Nyertes pályázatok
Pető András – Hári Mária Mentorprogram
Pető András professzor és Hári Mária kettőse egyfajta szimbóluma a Mester és Tanítvány, a Mentor és fiatal Tehetség egymás melletti, egymást segítő és egyben egymást feltételező közös munkájának, valamint nélkülözhetetlen garanciája is volt egyben a konduktív nevelés minél szélesebb elismertetésének és az „Ügy” továbbvitelének.
Elődeink iránt érzett tiszteletünk kifejezésének vágya egy elhatározás megszületéséhez vezetett, mégpedig egy olyan mentorprogram meghirdetésére, amellyel a konduktív nevelés jelenében munkálkodó konduktor- és pedagógusszakemberek, oktatók és hallgatók egymást inspiráló, de egyben a konduktív nevelést, konduktorképzést támogató, gazdagító ötleteit karolhatjuk fel. Úgy gondoltuk, hogy a Hári Mária Jubileumi Emlékév lenne a legméltóbb arra, hogy útjára indítsuk a régóta tervezett ösztönző pályázati programunkat, természetesen Pető Andrásról és Hári Máriáról közösen elnevezve (Pető András – Hári Mária Mentorprogram).
A Semmelweis Egyetem Pető András Kara pályázatot hirdetett a konduktív nevelési tevékenységgel, valamint a konduktorképzéssel összefüggő tananyag- és képzéstartalom fejlesztések, módszertani innovációk, új mérési modellek- és eszközök tesztelésének és alkalmazási lehetőségei, programinnovációk témakörében annak érdekében, hogy azokat a szakmai közösséggel minél szélesebb körben megismertesse, eredményeinek minősített publikációját támogassa.
Célunk volt, hogy a pályaművek elsősorban a konduktív nevelési tevékenységgel és a képzés curriculumának felülvizsgálatával összefüggő valós képzési, módszertani, oktatásszervezési problémákra kínáljanak megoldást, valamint a megújítást, fejlesztést célzóan rendszerszemléletű pályázati ötleteiket mutassák be. A pályázaton a Pető András Kar főállású munkatársai (oktatók, konduktorok, kutatók, egyéb munkavállalók) és hallgatói pályázhattak kutatópárok (senior-junior kutató), valamint kutatócsoportok keretében, a kollektíven elkészített pályázati munkákkal.
A Mentorprogramon négy kutatócsoporti pályamű kapott támogatást az alábbi témákban:
1./ Matematikatanítás tananyagfejlesztési pályázat
Pályázati munkacsoport: Kapcsándy Gabriella mesteroktató, konduktor és iskolaspecializációs hallgatók
„Pályázatunk célja a matematika tanításához szükséges tananyag fejlesztése a Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorlóiskolájának 1-2. osztályra kidolgozva. A NAT 2020 szellemiségével összhangban tervezzük az általános iskola alsó tagozatának matematika oktatásához segédanyagokat készítését. Az aktív tevékenységekben történő tanulás segíti a tanulókat a tananyag elsajátításában és ezen keresztül a kompetenciák fejlesztésében. Ezért a tanításhoz olyan eszközök, játékok elkészítésében gondolkodunk, amely a tevékenységeken keresztül lehetőséget teremt az aktivitás fejlesztésére. A kooperatív tevékenységek során tanulják az együttműködést, a kommunikációt, egymás véleményének elfogadását, az érvelést és akár a tévedések tolerálását. A Gyakorló Iskolánkban is elengedhetetlen feladat, hogy a gyerekek megtanulják a felelősségvállalás, valamint a hozzáadott érték fogalmát. A kooperatív feladatok által megtapasztalják, hogy a csoport sikeréhez ő is szükséges. Terveink szerint a páros vagy csoportmunkához készítünk osztályfokokhoz és témakörökhöz kapcsolódó feladatokat, játékokat, amelyek segítségével a tanulói aktivitás fejlődik, valamint az egyéni bánásmódnak megfelelő eszközökkel a tananyag mindenki számára elérhetővé válik.
2./ Válogatás a Pető András Kar iskolai és óvodai specializációin sikeresen megvalósított természettudományos és matematikai hallgatói tervezetekből
Kutatócsoport tagjai: Valentné Dr. Albert Éva, Dr. Frank Tamás, Dr. Kállay Zsófia, Perger Katalin
„Jegyzet készítése a Pető-Hári Mentorprogram pályázat keretében. Pályázatunk során szakmódszertani tananyagfejlesztést valósítunk meg, melynek eredményeképpen egy olyan segédlet (óra- és tevékenységtervezetek formájában) kerül kiadásra, mely alapoz a természettudományos tárgyak oktatásának alapelveire, valamint hangsúlyosan ügyel a természettudományos nevelés és oktatás megvalósítása során a konduktív nevelés eszmeiségére és mindezt lehetőleg a 21. századi oktatási paradigmák érvényesítése révén. Meghirdetjük a „Tervezetek versenyét”, és a legjobb munkákat készítő hallgatókat partnerként kezelve, bevonjuk őket a jegyzetkészítés folyamatába.”
3./ Egészségprevenciós,- és egészségfejlesztő pályázat
Pályázati munkacsoport: Dr. habil. Szilárd Zsuzsanna és Pázmándi Eszter
„Célunk, hogy olyan egészségtudatos konduktorokat képezzünk, akik szakmailag felkészültek és ellenállóak a szakma kihívásaival szemben. Kiemelt figyelmet fordítunk hallgatóink mentális és fizikai egészségének megőrzésére, különös tekintettel a kiégés megelőzésére. Már a képzés kezdetétől támogatjuk a hallgatók jóllétét, hiszen a korai beavatkozás kulcsfontosságú.
Programunk részeként mentorálási módszereket és támogató rendszert alkalmazunk, hogy segítsük a hallgatókat a stressz kezelésében. Nyolc workshopot tervezünk, évfolyamonkénti bontásban, két 90 perces alkalommal. Két fő témát választottunk: a „Mentális egészségfejlesztő tréninget” és a „Stresszkezelés workshopot”, melyeket külsős szakértők vezetnek. Programunkban kiemelten fontosnak tartjuk az életvezetési készségek fejlesztését, mint az időgazdálkodást és stresszkezelést. Az aktív együttműködés a közösségekkel és szakemberekkel elősegíti a hallgatók sikeres szakmai karrierjének elindítását.”
4./ A konduktív nevelésen résztvevő felnőtt kliensek állapotkövetéséhez használható mérőeszközök vizsgálata
A pályázat megvalósításában résztvevők: Dr. Vissi Tímea, a kutatás vezetője, KPI oktató, Dr. Csaba Attila, rehabilitációs szakorvos, Burián-Fehér Anna a PAREEO vezetője, valamint 3 fő pedagógiai rehabilitáció specializációs hallgató, Baranyai Kata, Kravalik Bertalan és Takács Martin.
„A konduktív nevelés eredményeinek alátámasztásához egyre sürgetőbb szakmai elvárás, hogy eredményeinket objektív mérőeszközökkel is igazoljuk. A gyermekek körében a mérőeszközök és rendszeres mérések bevezetésére 2016-ban került sor, a felnőttek körében azonban ez mind a mai napig várat magára. A vizsgálat elsődleges célkitűzése olyan mérőeszközök kiválasztása és beválásuk esetén bevezetése a felnőtt kliensek ellátásába, amelyek használatával az állapot változás objektíven nyomon követhetővé válik. A terület fejlődésén és hasznán kívül mindez hozzájárulhat egy egységes, kutatható adatbázis létrehozásához, a konduktív nevelés eredményeinek objektív vizsgálatához.
Célunk továbbá a hallgatói képzéshez való hozzájárulás. A teljes vizsgálatot pedagógiai rehabilitációs hallgatókkal tervezzük, akiknek szakmai életútjában elvárt követelmény az egészségügyi, rehabilitációs és egyéb intézményekben, hogy objektív mérőeszközök használatában, a kapott eredmények elemzésében, és ez alapján rehabilitációs/fejlesztési terv készítésében, illetve a változások nyomon követésében elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkezzenek. A jövőben a mérőeszközök használatával kutatási portfóliónk bővíthető olyan témákkal, amelyek a hallgatók szakmai felkészülését segítik, a Kar számára pedig hasznosítható ismereteket jelentenek.
A mérőeszközök kiválasztásában 3 fő szempontot tartottunk szem előtt. Egyrészt, olyan eszközöket kerestünk, melyek diagnózistól függetlenül alkalmazhatók. Másrészt, olyan eszközökre van szükségünk, melyek könnyen használhatók, és használatát konduktorok is végezhetik. Harmadik szempontunk, hogy olyan mérőeszközöket találjunk, melyek hazai és nemzetközi színtéren is ismertek, kutatásban, vizsgálatokban rendszeresen használtak.
A cél tehát hármas: egyrészt, a hallgatói képzéshez való hozzájárulás, másrészt a felnőtt kliensek ellátásában dolgozó konduktorok munkájának támogatása, harmadrészt pedig a lehetséges kutatási témák bővítése, a konduktív nevelés eredményeinek vizsgálata objektív mérőeszközök használatával.”