Dr. Davidovics Krisztina, intézetünk munkatársa, az Ember, lélek, algoritmus: A mesterséges intelligencia pszichológiai hatása és alkalmazása című tanulmánykötetben megjelent könyvfejezetében a mesterséges intelligencia pszichológiai alkalmazásának etikai és szabályozási kérdéseit elemzi, kiemelve az új technológiák felelős használatának kihívásait.

A könyvfejezetben a szerző kiemeli, hogy az MI-alapú rendszerek, például a digitális mentálhigiénés eszközök vagy chatbotok, jelentős mértékben bővíthetik a pszichológiai ellátáshoz való hozzáférést, ugyanakkor nem képesek kiváltani az emberi szakember által nyújtott empátiát, kontextusérzékeny értelmezést és terápiás jelenlétet.

A fejezet központi problémaként tárgyalja a felelősség kérdését, vagyis azt, hogy az MI által adott javaslatok vagy döntések esetén ki vonható felelősségre: a fejlesztő, az alkalmazó vagy a felhasználó. Emellett hangsúlyos az adatvédelem és az érzékeny pszichológiai adatok biztonságos kezelése, amely kiemelt kockázatot jelent az ilyen rendszerek alkalmazásában.

A szerző kitér az MI-rendszerek átláthatóságának és magyarázhatóságának problémájára is, amely alapvetően befolyásolja a felhasználói bizalmat. Véleménye szerint a jelenlegi szabályozási környezet nem minden esetben tud lépést tartani a technológiai fejlődéssel, ezért rugalmas, de egyértelmű jogi és etikai keretek kialakítására van szükség.

Összességében a fejezet hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia a pszichológiai gyakorlatban nem helyettesítő, hanem kiegészítő eszközként értelmezhető, amelynek felelős alkalmazása megfelelő szakmai és jogi szabályozást igényel.

Megjelent:
Szondy Máté (szerk.). Ember, lélek, algoritmus: A mesterséges intelligencia pszichológiai hatása és alkalmazása. (2026) ISBN: 9786151200094, pp. 315–334.

 Ember, lélek, algoritmus: A mesterséges intelligencia pszichológiai hatása és alkalmazása