A Pető András Tudományos és Szakmai Szimpózium az idei évben is hivatalos résztvevője volt a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett országos „Tudomány Ünnepe 2025” rendezvénysorozatnak, melynek mottója: 200 év a tudás és társadalom szolgálatában.
Az idei Pető András Tudományos Szakmai Szimpózium tematikája az oktatás, a kutatás és az innováció hármasában szerveződött. A Pető 75 jubileumi év keretében megrendezett tudományos esemény a konduktorképzés curriculumfejlesztésének elméleti és gyakorlati vállalásait és vonatkozásait, a Kar oktatóinak folyamatban lévő PhD kutatásait, valamint a konduktív nevelés és gyakorlat új innovációit, jó gyakorlatait mutatta be. A szimpózium programjában helyet kapott a Konduktív pedagógia jegyzetei sorozat legfrissebb kötetének, a Feladatok a konduktív nevelésben című bővített kiadványnak bemutatója is, amelyben a digitális tananyagfejlesztés igényeire reagálva QR-kóddal elérhető feladatsorok is helyet kaptak.
„A jövőnket az fogja eldönteni, hogy mennyire tudunk a tradícióink megtartása mellett az új társadalmi és szakmai igényekre felfigyelni. Ezekre megoldásokat keresni és akár új együttműködéseket kötni” – hangsúlyozta megnyitó beszédében dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, dékán. Mint elmondta, a Kar életében az elmúlt évtized jelentős változásokat hozott, de a közösség elköteleződése a Pető-ügy, az oktatási minőség és a szakmai megújulás iránt töretlen maradt. A társadalmi és szakmai igények gyors átalakulása ma már szükségessé teszi, hogy a hagyományok megőrzése mellett az intézmény tudományosan megalapozott, innovatív válaszokat adjon. Az egyetemi integráció óta eltelt nyolc év is ezt a szemléletet erősítette: a kari és intézeti vezetők egységben dolgoztak az intézményi stratégia megvalósításán, ami hozzájárult ahhoz, hogy a konduktív pedagógia nemzeti alapértékké, sőt Hungarikummá váljon. Az ezt tanúsító oklevelet és díjat Dékán Asszony a szimpóziumon is bemutatta, jelezve, hogy ez az elismerés a szakmai közösségünk sikere. Rámutatott arra is: a szimpóziumon bemutatott kutatások és innovációk nem elszigetelt tudományos eredmények, hanem olyan fejlesztések, amelyek közvetlenül beépülnek az akadémiai programokba, a továbbképzésekbe és a hazai–nemzetközi gyakorlóhelyek szakmai munkájába. Ezek a területek így egymást erősítve járulnak hozzá a konduktív pedagógia korszerűsítéséhez és a gyakorlati munka hatékonyságnöveléséhez.
A szimpózium első szekciója a konduktorképzés kurrikulumfejlesztésének komplex reformját mutatta be Feketéné dr. Szabó Éva, dr. Matos László, dr. Földesi Renáta, dr. Kállay Zsófia és dr. Túri Ibolya közös előadásában. Feketéné dr. Szabó Éva főiskolai tanár, stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes, a Konduktív Pedagógia Központ igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy a fejlesztés első lépése egy átfogó helyzetértékelés volt, amely a nemzetközi trendekkel és a megváltozott társadalmi–klinikai környezettel összhangban határozta meg a képzésfejlesztés új irányait. Mint fogalmazott, „utolért bennünket a világ”: a konduktív nevelés kezdetektől jellemző erősségei – a holisztikus megközelítés, a családedukáció, a gyakorlatorientáltság – ma még relevánsabbak, ugyanakkor új tudást kíván például az autista spektrumzavarral élők nevelése vagy a hallgatói generációk változása. A képzésnek alkalmazkodnia kell a megújult elvárásokhoz, és ennek érdekében a módszertani és értékelési rendszer is frissítésre került, különös hangsúllyal a hallgatói motiváció és sikerélmény biztosítására.
Dr. Matos László főiskolai tanár, oktatási dékánhelyettes a moduláris rendszer kialakításáról és bevezetéséről számolt be, amelynek célja az átláthatóbb, koherensebb, a tanulási eredményekhez szorosabban igazodó képzés létrehozása volt. A tananyagok összehangolása és a felesleges ismétlődések kiszűrése mellett fontos fejlesztési irány a digitális oktatási innováció, amely ma már szinte minden tantárgyban megjelenik. A korszerű szakirodalom és tudományos eredmények integrálása szintén hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók naprakész, gyakorlatalapú tudást kapjanak.
A mentorálási rendszer új szemléletét dr. Földesi Renáta főiskolai docens, a Konduktív Pedagógiai Intézet igazgatója ismertette, hangsúlyozva, hogy a konduktív pedagógia alapelveit nemcsak a gyermekek, hanem a képzésben részt vevő hallgatók oktatásában és tanulástámogatásában is alkalmazni kell. A mentorpedagógusok szerepe éppen abban áll, hogy támogatást nyújtsanak, irányt mutassanak, ugyanakkor meghagyják az önálló tanulás és fejlődés lehetőségét – ahogyan a konduktív pedagógia a gyermekekkel végzett nevelő munkában is teszi.
A gyakorlatorientált képzés erősítésének további részleteit dr. Kállay Zsófia főiskolai adjunktus, a gyakorlati képzésért felelős dékáni megbízott mutatta be. Kiemelte, hogy a magas óraszámú gyakorlati képzés csak akkor lehet hatékony, ha tartalmában jól strukturált, egységes követelményrendszerrel rendelkezik, és erős kapcsolatot teremt elmélet és gyakorlat között. Az oktatástechnikai fejlesztések – például az élő közvetítés a gyakorlatokról – azt a célt szolgálják, hogy a hallgatók még több helyzetben lássanak bevált szakmai megoldásokat és innovatív módszertani példákat.
A munkacsoport előadását dr. Túri Ibolya főiskolai tanár, tudományos dékánhelyettes foglalta össze, hangsúlyozva, hogy a fejlesztések célja az önálló, felelősségteljes és kompetens szakemberek képzése, akik képesek reagálni a tudományos világ, a szakmapolitika és a társadalmi környezet változásaira, és maguk is hozzájárulnak a szakma innovációjához. Mint mondta, „ennek a munkának nincs vége”: a képzés folyamatos megújításához szükség van az interdiszciplináris területekkel való kapcsolódásra és a jövő szakmai kihívásainak előrejelzésére is.
A szimpózium második szekciója a cerebrális parézis terápiás megközelítésének új tudományos és klinikai perspektíváit mutatta be. Prof Dr. Fogarasi András egyetemi tanár, a Neurorehabilitácó MSc szakfelelőse orvosi szemszögből mutatta be a cerebrális parézist és ennek sajátosságait, Dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea, főiskolai tanár, dékán pedig az intervallum konduktív nevelésről és feladatairól tartott áttekintő előadást. Kenesei Dorottya folyamatban lévő két PhD kutatásáról, a CP vonatkozású terápiák hatásvizsgálatának metaelelmzéséről, valamint az intervallum konduktív nevelés hatásvizsgálatának vonatkozásairól számolt be. A három előadás rávilágított azokra az idegtudományi, rehabilitációs és fejlesztési innovációkra, amelyek új utakat nyitnak a konduktív pedagógia alkalmazásában és tudományos elismertetésében.
A PhD-kutatásokat folytató oktatók kutatási bemutatkozóit tartalmazta a következő szekció. Szabó Gábor tanársegéd történeti kutatóként a korai fejlesztés történetéről számolt be professzionalizáció-elméleti megközelítésben. Hodász Kata szintén történeti kutatásában a fogyatékos gyermekek 20. századi iskoláztatási kérdéseit kutatja. Szabó Gábor neuropszichológus az OORI-n végzett kutatásában a gépjárművezetési alkalmasság neuropszichológiai vonatkozásairól, míg Kolumbán Erika a konduktív légzőgyakorlatok alkalmazásának és hatásvizsgálatának klinikai kutatásáról számolt be.
A délelőtti program zárásaként a Pető András Kar kiemelt támogatóinak köszöntése következett, akik elismerő oklevelet vehettek át dr. Tenk Miklósné dr. Zsebe Andrea dékántól és Feketéné dr. Szabó Éva stratégiai rektorhelyettestől és Konduktív Pedagógiai Központ igazgatótól.
A program részeként bemutatott, Feladatsorok a konduktív nevelésben című kibővített jegyzet – QR-kódokkal, digitális példatárakkal és kibővített tartalommal – azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók tanulását és vizsgára való felkészülését korszerű, innovatív módon támogassa.
A Szimpózium délutáni programja a gyakorlóterület innovációi bemutatásának nyújtott teret, nyolc előadás keretében. Dr. Vissi Tímea a funkcionális állapotfelmérés standardizálásának lehetőségeit mutatta be a korai fejlesztés területén, majd Perge Krisztina az Utazó Konduktori Szolgálat működését, fejlesztéseit ismertette. Burián-Fehér Anna, a PAREEO megbízott vezetője a Parkinson-kórral élők felsővégtagi motoros funkcióinak mérésével kapcsolatos kutatási és gyakorlati tapasztalatait osztotta meg. Anton Éva előadásában a robotika és a kódolás oktatásba történő integrálásának különböző formáit mutatta be mozgássérüléssel élő, alsó tagozatos tanulók esetében. Tóth Erika a drámapedagógia konduktív nevelésben történő alkalmazását elemezte, míg Utassy-Hajdú Klára jó gyakorlatokat mutatott be a Konduktív Gyakorló Szakiskolából, különös tekintettel az Iskolakert és a KIÉ program keretében megvalósított Kitti Konyhája projektre. Horvai Viktória, a korai fejlesztő gyakorlati területről a BAYLEY III. csecsemő- és kisgyermekskálák adaptálásával kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg. Végül Kiss Dávid az étkezési nehézségekkel kapcsolatos szakmai kihívásokat és feladatokat ismertette átfogó előadásában.
A szimpóziumot egy kettős kiállítás színesítette. A 2025/2026-os tanév hallgatói kutatásait bemutató poszterek mellett a szimpóziumot megelőző Jótékonysági Gálán kiállított fotókból válogattunk. Számos archív fotó mellett Horváth Petra felvételei adtak ízelítőt a konduktív nevelés 75 éves történetéből.
A szekciók között a kar hallgatói művészeti előadásokkal tették még ünnepélyesebbé a programot. Galambvári Sára és Sipos Boglárka Pető-verseket, Megyeri-Kiss Réka dépdalcsokrot adott elő, Cseszkó Anna fuvolán, Sulija Boglárka pedig hegedűn játszott.
Galéria
