1.
Jogszabályfigyelés – 2025.08.11. – Egészségügyi tárgyú jogszabályfigyelő
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A belügyminiszter 32/2025. (VIII. 11.) BM rendelete egyes belügyi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról
Megjelent: MK. 93. szám 2025.08.11.
Hatály: 2025. augusztus 14.
[1] A rendelet célja a jogi versenyképesség hazai előmozdítása érdekében a szükségtelen vagy túlszabályozott jogszabályok deregulációja útján megteremteni a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangját. [2] A szolgáltató ügyintézés iránti igényekhez igazodva, az egészségügyi ágazatot érintő szabályozások felülvizsgálatra és számos területen egyszerűsítésre kerülnek annak érdekében, hogy az egyes hatósági engedélyezések minél kevesebb adminisztrációval járjanak mind az állampolgárok, a vállalkozások, mind pedig a hatóság számára. [3] A rendelet az egészségügyi ágazatot érintő ügyintézés terén, így különösen az egyes egészségügyi engedélyezési eljárások, az egészségügyi szolgáltatókat, valamint a gyógyszerágazatot érintően a bürokratikus terhek csökkentésére törekszik, annak érdekében, hogy feloldja a merev szabályozás okozta lassú eljárások rendszerét, szem előtt tartva az állampolgárok, ügyfelek érdekét. [4] A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés g) pont ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 3. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés 22. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –, a 4. alcím és a 2. melléklet tekintetében az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 18. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 5. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés k) pont kg) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a 6. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés i) pont ie) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1.A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet módosítása
1.§ A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet 2/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés szerinti személyes meghívás – a technikai feltételek rendelkezésre állása esetén – az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján is történhet.
2. Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet módosítása
2.§ Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
3. § Az R. 2. melléklet „SÜRGŐSSÉGI BETEGELLÁTÁS” megjelölésű rész „Központi ügyelet”, „Szakmakód: 4601” megjelölésű részében foglalt táblázatban a „Laryngeális tubus” szövegrész helyébe a „Laryngeális tubus vagy laryngeális maszk” szöveg lép.
3. A törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet módosítása
4.§ Hatályát veszti a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról szóló 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet 6/a. számú melléklet a) I. pont 6. alpont a) pontja, b) II. pont 3. alpont a) pontja.
4. A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet módosítása
5.§ A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESZCSM rendelet 5. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
5. Az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet módosítása
6.§ Az orvostechnikai eszközökről szóló 4/2009. (III. 17.) EüM rendelet 27. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Felülvizsgálatra feljogosított állami fenntartású, illetve állam tulajdonában lévő fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézmény – ideértve az Eütv. 155. § (19) bekezdés a) pontja szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő egészségügyi szolgáltatót és b) pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltatót – a rendszeres időszakos felülvizsgálati tevékenységet kizárólag a használatában lévő, 13. mellékletben meghatározott kategóriákba tartozó orvostechnikai eszközök vonatkozásában gyakorolhatja.”
6. Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet módosítása
7.§ Az egészségügyi szakdolgozók továbbképzésének szabályairól szóló 63/2011. (XI. 29.) NEFMI rendelet 13. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(3) A továbbképzés szervezője a továbbképzés lebonyolítását követő 30 napon belül összesített kimutatást készít, és elektronikus úton megküldi az OKFŐ részére. Az összesített kimutatás tartalmazza a) a résztvevő aa) természetes személyazonosító adatait, ab) működési, ennek hiányában alapnyilvántartási számát, ac) szakképesítését (szakképesítéseit), ad) szakmacsoportját, b) a továbbképzés szervezőjének nevét, c) a továbbképzés ca) helyét, cb) idejét, cc) címét, cd) nyilvántartási számát, ce) típusát (kötelező, szabadon válaszható) és d) a továbbképzés teljesítésével megszerzett pontértéket.
(4) A továbbképzés szervezője a résztvevő kérelmére – legkésőbb a továbbképzést követő 15. napon belül – a programon való részvételért járó pontértékről aláírásával ellátott, a (3) bekezdés szerinti adattartalommal igazolást állít ki.”
2.
Jogszabályfigyelés – 2025.08.11. – Egészségügyi tárgyú jogszabályfigyelő
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A honvédelmi miniszter 7/2025. (VIII. 11.) HM rendelete a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól
Megjelent: MK. 93. szám 2025.08.11.
Hatály: 2025. augusztus 12.
[1] A fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok költségvetési kiadási előirányzatai felhasználásának szabályait a fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg, vagy a már kiadott rendeletet az adott évi költségvetés elfogadását követően felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja. [2] A Magyarország 2025. évi központi költségvetéséről szóló 2024. évi XC. törvény 1. melléklete szerint megállapított XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok költségvetési kiadási előirányzatait figyelembe véve, a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2018. (III. 8.) HM rendelet felülvizsgálata és újraszabályozása szükséges. [3] Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 13. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § 22. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
6. Képzési támogatás
18.§ (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható. (2) Az elszámolható költségek a következők: a) az oktatók személyi jellegű ráfordításai azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen, b) az oktatóknak és a képzés résztvevőinek a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költségei, például a közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök, az eszközök és berendezések értékcsökkenése, kizárólag a képzési projekt céljaira való használatuk mértékéig, c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költségei, d) a képzés résztvevőinek személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzés résztvevői részt vesznek a képzésen. (3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. A támogatási intenzitás az elszámolható költségek 70%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető: a) megváltozott munkaképességű vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak biztosított képzés esetében 10 százalékponttal, b) középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal, kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 20 százalékponttal.
8. Kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás
20. § (1) A kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatás-fejlesztési projekthez nyújtható, beleértve a Horizont 2020 keretprogram vagy a Horizont Európa keretprogram keretében kiválósági pecsét minőségi védjegyben részesült kutatás-fejlesztési projekteket, továbbá a társfinanszírozott kutatás-fejlesztési projekteket és a társfinanszírozott partnerség létrehozására irányuló projekteket is. (2) A kutatás-fejlesztési projekt kategóriái: a) alapkutatás, b) ipari kutatás, c) kísérleti fejlesztés, d) megvalósíthatósági tanulmány. (3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatás-fejlesztési kategóriák közé.
21. § (1) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztési projekt valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni. (2) A 20. § (2) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott projekt esetén a támogatás keretében elszámolható a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig, b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatók el, c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, illetve a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatók el, d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe, e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel. (3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti költségek – a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. cikk (1) bekezdés harmadik fordulatának sérelme nélkül – egyszerűsített költségelszámolás alapján közvetett költségként is megállapíthatók, ha azokat világos, konkrét és aktuális dokumentumokkal támasztják alá. A közvetett költségek mértéke nem haladhatja meg a (2) bekezdés a)–d) pontja szerinti elszámolható költségek összegének 20%-át. (4) A 20. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott projekt esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.
22. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át, b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át, c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át, d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át. (2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is. (3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető. (4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is, oly módon, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható. (5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás a) 15 százalékponttal növelhető, ha aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával vagy legalább két tagállamban vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodásban szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több, mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutató-tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára; b) 25 százalékponttal növelhető, ha ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze, bb) a projekt legalább két – nagyvállalkozás esetén három – tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az a) pont ac) alpontja esetén az eredmények széles körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell megvalósulnia.
10. Kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás
24. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez nyújtható. (2) A támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el. (3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető, ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt európai uniós szinten minősítik és választják ki. (4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért szokásos piaci árat kell fizetni. (5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. (6) A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat. A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni. (7) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján. Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági tevékenység részaránya nagyobb, mint az a támogatás odaítélésekor megállapításra került.
1.melléklet a 7/2025. (VIII. 11.) HM rendelethez
5. Civil érdekképviseleti szervek, alapítványok, alapítványi fenntartású egyetemek és kijelölt gazdasági társaságok támogatása
a honvédelem érdekében tevékenykedő vagy a HM tevékenységét támogató feladatokban, projektekben részt vevő civil és érdekképviseleti szervezetek, határon túli civil szervezetek, alapítványok, vagyonkezelő alapítványok, közfeladatot ellátó közérdekű alapítványok, alapítványi fenntartású egyetemek és kijelölt gazdasági társaságok támogatása.
Támogatás biztosításának módja: pályázati úton vagy egyedi döntéssel