Tavaszi tudományos üléssorozat – módszertani workshopok a Pető András Karon
Februárban a szisztematikus irodalomkutatás és metaanalízis témakörét jártuk körül. A szisztematikus irodalomkutatás egy olyan módszertani eljárás, amely meghatározott kritériumok alapján gyűjti össze és elemzi a tudományos irodalmat egy adott témában. A metaanalízis ennek egy továbbfejlesztett formája, ahol az összegyűjtött tanulmányok eredményeit statisztikai módszerekkel egyesítik és elemzik, hogy átfogóbb következtetéseket lehessen levonni. Mindkét módszer célja a meglévő kutatások átlátható és objektív összegzése, valamint az adott kutatási terület hiányosságainak feltárása.
Márciusban a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása az oktatásban és a kutatásban címmel tartottunk workshopot. Az MI jelentős mértékben növeli az oktatási és kutatási tevékenységek hatékonyságát és eredményességét. Az MI alkalmazása a kutatásban gyorsabb adatfeldolgozást és elemzést tesz lehetővé, a workshop keretében ezen alkalmazásra mutattunk be példákat. Diskurzus alakult ki a MI felsőoktatási alkalmazásának lehetőségeiről, előnyeiről és veszélyeiről.
Március végén rendeztünk egy módszertani workshopot a kliensregiszterek létrehozásáról. Az orvosi és medikális gyakorlatban a kliensregiszterek, más néven betegregiszterek, kulcsfontosságúak a páciensek adatainak rendszerezésében és kezelésében. Ezek a regiszterek lehetővé teszik a hosszú távú (pl. egészségügyi) adatok elemzését. Az oktatásban a kliensregiszterek, más néven diákregiszterek, segítségével az oktatási intézmények hatékonyabban tudják nyomon követni a diákok teljesítményét és fejlődését, továbbá diskurzus alakult ki arról, hogy Karunk milyen regiszterek indításában érdekelt.
Az áprilisi workshop keretén belül három vizsgálati eszközt mutattunk be a hallgatóságnak, köztük a MAXQDA szoftvert, mely lehetővé teszi a kutatók számára az adatok gyűjtését, rendszerezését, elemzését és vizualizálását, támogatva az interjúk, kérdőívek, szövegek és más dokumentumok hatékony feldolgozását. A MAXQDA széles körben használatos a társadalomtudományokban, pszichológiában, egészségügyben és számos más tudományterületen. Egy másik bemutatott mérőeszköz a kézi spirométer, amelyet a légzőfunkciók mérésére használnak, különösen a kilégzési térfogat és áramlási sebesség értékelésére. A kézi spirométer a cerebrális parézissel (CP) élő személyek esetében is fontos szerepet játszik a tüdőfunkció monitorozásában és az esetleges légzőszervi komplikációk korai felismerésében. A kézi spirométer rendszeres használata lehetővé teszi a terápiás beavatkozások, például a Dr. Pető András által megalkotott légzőfeladatok és egyéb rehabilitációs programok hatékonyságának nyomon követését. A harmadik bemutatott eszköz a Myoton készülék, mely szintén egy hordozható eszköz, amelyet az izom- és lágyrészmechanikai tulajdonságok objektív mérésére használnak. A Myoton készüléket széles körben alkalmazzák az orvosi kutatásban, rehabilitációban, sporttudományban és fizioterápiában.
A módszertani workshopok szervezésében, lebonyolításában közreműködött: Dr. Túri Ibolya, Pulay Márk, Kolumbán Erika, Zimonyi Nóra és Dr. Frank Tamás
Galéria
