1.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2024. évi LI. törvény egyes törvényeknek az igazságügyi szakértőkkel és a szakértői bizonyítással összefüggő módosításáról
Megjelent: MK 114. szám 2024.11.14.
Hatály: 2025.01.01.
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A közjegyző a végzés jogerőre emelkedését követően intézkedik a szakértői díjnak a szakértő, a szakértő által felszámított és a fél által megelőlegezett képzési hozzájárulásnak – a képzési hozzájárulás mértékét, bevallásának és megfizetésének részletes szabályairól szóló jogszabályban meghatározottak szerint – a névjegyzéket vezető hatóság részére történő kifizetése iránt. A szakértő a szakértői díj megfizetéséről, a névjegyzéket vezető hatóság a képzési hozzájárulás megfizetéséről a számlát a kérelmező nevére állítja ki.
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/H. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki: „(2b) A kutatóhelyek az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 2. § 8. pontjában meghatározott szervek eljárásában szakértő szervezetként kirendelhetők.
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása
(1)A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 300. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakértői testület által létrehozott bizottság tagjára a kirendelt szakértőre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyalásra a szakvélemény előterjesztésekor a bizottság által megjelölt bizottsági tag vagy bizottság képviselője idézhető.”
(2) A Pp. 301. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Szakértőként nem járhat el,) „c) aki olyan állami szerv, intézmény, intézet, költségvetési kutatóhely és szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet), vagy gazdasági társaságnak vagy szolgáltatónak tagja, alkalmazottja, amely az ügyben szakértőként már korábban eljárt.” (3) A Pp. 301. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Szakértőként nem lehet alkalmazni azt a szervezetet, gazdasági társaságot vagy szolgáltatót, amelynek tagjával vagy vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § a)–c) vagy e) pontjában, illetve vezető tisztségviselőjével szemben a 12. § f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn és azt a szakértői intézményt, intézetet, testületet, szervet vagy szervezetet sem, amelynek vezetőjével, elnökével szemben a 12. § a)–c), e) vagy f) pontjában meghatározott kizáró ok áll fenn.” (4) A Pp. 609. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „609. § [Elektronikus kapcsolattartás a szakértővel] (1) A szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv a szakvéleményét és egyéb beadványait a Dáptv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon, elektronikusan kézbesíti a bíróságnak, és a bíróság is valamennyi bírósági iratot elektronikusan kézbesíti a részére.
(2) A bíróság a szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv indokolt kérelmére – a 613. § (3) bekezdésében meghatározott okból, kivételesen – elektronikus kapcsolattartás esetén is engedélyt adhat a szakvélemény vagy egy részének papíralapú benyújtására.
(3) A szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv a (2) bekezdés szerinti kérelmet legkésőbb a szakvélemény előterjesztésére rendelt határidő lejárta előtt nyolc nappal nyújthatja be.
(4) A bíróság papíralapon vagy adathordozón bocsátja rendelkezésre a szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv részére a bírósági irat mellékletét, ha az adathordozó jellegéből adódóan a digitalizálás lehetetlen, vagy ha a papíralapú okirat valódisága vitás, vagy annak papíralapú megtekintése egyéb okból szükséges. Ha a bíróság által elektronikus úton megküldött bírósági irathoz e bekezdés szerinti melléklet kapcsolódik, a határidőt a melléklet átvételétől kell számítani.
(5) A bíróság felhívhatja a (2) bekezdés alapján a szakvélemény (vagy egy részének) papíralapú benyújtására feljogosított szakértőt, a szakértői tevékenységet végző szervet, hogy a szakvéleményt adathordozón is nyújtsa be, ha azt elektronikus kapcsolattartással eljáró fél részére kell kézbesítenie. A szakértő, a szakértői tevékenységet végző szerv felel azért, hogy a papíralapú szakvélemény tartalma megegyező legyen az adathordozón benyújtott dokumentum tartalmával.
(6) A bíróság elektronikus kapcsolattartás esetén is felhívhatja a szakértőt, a szakértői tevékenységet végző szervet a szakvélemény (vagy egy részének) papíralapú benyújtására.” (5) A Pp. 630. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki: „(17) Ha e törvénynek a 2024. december 31. napján hatályos szabályai szerint a bíróság a folyamatban levő ügyben papíralapon tartotta a kapcsolatot a szakértővel, és a szakértő az igazságügyi szakértőkről szóló törvény alapján 2025. január 1. napját követően hatályos szabályai szerint köteles elektronikus úton kapcsolatot tartani, akkor a bíróság a szakértővel a folyamatban levő ügyben továbbra is papíralapon tartja a kapcsolatot, kivéve ha a szakértő a folyamatban levő ügyben 2025. január 1. napját követően szakvéleményét vagy egyéb beadványát elektronikus úton teszi meg a bírósághoz. Hatályát veszti Pp. 315. § (2) bekezdése.
2.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 336/2024. (XI. 14.) Korm. rendelete a költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználásának csökkentése érdekében napelemes villamosenergia-termelő erőmű működtetéséről szóló 232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet módosításáról
Megjelent: MK 114. szám 2024.11.14.
Hatály: 2024.11.14.
A költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználásának csökkentése érdekében napelemes villamosenergiatermelő erőmű működtetéséről szóló 232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet] 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) A Társaság a napelemes villamosenergia-termelő erőmű üzemeltetését az erőmű létesítését követő húsz évig biztosítja. A Társaság általi működtetés körébe a villamosenergia-értékesítés is beletartozik. A Társaság viseli a folyamatos üzemeltetéshez szükséges beruházások, különösen a műszakilag indokolt invertercsere költségeit. (2) Az erőmű élettartamának lejártát követően a Társaság az erőművet a mindenkori jogszabályoknak megfelelő módon saját költségére elbontja. (3) A Társaság a napelemes villamosenergia-termelő erőmű működéséhez kapcsolódóan realizált bevételeinek a) a felmerült, a Társaságot terhelő működési költségeinek, b) a Társaság által elvégzett, a folyamatos üzemeltetéshez szükséges felújítások és beruházások költségeinek és c) az erőmű elbontási, rekultivációs költségeinek összegét meghaladó részét a központi költségvetés számára befizeti.
A költségvetési intézmények fosszilis energia felhasználásának csökkentése érdekében napelemes villamosenergiatermelő erőmű működtetéséről szóló 232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 232/2015. (VIII. 20.) Korm. rendelet] 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „11. § (1) A Társaság a napelemes villamosenergia-termelő erőmű üzemeltetését az erőmű létesítését követő húsz évig biztosítja. A Társaság általi működtetés körébe a villamosenergia-értékesítés is beletartozik. A Társaság viseli a folyamatos üzemeltetéshez szükséges beruházások, különösen a műszakilag indokolt invertercsere költségeit. (2) Az erőmű élettartamának lejártát követően a Társaság az erőművet a mindenkori jogszabályoknak megfelelő módon saját költségére elbontja. (3) A Társaság a napelemes villamosenergia-termelő erőmű működéséhez kapcsolódóan realizált bevételeinek a) a felmerült, a Társaságot terhelő működési költségeinek, b) a Társaság által elvégzett, a folyamatos üzemeltetéshez szükséges felújítások és beruházások költségeinek és c) az erőmű elbontási, rekultivációs költségeinek összegét meghaladó részét a központi költségvetés számára befizeti.