A SEMMELWEIS EGYETEM HUMÁNTUDOMÁNYI INTÉZET ANYANYELVI NEVELÉST ÉS KOMMUNIKÁCIÓT TÁMOGATÓ KUTATÁSI MŰHELY RÉSZVÉTELE A SZEGEDI PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉSI KONFERENCIÁN
20. alkalommal zajlott Szegeden a Pedagógiai Értékelési Konferencia. A konferencia szervezői a pedagógiai mérés-értékelés területéhez kapcsolódóan olyan kutatások eredményeit várják a szakemberektől, amelyek többek között a köznevelésben alkalmazható innovatív értékelési módszerek, fejlesztőprogramok, pedagógiai kísérletek eredményeiről számolnak be. Ezen a konferencián a Semmelweis Egyetem Pető András Kar Humántudományi Intézete Anyanyelvi Nevelést és Kommunikációt Támogató Kutatási Műhely két hallgatója is beszámolt a Műhelyben folyó kutatásukról és eredményeikről (Az Anyanyelvi Nevelést és Kommunikációt Támogató Kutatási Műhely vezetője, Pintér Henriett):
- Surányi Sára (Gál Franciskával és Pintér Henriettel): GMP 12 teszt adaptációs folyamata beszédprodukciós zavarokkal élő atipikus fejlődésmenetű gyermekek számára
- Farkas Simon (Gál Franciskával és Pintér Henriettel): A mese és a rajzfilm óvodások körében való alkalmazásának validitásvizsgálata
Surányi Sára beszámolója a Pedagógiai Értékelési Konferencia előadásáról
2024.04.26-án lehetőségünk nyílt a XX. Pedagógiai Értékelési Konferencián előadóként részt venni, amelyet a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézete és Neveléstudományi Doktori Iskolája, valamint az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság – Oktatáselméleti Munkabizottsága szervezésében valósult meg az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Székházában.
Az Óvodás és kisiskolás gyermekek fejlődése, fejlesztése szekcióban elsőként Farkas Simon hallgatótársam adott elő a mese és a rajzfilm óvodások körében való alkalmazásának validitásvizsgálatáról.
Utolsóként pedig én prezentáltam, mely az elhangzott előadásokkal összehasonlítva abban különbözött legerőteljesebben, hogy munkánk fókuszában az atipikus fejlődésmenetű gyermekek állnak, köztük is azok, akik nem vagy csak minimálisan képesek a verbalitásra. Előadásunk címe tehát a GMP12 teszt adaptációs folyamata beszédprodukciós zavarokkal élő atipikus fejlődésmenetű gyermekek számára, melyen legalább két éve dolgozunk Pintér Henriett és Gál Franciska tanárnővel az Anyanyelvi nevelést és Kommunikációt Támogató Kutatási Műhely keretein belül.
Prezentációnkban bemutattuk egyrészt, hogy milyen komplex megtervezni egy vizsgálati helyzetet, mely egyszerre személyre szabott és egyszerre felvehető benne egy mérőeszköz, ami reliábilis eredményeket mutat, különböző diagnózisú atipikusan fejlődő expresszív beszédzavaros gyermekek esetében. Másrészt a kutatásunkban résztvevő gyermekekkel lefolytatott vizsgálatok eredményeiről számoltunk be, ami a mérőeszköz adaptálásának sikerességét mutatja ezen gyermekek esetében.
Ezzel le is zárult a szekciónk, amelyet mindannyian hasznos tapasztalatszerzésnek könyvelhettünk el.
A kávé és ebédszünetet követően pedig egy kiadós sétával frissítettük fel magunkat Szegeden a gyönyörű napsütésben a vonatút előtt.
Farkas Simon beszámolója a Pedagógiai Értékelési Konferencia előadásáról
Idén alkalmunk adódott előadni a 20. Pedagógiai Értékelési Konferencián, amit, mint minden évben idén is Szegeden rendeztek meg. Előadásunk az óvodás és kisiskolás gyermekek fejlődése, fejlesztése szekcióban kapott helyet. Remek lehetőségnek tartom, hogy előadhattam a szakdolgozatom témáját egy ilyen környezetben, neves kutatók előtt.
Előadásunk előtt egy utolsó alkalommal volt még lehetőségünk előkészülni az előadásra és átismételni a témát.
Az előadás témája: A mese és a rajzfilm óvodások körében való alkalmazásának validitásvizsgálata volt. Témánk kifejtését a témaválasztás megindoklásával kezdtük. Utána az elméleti hátteret ismertettük majd közöltük eredményeinket a hallgatósággal. Az előadás közben a hallgatóság reakcióit figyelve azt tudtam megfigyelni, hogy érdeklődéssel hallgatnak. Lévén, hogy témánk nem olyan mélyen kutatott még ezért úgy éreztem, hogy valami újat tudok előadni. Míg a téma egyik része a mese egy nagyon mélyen kutatott téma addig a rajzfilm nem. Kevés kutatás szól róla és azok is régiek. Már az 1970-s évek végén a pedagógiába való beilleszthetőségéről írtak, de azóta sem történt semmi hasonló. Előadásunkkal igyekeztünk hangot adni a rajzfilmek jelentőségének, hiszen a mai modern világban nem védhetjük ki azt, hogy gyermekeink rajzfilmet nézzenek, és ha már néznek akkor minőségit nézzenek. Mivel most először adtam elő konferencián, ezért izgalommal kezdtem el, de fel tudtam oldódni a közegben.
A 15 perces előadás után a hallgatóság kérdéseket tett fel, ami örömmel töltött el, hiszen látható érdeklődést váltott ki az előadás. Mivel kis mintával dolgoztunk az egyik résztvevő miután megfogalmazott egy észrevételt, felajánlotta, hogy amennyiben folytatnánk a kutatást nagyobb mintaszámmal, akkor segítene benne.
Az utánam következő rutinos előadókat figyelve tudatosult bennem, hogy mennyi előadás és felkészülés van mögöttük. Folyamatosan új kutatásokat kezdenek és folytatnak, amivel egyre elismertebbé vállnak a szakmában.
Rengeteg tanulságot hordozott magával számomra ez az alkalom, hiszen tapasztalatot tudtam szerezni, hogy milyen hallgatóság előtt előadni és milyen az, amikor olyan emberek szólnak hozzá a kutatásunkhoz, akik már rutinosak az ilyen körökben.
Az előadás utáni városnézés és időtöltés Szegeden pedig megkoronázta a napot, ami tapasztalatokban gazdag, intenzív és izgalmas volt.
Galéria
