Nyitólap / Tájékoztatók /

Jogszabályfigyelés – 2025.06.19. – Oktatási jogi tárgyú

Közzétette: Valyon Beatrix

1.

Státusz: módosítás

Jogszabály címe: 2025. évi LVII. törvény felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról

Megjelent: MK. 73. szám 2025.06.19.

Hatály: 2025. június 20.

  1. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
  2. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az eljáró hatóság doktori képzésben megszerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozatként („Doctor of Philosophy”, rövidítve: PhD), művészeti képzésben megszerezhető fokozatként („Doctor of Liberal Arts”, rövidítve: DLA) vagy üzleti doktori képzésben megszerezhető fokozatként („Doctor of Business Administration”, rövidítve: DBA) honosítja a külföldön szerzett tudományos fokozatot akkor, ha a) azt olyan külföldi oktatási intézmény állította ki, amely a külföldi állam joga alapján tudományos fokozat kiállítására jogosult, és b) a tudományos fokozat megszerzésének követelményei megfelelnek vagy kiegészítő feltételek előírásával megfeleltethetők a „Doctor of Philosophy”, a „Doctor of Liberal Arts” vagy a „Doctor of Business Administration” fokozat megszerzéséhez a jogszabályok és az eljáró hatóság doktori szabályzata által előírt követelményeknek.”
  3. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény III. Fejezete a következő 15/A. §-sal egészül ki: „15/A. § (1) A 15. §-tól eltérően a hazai doktori fokozattal egyenértékű a külföldi tudományos fokozat, ha megfelel a 14/A. § (4) bekezdésének és a 15. § (1) bekezdés a) pontjának, továbbá a tudományos fokozatot kiállító külföldi oktatási intézményt az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet akkreditálta. (2) Az (1) bekezdés szerinti külföldi tudományos fokozat birtokosa jogosult a doktori cím használatára.”
  4. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: „(7) A kérelmező kérheti a külföldi nyelvtanár-szakképzettséget tanúsító oklevelének idegennyelv-tanári szakképzettségként történő elismerését abban az esetben, ha legalább egyéves képzésben szerzett, államilag elismert felsőoktatási intézmény által kiállított olyan oklevéllel rendelkezik, amely az adott nyelv oktatására készítette fel a kérelmezőt abban az országban, amelyben az adott nyelv az ország hivatalos nyelve, amennyiben a képzésre is ebben az országban került sor. E bekezdés alkalmazásában oklevélnek minősül az a külföldi felsőfokú képesítés is, amely felsőfokú végzettséget nem tanúsít, de Magyarországon szakirányú továbbképzést tanúsító oklevélként lenne elismerhető.”
  5. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény az „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcímét megelőzően a következő 68/E. §-sal egészül ki: „68/E. § E törvénynek a felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi LVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtörvény) megállapított 2. § (2) bekezdését, 15. § (1) bekezdését, 15/A. §-át, 17. §-át és 18. § (7) bekezdését a Módtörvény hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”
  6. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény a) 2. § (2) bekezdésében a „minőségbiztosítása, a” szövegrész helyébe a „minőségbiztosítása, a tanulási eredmények, a” szöveg, b) lép. 17. §-ában a „bizonyítvánnyal való” szövegrész helyébe a „bizonyítvánnyal, továbbá a külföldi tudományos fokozatnak a hazai doktori fokozattal való” szöveg
  7. § Hatályát veszti a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 15. § (1a) bekezdése.

2.

Státusz: módosítás

Jogszabály címe: (2025. évi LVII. törvény felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról)              

Megjelent: MK. 73. szám 2025.06.19.

Hatálybalépés: 2025. június 20. azzal, hogy a 34. §, a 37. § (1) bekezdése, a 39. § e) pontja és az 1. melléklet 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

A 37. § (2) bekezdése, a 39. § d) pontja és a 2. melléklet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/N. § (1) bekezdése szerinti részvénytársaság többségi részvényeinek harmadik személy részére történő átadására irányuló jogügylet alapján a részvénytársaság tulajdonosi szerkezetében bekövetkezett változás hatálybalépésének napján lép hatályba.

Az 37. § (2) bekezdése, a 39. § d) pontja és a 2. melléklet hatálybalépésének naptári napját a felsőoktatásért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.    10. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

  1. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „14/A. § (1) A felsőoktatási intézmény az általa ellátott, a 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenysége körébe tartozó, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, valamint az alapító okiratában megjelenített közfeladat ellátására – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a felsőoktatási intézményben jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységet hozhat létre. A szervezeti egység éves munkaterv alapján végzi feladatait. A felsőoktatási intézmény éves költségvetésében jóváhagyott kiadási előirányzatokból évente meg kell állapítani azokat az összegeket, amelyek a szervezeti egység feladatait szolgálják (e § alkalmazásában a továbbiakban: költségvetési keretek). A költségvetési keretek felett kötelezettségvállalásra a szervezeti egység vezetője jogosult. (2) Az (1) bekezdés szerinti szervezeti egységben költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén, a fenntartó alapító okiratban megjelenített döntése alapján a foglalkoztatott munkaviszonyban is foglalkoztatható.”
  2. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A felsőoktatási intézmény a doktori képzés tekintetében az (1) bekezdésben foglalt legalacsonyabb tanóraszámot a doktori szabályzatában állapítja meg.”
  3. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) A (2) bekezdés rendelkezéseit a doktori képzésben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata megállapíthat olyan követelményeket, amelyek – az utolsó két, hallgatói jogviszony szünetelésével nem érintett félév során történő – nem teljesítése esetén a doktoranduszt a következő tanévre nézve önköltséges képzési formára kell átsorolni.”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 48. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Ha a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre felvett doktorandusznak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges képzési formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben önköltséges képzési formában azonos doktori iskolában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az átsorolásról a felsőoktatási intézmény a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzésre átsorolását kérő önköltséges doktorandusz doktori szabályzatban meghatározott tanulmányi teljesítménye alapján dönt.”

  1. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 28/A. alcíme a következő 48/T. §-sal egészül ki:

 „48/T. § (1) Ha a kooperatív doktori képzésben részt vevő magyar állami ösztöndíjas doktorandusz nem szerzi meg az általa folyatott, magyar állami ösztöndíjjal támogatott doktori képzésben a jogviszonya létesítését követő hat éven belül az oklevelet, köteles a magyar állam részére visszafizetni az adott képzésére tekintettel a számára folyósított ösztöndíja tizedrészének – évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított éves átlagos fogyasztóiár-növekedés mértékével növelt – összegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatéves határidő egy naptári félévvel meghosszabbodik minden olyan félév után, amely esetében a doktorandusz hallgatói kötelezettségeinek a 45. § (2) bekezdés c) pontja alapján nem tudott eleget tenni és a felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszonya szünetelését engedélyezte.

(3) Gyermekenként három naptári évvel meghosszabbodik az (1) bekezdés szerinti hatéves határidő, ha a doktorandusznak a hallgatói jogviszonya alatt gyermeke születik vagy gyermeket fogad örökbe.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott visszafizetési kötelezettségre a 48/Q. §, valamint a 48/S. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Ha a doktori képzésben részt vevő állami ösztöndíjas doktorandusz az oklevelét a hallgatói jogviszonya létesítését követő négy évnél rövidebb időn belül szerzi meg, az oklevélszerzéssel jogosulttá válik a négyéves képzésre számított ösztöndíjának számára még meg nem fizetett részére.

(6) Az (5) bekezdés szerinti doktorandusz felsőoktatási intézményét az oklevélszerzéstől a négyéves képzésre számított képzési normatívának a részére még meg nem fizetett része megilleti.”

  1. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 87. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Magán felsőoktatási intézmény és az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság által fenntartott felsőoktatási intézmény a feladatai ellátásához állam által rendelkezésére bocsátott vagyonnak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ai) alpontja alapján vagyonkezelője lehet.”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 87. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) Az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ai) pontja szerinti vagyonkezelő felsőoktatási intézmény az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenysége – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül. A vagyonkezelő – ha a vagyonkezelési szerződésben a felek másként nem rendelkeznek – jogosult a vagyonkezelésében lévő állami vagyon hasznosítására. Ez esetben a vagyonkezelt állami ingó- és ingatlanvagyon hasznosításából származó bevételek az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 19. pont a) alpont ai) pontja szerinti vagyonkezelőt illetik meg, azzal, hogy a hasznosításból származó bevételt kizárólag a vagyonkezelt állami vagyon állagmegóvására, illetve fejlesztésére fordíthatja.”

  1. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 101. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki: „(11) A művészeti felsőoktatási intézmény – a 9. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltaktól eltérően – az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább ötven százalékát munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.”
  2. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A felsőoktatási intézmény az e törvényben, valamint jogszabályban előírt alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési feltétel teljesítése szempontjából az Európai Gazdasági Térségről, illetve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről (OECD) szóló szerződésben részes államban szerzett doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora fokozatot a felsőoktatási intézmény és a kutatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatában a tudományos fokozattal egyenértékűként határozhatja meg.”
  3. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 22a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „22a. kooperatív doktori képzés: olyan doktori képzés, amely során a doktorandusz a doktori hallgatói jogviszonyával párhuzamosan, a doktori témájához kapcsolódó területen, legalább heti 20 óra munkaidőben a) felsőoktatási intézménynél oktatói vagy kutatói munkakörben; b) egészségügyi szolgáltatónál, vagy c) a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelő egyéb szervezetnél áll foglalkoztatásban;”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 24b. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „24b. kutatói kiválósági doktori képzés: olyan önköltséges doktori képzés, amelybe a doktorandusz akként kapcsolódik be, hogy projektalapú kutatási támogatási program keretében létrehozott doktori álláshelyen kerül teljes munkaidős foglalkoztatásra felsőoktatási intézménynél vagy a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatban, és ezzel párhuzamosan a doktori képzését a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek megfelelően folytatja;”

  1. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „19. a MAB elnöke, tagjai, tisztségviselői részére biztosított tiszteletdíj megállapításának szabályait, a MAB létrehozásával, működésével, hatáskörével kapcsolatos kérdéseket, a MAB 67. § szerinti eljárására vonatkozó részletszabályokat, a MAB szakvéleményének tartalmi követelményeit, valamint az ESG-nek megfelelő felsőoktatási akkreditációs szervezet szakvéleményével szembeni követelményekkel kapcsolatos kérdéseket,”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki: (A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza) „32. a 48/T. § (1) bekezdésében előírt oklevélszerzési kötelezettségének eleget nem tevő doktorandusz felsőoktatási intézménye részére folyósított támogatási normatíva visszafizetésének szabályait.”

  1. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 114/D. § (1) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki: [A 85/A. § (1) bekezdése alapján a doktori képzésben részt vevők egy főre meghatározott támogatása] „bd) kooperatív doktori képzésben 3 000 000 Ft/év,”
  2. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 114/N. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „114/N. § (1) E törvénynek a felsőoktatási, kulturális, innovációs tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2025. évi LVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv6.) megállapított 48/T. § (5) és (6) bekezdését a Módtv6. hatálybalépésekor a doktori képzésben hallgatói jogviszonnyal rendelkező doktoranduszok esetében is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv6.-tal módosított 16. § (1) bekezdését, 17. § (1) és (4) bekezdését, 48. § (2a) és (3a) bekezdését, 53. § (3) és (6) bekezdését és 108. § 22a. pontját, valamint a Módtv6.-tal megállapított 108. § 24b. pontját és 114/D. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontját a doktori képzésben 2025. szeptember 1-jétől hallgatói jogviszonyt létesítő doktoranduszok esetében kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv6.-tal megállapított 48/T. § (1)–(4) bekezdését első alkalommal a doktori képzésben 2026. szeptember 1-jét követően hallgatói jogviszonyt létesítő doktoranduszok esetében kell alkalmazni.

(4) A Módtv6.-tal módosított 46. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően a 2025/2026. tanévben a felsőoktatási intézmény állapítja meg a részére biztosított doktori keretszámból a kooperatív doktori képzésben részt vevők körét azzal, hogy a kooperatív doktori hallgatók számát a miniszter által megállapított szorzóval kell f igyelembe venni.”

  1. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 115. §-a a következő (38) bekezdéssel egészül ki: „(38) A Wekerle Sándor Üzleti Főiskola 2025. augusztus 1. napjától Wekerle Sándor Nemzetközi Egyetem megnevezéssel egyetemként működik.”
  2. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/N. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. „(7) A magyar állam az (1) bekezdés szerinti részvénytársasággal a felsőoktatási intézmény közfeladatai ellátásának hosszú távon történő biztosítása érdekében a) a felsőoktatási intézmény közfeladat-ellátásának alapvető elveit és biztosítékait, valamint a részvénytársaság mint szolgáltató és az állam mint megrendelő együttműködésének rendjét tartalmazó, legalább tizenöt, legfeljebb huszonöt év időtartamra szóló általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodást, valamint b) az a) pont szerinti általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodás hatálya alatt három–hat év időtartamra szóló, a felsőoktatási intézmény közfeladatainak vállalt volumenét, indikátorrendszerét, az állam által nyújtott juttatás(ok) mindezekhez igazodó mértékét, a közfeladat-ellátás időszakos közös értékelését, felülvizsgálatát és a szükséges részletszabályokat – így különösen az egyes juttatások címzettjeit, jogcímeit, a juttatás jogosulatlan, nem rendeltetésszerű, nem jogszerű vagy nem szerződésszerű felhasználása esetén a visszakövetelés szabályait és biztosítékait, a juttatás felhasználásának ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, továbbá a pénzbeli vagyoni juttatások felhasználásának a juttatás címzettje általi, a mindenkori számviteli törvény szerinti éves beszámolójában történő bemutatási kötelezettségét – rögzítő részletes felsőoktatási feladatellátási megállapodást köt azzal, hogy az a) és b) pontban szereplő megállapodások megkötésekor az állam nevében eljáró miniszter a megállapodás időtartamára vállalhat éven túli kötelezettséget. A megállapodásokkal létrejövő speciális jogviszonyokra a Ptk. szerződésekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.”

    (2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/N. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A (2) bekezdés szerinti részvénytársaság a (7) bekezdés a) és b) pontjában foglalt megállapodás alapján előleg formájában rendelkezésre bocsátott juttatások összegével a költségvetési évre vonatkozó jogosult hallgatói létszám és a felsőoktatási feladatellátási megállapodásban rögzített egyéb mutatók tényértékei alapján számol el a felsőoktatási feladatellátási megállapodásban meghatározott tartalommal és határidőben azzal, hogy a magyar állam az elszámolás eredményeként keletkező követeléseinek érvényesítéséről is rendelkezni szükséges.”

  1. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70. alcíme a következő 117/O. §-sal egészül ki: „117/O. § A diplomás pályakövetési rendszer működtetője a kutatás hatékony és eredményes elvégzése érdekében jogosult arra, hogy a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség által a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény alapján nyújtott adatösszekapcsolási-szolgáltatás eredményeként létrejött, a működtető rendelkezésére bocsátott, a kutatásban részt vevő személyekre vonatkozó – az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 6/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti – személyes adatokat álnevesített módon kezelje.”
  2. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. (2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
  3. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. 16. § (1) bekezdésében a „Doktori képzésben legalább kettőszáznegyven kreditet” szövegrész helyébe az „A doktori iskola szabályzatában előírhatja, hogy a doktori képzésben krediteket” szöveg,
  4. 17. § (1) bekezdésében a „kettőszáz, doktori képzés esetén legalább negyven” szövegrész helyébe a „kétszáz” szöveg, 3. 44. § (5) bekezdés b) pontjában az „– az a) pont szerinti munkavégzéssel együtt –” szövegrész helyébe a „– a kooperatív doktori képzés és a kutatási kiválósági doktori képzés kivételével –” szöveg,
  5. 46. § (5) bekezdés b) pontjában a „Tanács” szövegrész helyébe a „Tanács, azzal, hogy a kooperatív és a nem kooperatív doktori képzésben tanuló doktoranduszok számára egyaránt javaslatot tesz” szöveg,
  6. 53. § (1) bekezdésében a „során, a negyedik félév végén, vagy a (3a) bekezdés alkalmazásában a követelmények teljesítése esetén legkorábban a második félév végén, legkésőbb a negyedik félév végén,” szövegrész helyébe a „során, a doktori iskola szabályzatában meghatározottak szerint” szöveg,
  7. 53. § (3) bekezdésében a „felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre” szövegrész helyébe a „felvétellel kapcsolatos, valamint a kutatási eredményekkel vagy a dokumentált művészeti alkotótevékenységgel kapcsolatban a doktori szabályzatban megállapított további követelményeket” szöveg,
  8. 53. § (4a) bekezdésében az „az előírt krediteket megszerezte” szövegrész helyébe az „a kutatásainak eredményeivel vagy a dokumentált művészeti alkotótevékenységével kapcsolatban a doktori szabályzatban megállapított követelményeket teljesítette” szöveg,
  9. 53. § (6) bekezdésében a „meg.” szövegrész helyébe a „meg azzal, hogy amennyiben a felsőoktatási intézmény kutatói kiválósági doktori képzés nyújtására sikeresen pályázik, akkor a hallgató tanóráira vagy oktatási kötelezettségeire vonatkozóan a doktori szabályzat helyett a hallgatói szerződésben előírtakat kell alkalmazni.” szöveg,
  10. 85/E. § (1) bekezdésében a „megállapítani” szövegrész helyébe a „meghatározni” szöveg,
  11. 87. § (5) bekezdésében az „A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény” szövegrész helyébe az „Az Nvtv.” szöveg,
  12. 103. § (9) bekezdésében az „engedéllyel rendelkező” szövegrész helyébe a „nyilvántartásba vett” szöveg,
  13. 108. § 1b. pontjában a „Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél” szövegrész helyébe a „miniszter által meghatározott keretek között” szöveg,
  14. 117/N. § (3)–(6) bekezdésében az „Az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (2) bekezdés” szöveg,
  15. 117/N. § (5) bekezdésében az „a (3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (4) bekezdésben” szöveg,
  16. 2. melléklet I. pont 1. alpont 1.1. pont e) alpontjában az „intézményeit” szövegrész helyébe az „intézményeit, a jogi személy szervezeti egységek megnevezését” szöveg lép
  1. § Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
  2. a) 16. § (1a) bekezdésében a „legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni,” szövegrész,
  3. b) 44. § (5) bekezdés a) pontja,
  4. c) 76. § (8) bekezdésében az „évente – december hónapban – közzé kell tenni Magyarország hivatalos lapjában, valamint a miniszter által vezetett minisztérium” szövegrész,
  5. d) 1. mellékletében foglalt táblázat 3. sora,
  6. e) 1. mellékletében foglalt táblázat 70. sora.

Státusz: módosítás

3.

Jogszabály címe: A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása    

Megjelent: MK. 73. szám 2025.06.19.

Hatálybalépés: A 13. alcím és a 3. melléklet a 3. mellékletben szereplő ingatlanok állami tulajdonba kerülését követő napon lép hatályba.

A 13. alcím és a 3. melléklet hatálybalépésének naptári napját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.    

A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása

  1. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (1g) bekezdéssel egészül ki: „(1g) A Tormay Károly Egészségügyi Központ Gödöllő jogutódja a járóbeteg szakellátás tekintetében az Egyetem. A Tormay Károly Egészségügyi Központ Gödöllő járóbeteg szakellátásait az Egyetem Klinikai Központja látja el.”
  2. § (1) A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (1h) bekezdéssel egészül ki: „(1h) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási és betegellátási feladatok ellátását szolgáló, a 3. mellékletben foglalt táblázat 71. és 72. sorában meghatározott ingatlanokat ingyenesen, a tulajdonosi joggyakorló könyveiben szereplő nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni. Az ingatlan tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.”

(2) A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Az (1h) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd vagyonkezelésében lévő, ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyetem tulajdonába kerülnek.”

  1. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. alcíme a következő 6/H és 6/I. §-sal egészül ki: „6/H. § A 3. mellékletben foglalt táblázat 71. és 72. sorában meghatározott ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a tulajdonosi joggyakorló köti meg az Egyetemmel. 6/I. § A Tormay Károly Egészségügyi Központ Gödöllő európai uniós forrásból finanszírozott, folyamatban lévő vagy fenntartás alatt álló projektje vonatkozásában a Tormay Károly Egészségügyi Központ Gödöllő jogutódja az Egyetem. E projektekkel összefüggő jogok és kötelezettségek az Egyetemet illetik meg, illetve terhelik. Az Egyetem köteles az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet alapján a változást az érintett irányító hatóság részére bejelenteni.”
  2. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
  3. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény
  4. a) 5. § (5) bekezdésében az „A (4) bekezdés” szövegrész helyébe az „A (4) és (4a) bekezdés” szöveg,
  5. b) 5. § (7) bekezdésében a „(2) bekezdés és a 6/D. §” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés, a 6/D. § és a 6/H. §” szövegrész, valamint a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(4) és (4a) bekezdés” szöveg,
  6. c) 8. §-ában az „(1d), (4)” szövegrész helyébe az „(1d), (1h), (4), (4a)” szöveg lép.
  7. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény 5. § (5a) bekezdésében az „(1d) és az (1f) bekezdés” szövegrészek helyébe az „(1d), az (1f) és az (1h) bekezdés” szöveg lép.

4.

Státusz: módosítás

Jogszabály címe: A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása             

Megjelent: MK. 73. szám 2025.06.19.

Hatálybalépés: 2025. július 1.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

  1. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. § [Az alkalmazottat megillető kedvezmények] (1) A szakképző intézmény 40. § (1) bekezdés a)–d) pontja szerinti alkalmazottjának minden naptári évben évi húsz munkanap pótszabadság jár, amelyből legfeljebb tizenöt munkanapot a munkáltatói jogkör gyakorlója az oktatói tevékenységgel összefüggő munkára igénybe vehet.

(2) A szakképző intézmény nagyszülő alkalmazottja az unokája születése esetén öt munkanap pótszabadságot vehet igénybe legkésőbb a születést követő második hónap végéig, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.”

  1. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 97. §-a a következő k) ponttal egészül ki: (A szakképzési államigazgatási szerv) „k) működteti az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti pályakövetési rendszert a szakképzés és felnőttképzés vonatkozásában.”
  2. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XV. Fejezete a következő 97/A. §-al egészül ki: „97/A. § [A pályakövetési rendszer] Az Onytv. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti pályakövetési rendszer működtetője a kutatás hatékony és eredményes elvégzése érdekében jogosult arra, hogy a – Nemzeti Adatvagyon Ügynökség által a nemzeti adatvagyon hasznosításának rendszeréről és az egyes szolgáltatásokról szóló 2023. évi CI. törvény alapján nyújtott adatösszekapcsolási-szolgáltatás eredményeként létrejött, a működtető rendelkezésére bocsátott, a kutatásban részt vevő személyekre vonatkozó – az Onytv. 6/A. § (1) és (2) bekezdése, valamint 1/A. és 3/A. melléklete szerinti – személyes adatokat álnevesített módon kezelje.”
  3. § (1) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 51. és 52. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„51. a szakmai oktatáshoz kapcsolódó mikrotanúsítvány megszerzésének feltételeit, a szakképző intézmény által kiállított mikrotanúsítványok tartalmának, kiállításának és nyilvántartásának szabályait,

  1. a szakképző intézményben ideiglenes védelemre jogosult tanulók fejlesztésének, nevelésének-oktatásának megvalósítása érdekében szükséges finanszírozást.”

(2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy) „a) rendeletben állapítsa meg a tanév és ezen belül a tanítási év időbeli ütemezésének rendjét, valamint a tanév szervezésével kapcsolatos feladatokat,”

  1. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 9. § (4) bekezdésében a „feltételekkel” szövegrész helyébe a „feltételekkel, illetve köznevelési alapfeladat-ellátás szerinti középfokú iskolai továbbtanulásra történő felkészítéssel kiegészülve” szöveg lép.

5. 

Státusz: módosítás

Jogszabály címe: A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása  

Megjelent: MK. 73. szám 2025.06.19.

Hatálybalépés: 2025. június 20.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

  1. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni a doktoranduszra, ha a nyugdíjalapot képező jövedelme nem éri el a kötelező legkisebb munkabért.