1.  

Státusz: új
Jogszabály címe: Az orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól szóló 318/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet módosítása
Megjelent: MK 84. szám 2024.08.29. 
Hatály: 2024.08.30.

2. §

(1) Az  orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá az  egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól szóló 318/2023.  (VII. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá a  nem orvosi- és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal (a  továbbiakban együtt: orvos) szembeni szakmai-etikai eljárásban (a  továbbiakban: etikai eljárás) első fokon az  Egészségügyi Tudományos Tanácsnak (a  továbbiakban: ETT) a  kifogásolt ellátási esemény vagy cselekmény helye szerint illetékes Vármegyei – Budapest és Pest Vármegye területén Központi – Etikai Bizottsága (a  továbbiakban együtt: VEB) tagjaiból esetileg létrehozott Vármegyei –  Budapest és Pest Vármegye területén Központi – Etikai Tanács (a  továbbiakban együtt: VET) jár el. Amennyiben a  kifogásolt cselekmény megvalósításának helye nem állapítható meg, vagy annak megvalósítására nem közvetlenül valamely betegellátási cselekmény teljesítése során kerül sor, akkor az eljárást az etikai eljárás alá vont orvos lakóhelye szerint illetékes VEB által létrehozott VET folytatja le.” (2) A Rendelet 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A  VEB-ek és a  VET-ek területi illetékessége – Budapest és Pest vármegye kivételével – a  vármegyei etikai szerv elnevezésében szereplő vármegye területére terjed ki. Budapest és Pest vármegye területén illetékességgel rendelkező Központi Etikai Bizottságok és Központi Etikai Tanácsok megjelölését és területi illetékességét az 1. melléklet tartalmazza. A másodfokon eljáró Országos Etikai Bizottság és Országos Etikai Tanács illetékessége Magyarország egész területére kiterjed.”

3. §

(1) A Rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A  VET tagjait a  VEB elnöke minden egyedi ügyben esetileg jelöli ki az  esetlegesen fennálló kizárási ok figyelembevételével, és egyidejűleg kijelöli a  VET elnökét is. A  VEB elnöke minden egyedi ügyben dönt, hogy az  ügy egyszerű vagy bonyolult megítélésűnek tekintendő. Bonyolult megítélésűnek tekintendő az  az ügy, amely megítélése több orvostudományi szakterület együttes ismeretét előfeltételezi, és e szakterületek együttes ismerete szükséges az összetett értékelés során.”

(2) A Rendelet 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Ha a panaszos nyilatkozatából egyértelműen megállapítható, hogy a panaszos nyilatkozata vizsgálatára az etikai szervnek nincs hatásköre, vagy az  ügy elbírálásában nem illetékes, úgy a  VEB elnöke az  általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016.  évi CL.  törvény 17.  §-a szerint jár el. Ez  esetben az  (1) és (2)  bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni.”

4. §

A Rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az  etikai eljárás során másodfokon az  ETT Országos Etikai Bizottság elnöke által az  ETT Országos Etikai Bizottságának tagjai közül egyedileg kijelölt tanács (a továbbiakban: Országos Etikai Tanács) jár el. Az Országos Etikai Bizottság elnöke az Országos Etikai Tanács tagjainak kijelölésével egyidejűleg az Országos Etikai Tanács tagjai közül kijelöli az Országos Etikai Tanács elnökét is. Az Országos Etikai Bizottság elnöke minden egyedi ügyben dönt arról, hogy az ügy egyszerű vagy a 2. § (1) bekezdése szerint bonyolult megítélésűnek tekintendő-e.

5. §

A Rendelet az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.

6.§

(1) A  Rendelet 3.  § (1)  bekezdés b)  pontjában és 3.  § (2)  bekezdésében az „az Országos Etikai Bizottság” szövegrész helyébe az „az Országos Etikai Bizottság elnöke” szöveg lép.

(2) A  Rendelet 5.  § (3)  bekezdésében az  „az OKFŐ által kijelölt” szövegrész helyébe az  „az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) által kijelölt” szöveg lép.

2.  

Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A belügyminiszter 38/2024. (VIII. 29.) BM rendelete az Egészségügyi Tudományos Tanácsról szóló 28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet módosításáról
Megjelent: MK 84. szám 2024.08.29. 
Hatály: 2024.08.30.

1. § Az Egészségügyi Tudományos Tanácsról szóló 28/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1/B. § Az orvosokkal, fogorvosokkal, továbbá a nem orvosi és egészségtudományi képzési területen szerzett alap szakképesítéssel rendelkező, de az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal (az 1/B–1/D.  § alkalmazásában a  továbbiakban együtt: orvos) szembeni szakmai-etikai eljárások lefolytatására az ETT a) Vármegyei – Budapest és Pest Vármegye területén Központi – Etikai Bizottságokat (a  továbbiakban együtt: Vármegyei Etikai Bizottság), b) Vármegyei – Budapest és Pest Vármegye területén Központi – Etikai Tanácsokat (a  továbbiakban együtt: Vármegyei Etikai Tanács), c) Országos Etikai Bizottságot, d) Országos Etikai Tanácsokat működtet.”

2. § (1) A Rendelet 1/C. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki: „(2a) Az egészségügyi szolgáltató a Vármegyei Etikai Bizottságba akkor jogosult jelöltet állítani, ha az ETT Vármegyei Etikai Bizottság illetékességi területén működő egészségügyi szolgáltatónak minősül. (2b) A (2) bekezdés c) pontja szerinti választásra az az orvos jogosult, aki a) szerepel az  egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában vagy az  egészségügyről szóló 1997.  évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 110. § (3) bekezdése szerinti személy, és b) a  választás helye szerinti Vármegyei Etikai Bizottságba a  (2a)  bekezdés szerint jelöltállítási joggal rendelkező egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenységet folytat, azzal, hogy a több vármegyében is egészségügyi tevékenységet végző személy érvényesen – választása szerint – csak egy Vármegyei Etikai Bizottság választásán szavazhat.

(2c) A Központi Etikai Bizottságok illetékességi területét az 1. melléklet határozza meg.

A Rendelet 1/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés c) pontja szerinti választáson az a húsz jelölt válik a Központi Etikai Bizottság tagjává, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.”

(3) A Rendelet 1/C. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki: „(11a) Ha a Vármegyei Etikai Bizottság tagjainak és póttagjainak száma a működéséhez előírt létszám alá csökken, ennek tényéről a  vármegyei etikai elnök haladéktalanul tájékoztatja az  Országos Etikai Bizottság elnökét és az OKFŐ-t. Az OKFŐ időközi választást tűz ki.”

(4) A Rendelet 1/C. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki: „(15) Az  ETT a Vármegyei Etikai Bizottságok tagjairól és póttagjairól folyamatosan aktualizált nyilvántartást vezet, amelynek változásáról három munkanapon belül tájékoztatja az OKFŐ-t.

3. § A Rendelet 1/D. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Vármegyei és Országos Etikai Bizottság tagjává az jelölhető, aki) „b) megfelel az alábbi feltételek valamelyikének: ba) az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szerepel, vagy bb) az Eütv. 110. § (3) bekezdése szerinti személy, vagy bc) olyan, a  jelölésekor egészségügyi tevékenységet nem végző személy, aki a  jelölését megelőző 15 évnél nem régebben szerepelt az  egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, és legalább 10 évig Magyarországon egészségügyi tevékenységet folytatott, feltéve, hogy a  működési nyilvántartásból való törlésére nem bűncselekmény vagy etikai vétség elkövetésével összefüggő joghátrány alkalmazására tekintettel vagy az egészségügyi tevékenység gyakorlására való végleges alkalmatlansága megállapítása miatt került sor.”

4. § A Rendelet 1/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A  (2)  bekezdés b)  pont bc)  alpontja szerinti feltételek fennállását a  jelöltnek ajánlott személy az  ajánlásának elfogadásával egyidejűleg az  őt jelölő egészségügyi szolgáltató, valamint az  OKFŐ felé megtett írásbeli nyilatkozatával igazolja. A nyilatkozat tartalmazza a) mindazon egészségügyi szolgáltatók megjelölését, ahol a  jelölt a  jelöltajánlás érvényességéhez szükséges időszakban és időtartamban egészségügyi tevékenységet végzett, b) az a) pont szerinti tevékenység időtartamát, naptári időszak szerint meghatározva, valamint c) az a) pont szerinti tevékenység alapjául szolgáló jogviszony megjelölését.”

5. § A Rendelet 1/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A  (2)  bekezdés b)  pont bc)  alpontja szerinti feltételek fennállását a  jelöltnek ajánlott személy az  ajánlásának elfogadásával egyidejűleg az  őt jelölő egészségügyi szolgáltató, valamint az  OKFŐ felé megtett írásbeli nyilatkozatával igazolja. A nyilatkozat tartalmazza a) mindazon egészségügyi szolgáltatók megjelölését, ahol a  jelölt a  jelöltajánlás érvényességéhez szükséges időszakban és időtartamban egészségügyi tevékenységet végzett, b) az a) pont szerinti tevékenység időtartamát, naptári időszak szerint meghatározva, valamint c) az a) pont szerinti tevékenység alapjául szolgáló jogviszony megjelölését.”

(4) A  szavazatszámláló bizottság a  jegyzőkönyveket, választási iratokat, nyomtatványokat és szavazólapokat – a szavazatszámlálás befejezését és a jegyzőkönyvek kitöltését követően haladéktalanul – a vármegyei választást lebonyolító intézménybe szállítja. (5) A  jegyzőkönyv egy-egy példányát a  választásra jogosultak a  vármegyei választást lebonyolító intézmény választási irodájában, a  szavazás lezárását követő három  napon belül, legalább  napi 6 órás, az  intézmény által meghatározott időszakban megtekinthetik. (6) A szavazólapokat a választást lebonyolító intézményben kell elhelyezni, és megsemmisítésükig meg kell őrizni úgy, hogy illetéktelen személyek részére ne váljanak hozzáférhetővé. A választás eredményével összefüggő eljárás esetén az érintett szavazólapokat az ügy jogerős lezárásáig kell megőrizni. (7) A választási iratokat – az eredménymegállapító jegyzőkönyvek első példányának kivételével – a választás jogerős végeredményétől számított harmincadik  napon meg kell semmisíteni. A  megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni. (8) Az  eredménymegállapító jegyzőkönyvek első példányának megőrzéséről az  ETT köteles gondoskodni a választást követő öt évig.”

6. § A Rendelet a következő 18. §-sal egészül ki: „18.  § (1) Az  ETT az  e rendeletnek az  Egészségügyi Tudományos Tanácsról szóló 28/2014.  (IV. 10.) EMMI rendelet módosításáról szóló 38/2024. (VIII. 29.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1/C. § (15) bekezdése szerinti nyilvántartást első alkalommal a Módr. hatálybalépésétől számított 30 napon belül készíti el és küldi meg az OKFŐ részére. (2) A Módr. hatálybalépésével egyidejűleg a) a  Központi Etikai Bizottság tagjainak száma kiegészül a  Központi Etikai Bizottságba már megválasztott tíz póttaggal; b) a  2023.  évi országos etikai választásokon a  20–30. legtöbb szavazatot megszerzett jelöltek az e  rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül kötelesek írásban nyilatkozni az ETT-nek arról, hogy vállalják-e a póttagi státuszt az érintett Központi Etikai Bizottságban; c) amennyiben az  a) és b)  pontban foglaltak szerint nem áll rendelkezésre elegendő jelölt, úgy a  Központi Etikai Bizottság üres tagi, illetve póttagi státuszait 2024. október 31-ig új választás útján szükséges betölteni.”

A Rendelet a) 1/D. § (1) bekezdés d) pontjában a „12–14. §-át” szövegrész helyébe a „12. §-át és 14. §-át” szöveg, b) 7. § (2) bekezdésében az „az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)” szövegrész helyébe az „az Eütv.” szöveg lép.