Egy friss, a Nature Medicine-ben megjelent nagyszabású kutatás átfogó képet ad arról, hogyan alakult a krónikus légzőszervi betegségek, például az asztma és a COPD globális terhe az elmúlt több mint három évtizedben, és milyen hatással volt minderre a COVID-19-járvány. A nemzetközi együttműködésben készült vizsgálatban intézetünk, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar Egészségügyi Menedzserképző Központjának (EMK) munkatársai, Dr. Lám Judit és Dr. Joó Tamás is közreműködtek.

A vizsgálat a Global Burden of Disease (GBD) adatbázisára épülve 1990 és 2023 között elemezte a megbetegedések előfordulását, a halálozást és a regionális különbségeket.

Az eredmények szerint a krónikus légzőszervi betegségek továbbra is rendkívül gyakoriak világszerte, és bár bizonyos mutatók, különösen a halálozás, több országban javulást mutatnak, ez a tendencia egyáltalán nem egységes. Jelentős földrajzi különbségek rajzolódnak ki: a magasabb jövedelmű régiókban általában kedvezőbbek a mutatók, míg az alacsonyabb erőforrásokkal rendelkező térségekben továbbra is nagy a betegségteher. A háttérben olyan ismert kockázati tényezők állnak, mint a dohányzás, a légszennyezés vagy a nem megfelelő egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés.

A COVID-19-járvány több szinten is befolyásolta a helyzetet. Egyrészt maga a fertőzés is érinti a légzőrendszert, másrészt a járvány miatti egészségügyi fennakadások, például a szűrések és a rendszeres gondozás elmaradása közvetetten rontották a krónikus betegek állapotát.

A kutatás rámutat arra, hogy egy világjárvány hatása messze túlmutat az akut fertőzésen, és hosszabb távon is alakítja a népegészségügyi mutatókat.

A szerzők szerint az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a megelőzés és az ellátórendszerek megerősítése továbbra is kulcsfontosságú. A dohányzás visszaszorítása, a levegőminőség javítása, valamint a krónikus betegek folyamatos, zavartalan ellátása nélkül a légzőszervi betegségek globális terhe a jövőben is jelentős maradhat.

nature medicine