2023/10/SE-PAK-Szakdolgozati_utmutato_2023-1.pdf
Záróvizsga
Az ismereteknek és a gyakorlati képességeknek a felsőfokú végzettség megszerzéséhez szükséges tudás (készség) ellenőrzése és értékelése, amelynek során a jelöltnek a Kar záróvizsga-bizottsága előtt arról kell tanúságot tennie, hogy a képesítéshez szükséges tudással rendelkezik, és a tanult ismereteket összefüggéseiben érti és alkalmazni tudja. A záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium megszerzése.
Oklevél minősítés
Az oklevél minősítését a záróvizsga eredménye, valamint a szigorlatok, továbbá a komplex zárófoglalkozás és az iskolai tanítási/óvodai módszertani gyakorlatra kapott osztályzatok számtani átlaga adja. Kitüntetéses oklevelet kap az a hallgató, aki a záróvizsgán jeles eredményt ért el, továbbá záródolgozatának, komplex zárófoglalkozásának, iskolai tanítási gyakorlatának minősítése és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, és az összes többi vizsgán szerzett érdemjegye közepes értékűnél nem rosszabb.
[1] https://semmelweis.hu/jogigfoig/files/2023/07/SZMSZ_HKR_III_KONYV_III_2_RESZ_Tanulmanyi_es_Vizsgaszabalyzat_korr_hatalyos_20230718tol.pdf