Nyitólap / Tájékoztatók /

Jogszabályfigyelés – 2025.06.25. – Egészségügyi tárgyú

Közzétette: Valyon Beatrix
  1. Státusz: módosítás

Jogszabály címe: Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény

Megjelent: MK. 75. szám 2025.06.23.

Hatály: 2025.06.24.

(2) Az 5. alcím, a 19. §, a 21. §, a 26. § c)–e) pontja, a 22. alcím, a 26. alcím, a 205. §, a 206. §, a 208–220. §, az 51. alcím az e törvény kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(3) Az 1. alcím, a 3. alcím, a 6. alcím, a 8. alcím, a 18. §, a 26. § a) és b) pontja, a 32. § a) pontja, a 14. alcím, a 24. alcím, a 101–102. §, a 104–106. §, 108. §, 109. §, a 110. § 1–17., 19. és 20. pontja, a 111. §, a 184. §, a 196. §, a 47. alcím, az 56. alcím 2025. július 1-én lép hatályba.

(4) A 120. § c) pontja 2025. július 2-án lép hatályba.

(5) A 4. alcím, a 43. §, a 16. alcím, a 20. alcím, a 71. § (1), (3) és (5) bekezdése, a 72. §, a 75. §, a 80–83. §, a 85–86. §, a 25. alcím, a 31. alcím,  a 115–119. §, a 120. § d) pontja, a 33–36. alcím, a 40. alcím, a 183. §, a 48. alcím, a 2. melléklet és a 3. melléklet az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(6) Az 54. §, a 107. §, a 110. § 18. pontja, a 38. alcím az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(7) A 39. alcím 2025. július 15-én lép hatályba.

(8) A 12. alcím, a 19. alcím, a 167. §, a 168. §, a 172. §, a 175. § (4) bekezdése, a 225–232. §, a 234–247. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(9) A 30. alcím az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(10) A 43. alcím, a 207. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(11) A 25. § (1) bekezdése, a 29. §, a 13. alcím, 103. § 2025. szeptember 1-én lép hatályba.

(12) A 45–49. §, az 50. § (1) bekezdés, az 51. §, a 70. §, a 71. § (2), (4) bekezdés, a 73–74. §, a 76–79. §, a 84. §, a 87. §, a 120. § a) és b) pontja, az 1. melléklet 1. pontja 2025. szeptember 29-én lép hatályba.

(13) A 27. § a)–d) pontja, a 18. alcím, a 21. alcím 2025. október 1-én lép hatályba.

(14) A 2. alcím, a 7. alcím, a 20. §, a 22–24. §, a 25. § (2) bekezdése, a 174. §, a 176. § a) pontja, a 49. alcím, az 52. alcím, 233. §, az 55. alcím és az 58. alcím 2026. január 1-én lép hatályba.

(15) A 171. §, 175. § (2) bekezdése 2026. július 1-én lép hatályba.

(16) A 44. §, az 50. § (2) bekezdése és az 1. melléklet 2. pontja 2026. július 10-én lép hatályba.

 

  1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása
  2. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.  évi LXVI.  törvény 21.  §-a a következő y) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

„y) a családi állapotra, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyére, valamint a nyilvántartásból való – az elhalálozáson kívüli – kikerülés okára és idejére vonatkozó adatok kivételével az egészségügyi szolgáltató az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő polgár azonosításához és törvényben meghatározott feladatai ellátásához;”

  1. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
  2. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996.  évi XX. törvény 10/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez csatlakozott egészségügyi szolgáltató az (1)–(5) bekezdés szerinti szolgáltatást az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján éri el.”

  1. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

18.§ Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.  évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – törvényben meghatározott esetekben – az alábbi célból lehet kezelni:]

„g) az egészségügyi ellátásokra jogosultak részére a  kötelező egészségbiztosítás terhére igénybe vehető szolgáltatások rendelésének és nyújtásának, valamint a  gazdaságos gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz- és gyógyászati ellátás rendelési szabályai betartásának a  vizsgálata, továbbá a  külön jogszabály szerinti szerződés alapján a  jogosultak részére nyújtott ellátások finanszírozása, illetve az  ártámogatás elszámolása, valamint a  társadalombiztosítási ellátások megállapítása, kifizetése és a  kifizetett ellátások visszafizetése, megtérítése érdekében, orvostudományi kutatás hatékonysága és eredményes elvégzése érdekében, valamint a  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény  (a továbbiakban: Ebtv.) 26/A. § (1) bekezdése szerinti, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök egyedi méltányosság keretében történő engedélyezésére irányuló eljárás lefolytatása érdekében,”

  1. § Az Eüak. 19. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az egészségügyi ellátóhálózat szereplője, az EESZT működtetője, valamint az egészségbiztosítási szerv – a miniszter Eütv. 150.  § (1)  bekezdés c), d) és f)  pontjában meghatározott feladatai ellátása érdekében, az  adatvezérelt egészségpolitikai döntéshozatal, a  betegbiztonság és prevenció fejlesztése, valamint a  betegutak optimalizálása és a  terápiás eredmények javítása érdekében – a  miniszter által meghatározott, az  ellátóhálózat, az  EESZT működtetője, valamint az  egészségbiztosítási szerv által kezelt egészségügyi adatokat a  miniszter által meghatározott paraméterek szerint anonimizálja és a miniszter részére átadja.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a miniszter által meghatározott paraméterek okán az adatok anonimizálása nem megoldható, az adatokat álnevesítve kell átadni azzal, hogy az álnevesített adatok tekintetében a helyreállítási kulcshoz a miniszter számára hozzáférés nem adható.

(5) A  (3)  bekezdés szerinti adatok anonimizálásának – a (4) bekezdés szerinti esetben álnevesítésének – és átadásának költségei viselésének tekintetében az adatkezelő és a miniszter megállapodást köt.

  1. § Az Eüak. 20. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egészségügyi ellátóhálózat szereplője, az EESZT működtetője a  Központi Statisztikai Hivatal részére hivatalos statisztikai tevékenysége ellátásához, az ahhoz szükséges mértékben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, az ellátóhálózat, az  EESZT működtetője által kezelt egészségügyi adatokat a  Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott paraméterek szerint álnevesíti és átadja. (8) Ha a  (7)  bekezdésben meghatározott paraméterek okán vagy más okból az  adatok egyéb adatkezelő, vagy a Központi Statisztikai Hivatal saját kezelésében lévő adatbázisokkal való összekapcsolása indokolt, az adatátadást a  nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az  egyes szolgáltatásokról szóló 2023.  évi CI.  törvény (a továbbiakban: Nahtv.) szerinti adat-összekapcsolási szolgáltatás szabályai szerint kell végrehajtani.

(9) A (7) és (8) bekezdés szerinti adatátadás, adatok álnevesítése, adat-összekapcsolás – ideértve a kulcsszolgáltató tevékenységét – térítésmentes.

(10) A  (7) és (8)  bekezdés szerinti adatátadás feltételeiről a  Központi Statisztikai Hivatal és az  egészségügyi ellátóhálózat szereplője, illetve az EESZT működtetője a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény szerint megállapodást köt.”

  1. § Az Eüak. 35/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az  EESZT szolgáltatásai az  (1) és (2)  bekezdés alapján csatlakozott adatkezelő (a  továbbiakban: csatlakozott adatkezelő) informatikai rendszerén keresztül vehetők igénybe. A  működtető közvetlen hozzáférési felületet biztosíthat, amelyen az EESZT egyes szolgáltatásai elérhetőek.”

  1. § Az Eüak. 35/O. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az  EESZT működtetője – az  EESZT üzemeltetője honlapján közzétett szolgáltatási körben – közfinanszírozott egészségügyi ellátásokhoz informatikai megoldásra épülő orvosi és gyógyszerészi döntéstámogatási rendszert biztosíthat.

(8) A  (7)  bekezdés szerinti döntéstámogatást az  EESZT működtetője a  megkereső egészségügyi szolgáltató által a döntéstámogatási rendszerbe beküldött, a beteg egészségügyi adatai alapján biztosítja. A döntéstámogatás során – az egészségügyi diagnózist támogató javaslat teljes körű felállítása érdekében – az EESZT működtetője a betegnek egyéb, az EESZT-ben tárolt és a döntéstámogatáshoz szükséges adatait is felhasználhatja azzal, hogy a felhasználás kizárólag automatikusan, emberi közbeavatkozás nélkül valósulhat meg.

(9) Az EESZT működtetője a beteg (8) bekezdés szerinti adatait és a döntéstámogatási javaslatban foglalt adatokat a döntéstámogatási javaslatnak a megkereső egészségügyi szolgáltató részére történő továbbításáig kezeli.

(10) Az EESZT működtetője kizárólag olyan döntéstámogatási rendszert biztosít, amely a) garantálja a  kezelt adatok, információk és a  rendszer által nyújtott vagy azon keresztül elérhető szolgáltatások bizalmasságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását, valamint a  rendszer elemeinek sértetlenségét és rendelkezésre állását, és b) összhangban áll a kiberbiztonsági követelményekkel.”

  1. § Az Eüak. a következő III/D. Fejezettel egészül ki:

„III/D. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ADATVAGYON-HASZNOSÍTÁS

35/W. § (1) A nemzeti adatvagyonnak az egészségügyi ellátóhálózat, az EESZT és az egészségbiztosítási szerv által kezelt adatainak a  Nahtv. szerinti további felhasználása (a  továbbiakban: egészségügyi adatvagyon-hasznosítás) során a  Nahtv.-ben és végrehajtási rendeletében, valamint az  e fejezetben és e  törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Az  egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során az  Egészségügyi Adathasznosítást Támogató Testület feladata a  különféle ágazati és piaci érdekek felmérése, az  egészségügyi adatvagyon-hasznosítással kapcsolatos javaslatok megfogalmazása, és szakmai tanácsadás az ágazati illetékes szerv felé. Az Egészségügyi Adathasznosítást Támogató Testület tagjait és feladatainak részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

(3) Az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás iránti igényt a Nahtv. szerinti ágazati illetékes szerv (a továbbiakban: ágazati illetékes szerv) bírálja el. Az  ágazati illetékes szerv feladatait, az  igény benyújtásának és elbírálásának részletszabályait a Kormány rendelete határozza meg.

4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl az ágazati illetékes szerv ellátja az európai egészségügyi adattérről, valamint a 2011/24/EU irányelv és az (EU) 2034/2847 rendelet módosításáról szóló, 2025. február 11-i, 2025/327 (EU) európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti digitális egészségügyi hatóság, az  egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szerv és az  egészségügyi adatok másodlagos felhasználását szolgáló nemzeti kapcsolattartó pont szerinti feladatokat. Az ágazati illetékes szerv ezen feladataihoz kapcsolódó részletszabályokat a Kormány rendelete határozza meg.

(5) Az  EESZT működtetője közreműködik az  egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során az  EESZT-ben tárolt adatoknak a  további felhasználás jogosultja számára – az  ágazati illetékes szerv által megadott paraméterek szerint – történő összegyűjtésében, anonimizálásában, álnevesítésében.

(6) Az  EESZT működtetője a  35/X.  § (2)  bekezdése szerinti biztonságos feldolgozási környezetre és kapcsolt szolgáltatásokra vonatkozóan a Kormány rendeletében meghatározott egyes a) feltételek kialakítását, b) informatikai feladatokat – ideértve az a) és b) pontokhoz kapcsolódó beruházási feladatokat is – hirdetménnyel induló, a közbeszerzésekről szóló 2015.  évi CXLIII.  törvény (a  továbbiakban: Kbt.) szerint lefolytatott eljárás alapján az  eljárás nyertesével (a továbbiakban: működtetésben közreműködő) a Kbt. szerint megkötött szerződés útján is biztosíthatja.

(7) Az  állam nevében a  Kbt. szerinti eljárás lefolytatására, az  eljárás nyertesével a  Kbt. szerinti szerződés megkötésére, valamint e  szerződés módosítására és megszüntetésére az  egyes beszerzési eljárások tekintetében a Kormány rendeletében kijelölt miniszter jogosult.

(8) A (6) bekezdés szerinti szerződésben előírható, hogy ha a Kbt. szerinti szerződés megkötését követően e törvény rendelkezéseinek, valamint az ágazati szabályozás megváltozása következtében a Kbt. szerinti szerződés változatlan feltételek melletti teljesítése a működtetésben közreműködő számára gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoz vagy okozna, és e  törvény rendelkezéseinek, valamint az  ágazati szabályozás megváltozásának lehetősége a Kbt. szerinti szerződés megkötésének időpontjában a Kbt. szerinti eljárás nyertese számára nem volt előrelátható, a működtetésben közreműködő választása szerint a) a Kbt. szerinti szerződést legalább három hónapos felmondási idő mellett felmondhatja, b) a Kbt. szerinti szerződés bírósági módosítása útján a (6) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtásáért fizetendő díj arányos csökkentését kérheti, vagy c) az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.

(9) A  (8)  bekezdés alkalmazásában ágazati szabályozásnak minősül az  állam és az  Európai Unió által alkotott, az egészségügyi adatvagyon-hasznosításra vonatkozó olyan jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, amely a 35/X. § (2) bekezdése szerinti biztonságos feldolgozási környezet működtetése feltételeit meghatározza.

(10) A működtetésben közreműködő feladatainak részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. 35/X. § (1) Az ágazati illetékes szerv az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás céljából kérelemre – ha a (2) bekezdés szerinti biztonságos feldolgozási környezet rendelkezésre áll – hozzáférést engedélyezhet az  EESZT-ben tárolt adatokhoz a (2)–(4) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) Az  egészségügyi adatvagyon-hasznosítás esetén a  szükséges adatelemzés kizárólag biztonságos feldolgozási környezetben valósítható meg. A biztonságos feldolgozási környezet

  1. a) a hozzáférést a vonatkozó engedélyben felsorolt, felhatalmazott természetes személyekre korlátozza,
  2. b) a legkorszerűbb technikai és szervezési intézkedésekkel minimalizálja a  biztonságos feldolgozási környezetben tárolt elektronikus egészségügyi adatok jogosulatlan olvasásának, másolásának, módosításának vagy eltávolításának kockázatát,
  3. c) a biztonságos feldolgozási környezetben tárolt elektronikus egészségügyi adatok bevitelét és az  elektronikus egészségügyi adatok megtekintését, módosítását vagy törlését korlátozott  számú, arra jogosult azonosítható személyre korlátozza,
  4. d) biztosítja, hogy az  egészségügyi adatok felhasználói csak az  engedélyben szereplő egészségügyi adatokhoz férjenek hozzá, kizárólag egyéni és egyedi felhasználói azonosítók és bizalmas hozzáférési módok segítségével,
  5. e) naplózza a  biztonságos feldolgozási környezethez való hozzáférést és a  biztonságos feldolgozási környezetben végzett tevékenységeket, amely bejegyzéseket egy évig őriz meg.

(3) A  biztonságos feldolgozási környezetben az  EESZT-ben tárolt adatokhoz történő hozzáférés kizárólag anonimizált adatokhoz és annak engedélyezhető, aki

  1. a) biztosítja, hogy az  egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során megismert adatok kizárólag a  kérelemben megjelölt adatvagyon-hasznosítási célra kerülnek felhasználásra,
  2. b) garantálja, hogy az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás kizárólag anonimizált adatokkal történik,
  3. c) megfelelő biztosítékokat nyújt az  adatoknak az  engedélyben meghatározottól eltérő célra és körben történő felhasználásának megakadályozására, valamint a természetes személyek jogai és érdekei védelme érdekében,
  4. d) az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás előtt adatvédelmi hatásvizsgálatot folytat le.

(4) A  (3)  bekezdés b)  pontjában foglaltaktól eltérően az  egészségügyi adatvagyon-hasznosítás álnevesített adatokkal is történhet, ha

  1. a) az adatvagyon-hasznosítás célja más módon nem vagy csak aránytalan időveszteséggel és költséggel érhető el,
  2. b) az adatvagyon-hasznosító garantálja, hogy úgy jár el, hogy az  álnevesített adatok a  személy azonosítására alkalmatlanok legyenek és biztosítja, hogy az  álnevesített adatot a  biztonságos feldolgozási környezeten kívül nem kezeli.

(5) Egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során az ágazati illetékes szerv az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás iránti igényt elutasítja, ha alaposan vélelmezhető, hogy

  1. a) az engedélykérő olyan technológiát használ, amely alapján – akár a korábban kapott, hozzáférést engedélyezett adatokkal – a személytelenített adatokból személyes adatokra tud következtetést levonni,
  2. b) az engedélykérő a  részére hozzáférhetővé tett adatokból olyan következtetést tud levonni, amely miatt a teljesítés Magyarország nemzetbiztonsági, honvédelmi, rendvédelmi érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(6) Az  (5)  bekezdés szerinti körülmények fennállása vizsgálata érdekében az  ágazati illetékes szerv a  Kormány rendeletében meghatározott szerv véleményét kikéri.”

24.§ Az Eüak. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

„37/A.  § A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes  törvények módosításáról szóló 2025.  évi LXVII. törvénnyel megállapított 20.  § (7)–(10)  bekezdésében és III/D. Fejezetében foglaltakat a  Kormány rendeletében meghatározott időponttól kell alkalmazni.”

  1. § (1) Az Eüak. 38. §-a a következő (3c) bekezdéssel egészül ki:

 „(3c) Felhatalmazást kap a  Kormány, hogy az  EESZT csatlakozáshoz használt informatikai rendszerek műszaki bevizsgálására és engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”

2) Az Eüak. 38. §-a a következő (3d)–(3f) bekezdéssel egészül ki:

 „(3d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

  1. a) az egészségügyi adatvagyon-hasznosítás során eljáró, az adatkormányzási rendelet szerinti ágazati illetékes szerv feladatait,
  2. b) az egészségügyi adatvagyon-hasznosításra irányuló kérelem benyújtásának és elbírálásának részletszabályait,
  3. c) a működtetésben közreműködő részére átadható feladatokat és a feladatai részletes szabályait,
  4. d) a 35/W. § (7) bekezdése szerinti miniszter kijelölését,
  5. e) az Egészségügyi Adathasznosítást Támogató Testület tagjait és feladatainak részletszabályait rendeletben határozza meg.

(3e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az európai egészségügyi adattérről szóló rendelet szerinti

  1. a) digitális egészségügyi hatóságot,
  2. b) digitális egészségügyért felelős nemzeti kapcsolattartó pontot,
  3. c) egészségügyi adatokhoz való hozzáférés tekintetében illetékes szervet,
  4. d) elektronikus egészségügyi adatok másodlagos felhasználását szolgáló nemzeti kapcsolattartó pontot rendeletben jelölje ki.

(3f) Felhatalmazást kap a  Kormány, hogy a  37/A.  § szerinti rendelkezések alkalmazásának kezdő időpontját rendeletben határozza meg.”

  1. § Az Eüak.
  2. a) 4. § (2) bekezdés u) pontjában az „a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)” szövegrész helyébe az „az Ebtv.” szöveg,
  3. b) 16/B. § (5) bekezdésében az „ötven” szövegrész helyébe a „harminc” szöveg,
  4. c) 35/A. § (2a) bekezdésében az „a 35/F. § (1) bekezdésében foglalt” szövegrész helyébe az „az EESZT-ben tárolt” szöveg, d) 35/O. § (1) bekezdésében,

(2) bekezdés a) pontjában, (3) bekezdés c) pontjában az „igénylő orvos” szövegrész helyébe az „igénylő” szöveg,

  1. e) 35/O. § (4) bekezdésében az „igénylő orvost” szövegrész helyébe az „igénylőt” szöveg

lép.”

  1. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
  2. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 155/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155/A.  § (1) Az  állami fenntartású egészségügyi intézmények esetében a  foglalkoztató – az  egészségügyi ellátás és ellátásszervezés, a  működési feltételek folyamatosságának biztosítása, valamint a  betegek élethez, testi épséghez való jogának biztosítása és a  betegek egészségének védelme érdekében – egységes beléptető rendszer alkalmazásával ellenőrzi az  egészségügyi szolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy (e § alkalmazásában a  továbbiakban: foglalkoztatott) munkaidejének betartását, az  intézménybe történő be- és kilépését. Az  egységes beléptető rendszer arcképazonosításon alapuló technológiára épül, ennek keretében a  foglalkoztatott be- és kilépése során készült, biometrikus azonosításra alkalmas arcképmás adatát (a továbbiakban: pillanatkép) és az arcképazonosítás eredményét a (2) bekezdés szerint kezeli. (2) A  foglalkoztató az  (1)  bekezdés szerinti rendszer alkalmazásával tudomására jutott, a  foglalkoztatott munkaidejének betartására, az  intézménybe történő be- és kilépésére vonatkozó személyes adatokat – ideértve a  pillanatképet és az  arcképazonosítás eredményét – az  ellenőrzött tevékenységgel összekapcsolható módon az adatkezelés célja szerinti ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékben a be- és kilépéstől számított legfeljebb egy évig kezeli. (3) Az  (1)  bekezdés szerinti egységes beléptető rendszer használata és az  (1)  bekezdésben foglaltak ellenőrzése érdekében a foglalkoztató – a munkavégzésre irányuló jogviszonyra irányadó törvényben meghatározott adatokon túlmenően – a jogviszony fennállásának idejéig kezeli a foglalkoztatottnak a pillanatképpel való összehasonlítás és a fizikai belépőkártyán történő megjelenítés céljából felvett, biometrikus azonosításra alkalmas arcképmását.”

  1. § Az Eütv. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A  kórbonctani vizsgálat mellőzéséről és a  boncolás nélküli hamvasztás engedélyezéséről fekvőbeteg gyógyintézetben elhunyt személy esetében a fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója, egyéb esetekben a halottvizsgálatot végző orvos írásban dönt.”

Az Eütv. a következő 244/P. §-sal egészül ki:

„244/P.  § (1) A  Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes  törvények módosításáról szóló 2025.  évi LXVII. törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv5.) megállapított 155/A.  § (1)  bekezdése szerinti egységes beléptető rendszert azon állami fenntartású egészségügyi intézményekben kell alkalmazni, amelyeket – a miniszternek az ágazati érdekképviseleti és szakmai szervezetekkel lefolytatott egyeztetése alapján – a Kormány rendeletben meghatározott.

(2) Az  (1)  bekezdéstől eltérően azon egészségügyi intézményeknél, ahol a  munkáltató 2025. május 31.  napjáig a  Módtv5. által megállapított 155/A.  § hatálybalépését megelőző  napon hatályos 155/A.  §-a szerint elrendelte az  egységes beléptető rendszer alkalmazását, a  Módtv5. által megállapított 155/A.  §-ában foglaltakat alkalmazni kell.”

  1. § Az Eütv. 247. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a 244/P. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi intézményeket rendeletben határozza meg.”

  1. § Az Eütv. a) 137. §-ában az „átadja” szövegrész helyébe az „átadja vagy elektronikus úton megküldi” szöveg, b) 244/N. §-ában a „2026.” szövegrész helyébe a „2027.” szöveg lép.”
  2. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

62.§ Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a  gyógyszerpiacot szabályozó  törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszer tv.) 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az  (1)  bekezdésben foglaltakon túl gyógyszerrendelésre jogosult – az  egészségügyért felelős miniszternek az  államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott esetekben – a  működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerész és okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló végzettséggel rendelkező személy.”

  1. § A Gyógyszer tv. 32. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

 „(11) Felhatalmazást kap az  egészségügyért felelős miniszter, hogy az  államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a  gyógyszerész és az  okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló végzettséggel rendelkező személy gyógyszerrendelésére vonatkozó eseteket és feltételeket rendeletben határozza meg.”

  1. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

68.§ A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a  gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. § 12. pontjában az „a gyógyszerész, a gyógyszerek” szövegrész helyébe az „a gyógyszerész, az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló, a gyógyszerek” szöveg lép.

  1. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása
  2. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény szerinti önálló orvosi tevékenységet nyújtó háziorvos, házi gyermekorvos a  6/A.  § szerinti alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban a  miniszteri rendeletben meghatározott szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételek szerint részt  vesz. Az  alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátásban való részvétel egyéb, az e törvényben és a miniszteri rendeletben nem szabályozott feltételeit a háziorvos, házi gyermekorvos és az állami mentőszolgálat megállapodásban rendezi, azzal, hogy a  háziorvos, házi gyermekorvos a  megállapodás aláírásától függetlenül köteles részt venni az ügyeleti feladatok ellátásában. Ha a háziorvos, házi gyermekorvos a megállapodás megkötését megelőzően részt vesz az ügyeletben, a megállapodásban ezen időszakot is rendezni kell.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyelet ellátásának részletes szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételeit – ideértve a díjazást is – a miniszter rendeletben határozza meg.”

  1. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015.  évi CXXIII.  törvény 18.  § (2)  bekezdés c)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„c) a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi feladatok rendelési időn kívüli, ügyeleti ellátásának részletes szakmai szabályait, az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás részletes szakmai, szervezeti és munkavégzési feltételeit – ideértve a díjazást is –,” (rendeletben állapítsa meg.)

  1. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény a következő 27. §-sal egészül ki:

„27.  § A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes  törvények módosításáról szóló 2025.  évi LXVII.  törvénnyel (a  továbbiakban: Módtv.2.) megállapított 10/A.  §-ban foglaltak a  Módtv2. hatálybalépését megelőzően az  állami mentőszolgálat és a  háziorvos, házi gyermekorvos között megkötött megállapodásokat nem érintik, azzal, hogy ha a Módtv2. hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodásban foglalt díjazáshoz képest a  miniszter rendeletében meghatározott díjazás a  háziorvosra, házigyermekorvosra nézve kedvezőbb, a megállapodásban a Módtv2. által megállapított 10/A. § hatálybalépését követően azt kell alkalmazni.”

  1. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

196.§ A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019.  évi CXXII.  törvény (a továbbiakban: Tbj.) 91. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállásáról az állami adó- és vámhatóság az egészségbiztosítási szerv megkeresésére adatot szolgáltat.”

A Tbj.

  1. a) 22.  § (1)  bekezdés m)  pontjában a „külföldi vagy ismeretlen állampolgárságú kiskorú személy” szövegrész helyébe a „külföldi, ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan kiskorú személy, továbbá gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan kiskorú” szöveg,
  2. b) 67. § (3) bekezdés b) pontjában az „a külső férőhelyet működtető” szövegrész helyébe az „a külső férőhelyet működtető, a  gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alá vont, azonban gyermekvédelmi szakellátásban nem részesülő ismeretlen állampolgárságú vagy hontalan gyermek esetén a gyámhatóság” szöveg lép.”
  3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosítása

(1) A  kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997.  évi LXXXIII.  törvény végrehajtásáról szóló 217/1997.  (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv. Vhr.) 11/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A  kérelemhez a  (2)  bekezdés a)  pontjában foglalt, az  EESZT rendszerben rögzített kórtörténeti összefoglalót nem kell csatolni.”

(2) Az Ebtv. Vhr. 11/D. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Ugyanazon gyógyszerre, gyógyászati segédeszközre vonatkozó ismételt méltányossági kérelem esetén a  (2a)  bekezdésében foglaltakat azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak a  megelőző kérelem benyújtása óta eltelt időszakban bekövetkezett állapotváltozást dokumentáló, az  EESZT rendszerben nem rögzített leleteket szükséges csatolni.”

(3) Az Ebtv. Vhr. 11/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

 „(1a) A  kérelem elbírálása során a  NEAK az  EESZT rendszerben rögzített, a  kérelem elbírálásához szükséges egészségügyi adathoz hozzáférhet.

  1. A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása
  2. § A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet 4. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Az  adott elszámolási időszakban kizárólag azok a  tárgyi elszámolási időszak alatt beváltott és kiszolgált elektronikus vények számolhatók el, amelyek kiadásakor a  gyógyszer kiadója az  emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet, a  gyógyászati segédeszközök javítása, kölcsönzése kivételével, a  gyógyászati segédeszköz kiadója, a  gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásról, támogatással történő rendeléséről, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló rendelet szerinti kötelező adatrögzítést elvégezte. Ha az  EESZT nem elérhető, a  rendelt terméket átvevő személy aláírását, valamint a  személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány számát tartalmazó kiadási igazolás is szükséges az elszámoláshoz.”

  1. 3. Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosítása
  2. § (1) Az  egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a  működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003.  (VII. 15.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: R1.) 8.  § (4)  bekezdés d)  pontja helyébe a  következő rendelkezés lép:

(A kérelem mellékleteként az elektronikus felületre történő feltöltés útján csatolni kell:)

„d) alapellátás esetén a  helyettesítő személy nyilatkozatának másolatát arról, hogy vállalja a  kérelmező helyettesítését, azzal, hogy ha a  kérelmező és a  helyettesítő személy ugyanazon egészségügyi szolgáltatóval áll egészségügyi szolgálati jogviszonyban, ilyen nyilatkozat csatolása nem szükséges;”

(2) Az R1. 8. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül:

(A működési engedély kiadása iránti eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv az alábbi adatokat szerzi be:)

„d) amennyiben a  kérelem ionizáló sugárzást létrehozó képalkotó eszközzel végezhető szakma engedélyezésére irányul, az Országos Atomenergia Hivatal által kiadott üzemeltetési engedély másolatát;”

(3) Az R1. 12/B. § (1) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A személyes közreműködői szerződés tartalmazza:)

„k) a közreműködéssel érintett szervezeti egység megnevezését, azonosítóját,

  1. l) a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók és nem egészségügyi dolgozók 8. § (1) bekezdés 15. és 16. pontja szerinti adatait.”

Az R1.

  1. a) 8. § (4) bekezdés c) pontjában a „másolatát” szövegrész helyébe a „számát és a biztosító megjelölését” szöveg,
  2. b) 8. § (4) bekezdés e) pontjában a „másolatát” szövegrész helyébe a „számát” szöveg,
  3. c) 11/A.  § (1)  bekezdésében az  „EESZT” szövegrész helyébe az  „Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) rendszerhez” szöveg,
  4. d) 12/B. § (1) bekezdés a) pontjában az „a lakcímét” szövegrész helyébe az „a lakcímét, valamint az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának telephelyét” szöveg,
  5. e) 12/B. § (1) bekezdés j) pontjában a „teljesítésében.” szövegrész helyébe a „teljesítésében,” szöveg lép.
  6. § Hatályát veszti az R1.
  7. a) 8. § (4) bekezdés h) pontja,
  8. b) 12/A. § (6) bekezdés c)–g) pontja,
  9. c) 16. § (1) bekezdésében az „a 8. § (4) bekezdés h) pontjában és” szövegrész.”
  10. 7. Az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009. (X. 20.) Korm. rendelet módosítása
  11. § (1) Az  emberen végzett orvostudományi kutatások, az  emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az  emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési eljárásának szabályairól szóló 235/2009.  (X. 20.) Korm.  rendelet (a továbbiakban: R4.) 17. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Beavatkozással nem járó vizsgálatot végezni)

„a) a 16. § a) pontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében – figyelemmel az (1c) bekezdésre –

  1. aa) az  embriókkal, illetve ivarsejtekkel, őssejtekkel végezhető, beavatkozással nem járó vizsgálat esetében az ETT HRB szakmai etikai szakhatósági állásfoglalása alapján az országos tisztifőorvos engedélyének,
  2. ab) ha az egészségügyért felelős miniszter emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló rendelete szerinti nem kereskedelmi vizsgálat kizárólag egy RKEB-nek az  emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet szerinti illetékességi területén található egy központban végzett vizsgálat, vagy ugyanannak az  RKEB-nek az  illetékességi területén található több központban végzett vizsgálat, akkor az  RKEB szakmai-etikai engedélyének,
  3. ac) minden más esetben az ETT TUKEB szakmai-etikai engedélyének

birtokában lehet;”

(2) Az R4. 17. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 16. § (1) bekezdés a) pontja, valamint az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a  kérelemhez mellékelni kell az  egészségügyi szolgáltató vezetőjének befogadó nyilatkozatát arról, hogy az egészségügyi szolgáltatónál végezhető a beavatkozással nem járó vizsgálat. Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti vizsgálat esetén a kérelemhez mellékelni kell a koordináló vizsgálatvezető nyilatkozatát arról, hogy a  vizsgálatvezetők a  vizsgálatról az  egészségügyért felelős miniszter emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló rendelete szerinti bejelentést megtették a  vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltatók vezetőinek.

(1b) Az  (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontja alkalmazásában, ha a  vizsgálóhely az  egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a  működési engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet szerint egy egészségügyi szolgáltató telephelye, akkor az  RKEB illetékességének megállapításakor az  egészségügyi szolgáltató székhelyét kell figyelembe venni.

(1c) Az  adatbázisokon végzett, beavatkozással nem járó vizsgálatok közül az  RKEB engedélyezési hatáskörébe tartozik az  a  nem kereskedelmi vizsgálat, amelyet ugyanannak az  RKEB-nek az  emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet szerinti illetékességi területén található egy vagy több vizsgálóhely adatbázisán végeznek. Az  ETT TUKEB engedélyezési hatáskörébe tartozik az  a  vizsgálat, amelyet több RKEB-nek az emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet szerinti illetékességi területén található vizsgálóhelyek adatbázisain végeznek vagy amelyet országos adatbázison végeznek.”

(3) Az R4. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Kiskorúakon tervezett, beavatkozással nem járó vizsgálat esetén az ETT TUKEB vagy az RKEB gyermekgyógyász szakorvos véleményének birtokában hoz döntést.”

(4) Az R4. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Amennyiben a  fellebbezést  törvény nem zárja ki, az  ETT TUKEB vagy az  RKEB engedélyezési eljárása esetén a másodfokú eljárást az ETT Elnöksége folytatja le.”

(5) Az R4. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A  16.  § a)  pontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében a  megbízó az  engedély iránti kérelmet az  emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint nyújtja be a 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben az országos tisztifőorvoshoz, a 17. § (1) bekezdés a) pont ab)  alpontja szerinti esetben az  emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendelet szerint illetékes RKEB-hez, a 17. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti esetben az ETT TUKEB-hez.”

(6) Az R4. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A  17.  § (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az  RKEB, az  ac)  alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az  ETT TUKEB az  engedély iránti kérelem elbírálása során értékeli, hogy

  1. a) a beadott kérelem tárgyául szolgáló vizsgálat valóban beavatkozással nem járó vizsgálat-e,
  2. b) a  tervezett vizsgálat érdemi, szakmai tudományos kérdésfelvetéseket tartalmaz-e, és módszerei alkalmasak-e ezek megválaszolására,
  3. c) a  betegtájékoztató és a  beleegyező nyilatkozat, valamint a  toborzás tervezett szövege megfelel-e az  emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak.”

(7) Az R4. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„20.  § A  17.  § (1)  bekezdés a)  pont aa)  alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az  országos tisztifőorvos, a  17.  § (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az  RKEB, a  17.  § (1)  bekezdés a)  pont ac)  alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az  ETT TUKEB, a  16.  § b) és c)  pontjában említett vizsgálat esetében az  NNGYK a  vizsgálat időtartama alatt ellenőrizheti, hogy a  beavatkozással nem járó vizsgálatot az  Európai Unió közvetlen hatályú jogi aktusainak, a  jogszabályoknak és a szakmai szabályoknak megfelelően, az engedélyben, illetve a bejelentésben és a vizsgálati tervben foglaltaknak megfelelően végzik-e.”

Az R4. 21. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a beavatkozással nem járó vizsgálat folytatása nem felel meg az  engedélyben, illetve a  bejelentésben, a  vizsgálati tervben, illetve az  emberen végzett orvostudományi kutatásokról szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek, a 17. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az  országos tisztifőorvos, a  17.  § (1)  bekezdés a)  pont ab)  alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az  RKEB, a  17.  § (1)  bekezdés a)  pont ac)  alpontjában említett vizsgálatok és kutatások esetében az ETT TUKEB, a 16. § b) és c) pontjában említett vizsgálat esetében az NNGYK a beavatkozással nem járó vizsgálatot haladéktalanul felfüggeszti vagy megszünteti.

(2) A  felfüggesztést követően, a  megszüntető határozat meghozatala előtt az  országos tisztifőorvos, az  RKEB, az ETT TUKEB vagy az NNGYK hétnapos határidő tűzésével kikéri a kérelmező, illetve a bejelentő, a vizsgálatvezető, orvostechnikai eszközzel végzett beavatkozással nem járó vizsgálat esetén a vizsgáló, illetve a beavatkozással nem járó vizsgálatban közreműködők véleményét, továbbá felhívja az  érintetteket a  hiányosságok megszüntetésére, és javaslatot tesz arra, hogy a  hiányosság milyen módon küszöbölhető ki. Amennyiben határidőn belül nem érkezik vélemény, vagy a  hiányosságot az  e bekezdés szerint meghatározott határidőn belül nem szüntetik meg, az országos tisztifőorvos, az RKEB, az ETT TUKEB vagy az NNGYK a beavatkozással nem járó vizsgálatot határozatával megszünteti.”

  1. Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
  2. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 „6.  § A  praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölni kell a  Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel és a működési engedély kiadására hatáskörrel rendelkező egészségügyi államigazgatási szervvel.”

  1. A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet módosítása
  2. § A halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet 41. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Természetes halál esetén, ha a  holttest boncolására nem került sor, fekvőbeteg-gyógyintézetben elhunyt személy esetében a  fekvőbeteg-gyógyintézet (egyetemi klinika) orvos igazgatója engedélyezi a  holttest elhamvaszthatóságát. Az  erre vonatkozó adatot megadja a  halottvizsgálati bizonyítványon, és lezárja a halottvizsgálati bizonyítványt. (9a) Természetes halál esetén a  holttest elhamvaszthatóságát a  halottvizsgálatot végző orvos, a  mentőtiszt által végzett helyszíni halottvizsgálat esetén a 3/A. § (7) bekezdése szerinti felülvizsgálatot végző orvos engedélyezi, ha a holttest boncolására nem került sor, és a személy nem fekvőbeteg-gyógyintézetben hunyt el.”

  1. Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek egyedi rendelésének és felhasználásának engedélyezéséről szóló 448/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása
  2. § Hatályát veszti az  emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek egyedi rendelésének és felhasználásának engedélyezéséről szóló 448/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (8) bekezdése.
  3. A gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásának, a befogadás és a támogatás mértéke megállapításának, valamint a támogatás megváltoztatásának részletes szabályairól szóló 452/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

21.§ Hatályát veszti a  gyógyszerek társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásának, a  befogadás és a  támogatás mértéke megállapításának, valamint a  támogatás megváltoztatásának részletes szabályairól szóló 452/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 8. § (5) bekezdés a) pontja.