1.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2024. évi XIII. törvény oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról
Megjelent: MK 52. szám 2023.05.09.
Hatály: 2024.05.10.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény „Tudományos kutatás céljából történő adatkezelés” alcíme a következő 21/A. §-sal egészül ki: „21/A. § (1) Az Eütv. 157. §-a szerinti emberen végzett orvostudományi kutatás hatékony és eredményes elvégzése érdekében a kutatási engedély jogosultja, a kutatási engedélyben megjelölt kutatási terv keretei között – a kutatási cél és rendelkezésre bocsátandó egészségügyi adatok körének megjelölésével – kérheti az egészségbiztosítási szervet, hogy az általa megjelölt szempontok szerinti érintettek személyazonosító adatait az érintett háziorvosának adja át.
A háziorvos az érintett személyek kutatásba történő bevonása érdekében megkeresi az érintettet annak érdekében, hogy az járuljon hozzá a személyazonosító és elérhetőségi adatainak a kutatási engedély jogosultja részére történő átadásához.
(2) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerinti adatok leválogatásáért fizetendő díjnak a megtérítését kérheti a kutatási engedély jogosultjától.”
8. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés g) pontjában a „megtérítése érdekében,” szövegrész helyébe a „megtérítése érdekében, orvostudományi kutatás hatékonysága és eredményes elvégzése érdekében,” szöveg lép.
A törvénymódosítási javaslat lehetővé teszi a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) közvetlen megkeresését az orvosok felé.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési tv.) 1. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1a) E törvény hatálya a XI/B. Fejezetben foglaltak alkalmazása tekintetében kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervekre és szervezetekre, amelyek szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések, közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a szakmai szervezetek vagy testületek által hozott, szakmagyakorlást korlátozó rendelkezések (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: rendelkezések) előkészítésében részt vesznek.
Az Elismerési tv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdésben meghatározott személy akkor is jogosult bizonyítványa vagy oklevele elismertetésére vagy honosíttatására, ha munkavégzési célból a foglalkoztató a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben meghatározott beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély vagy vendégmunkás-tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtott be, és ezt az elismerési eljárás során igazolja. Az elismerési eljárásban benyújtott kérelemről akkor hozható döntés, ha a kérelmező a kiadott tartózkodási engedélyt bemutatja.
Az Elismerési tv. XI/B. Fejezete a következő 60/O. §-sal egészül ki: „60/O. § (1) Amennyiben a rendelkezések előkészítője nem a Kormány vagy a Kormány tagja, a rendelkezések előkészítője a rendelkezések tervezetét és az arányossági értékelést megküldi a kormányrendeletben kijelölt miniszter részére, aki a rendelkezések tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter bevonásával 30 napon belül megvizsgálja az arányossági értékelésnek az e fejezet rendelkezéseinek való megfelelését. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt miniszter a vizsgálat eredményéről a rendelkezések előkészítőjét 15 napon belül tájékoztatja és azt az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi. (3) Amennyiben a rendelkezések tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter észleli, hogy az e fejezet hatálya alá tartozó rendelkezés tervezetét vagy az arányossági értékelést a rendelkezés előkészítője nem küldte meg az (1) bekezdés szerint kijelölt miniszter részére, haladéktalanul kezdeményezi az (1) bekezdés szerint kijelölt miniszter eljárását. Az (1) bekezdés szerint kijelölt miniszter a rendelkezések tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel együttműködve megvizsgálja a rendelkezés tervezetének arányossági értékelését. (4) Az e fejezet hatálya alá tartozó rendelkezés kizárólag az e §-ban meghatározott vizsgálat befejezését követően alkotható meg.
Az Elismerési tv. 67. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben) „f) jelölje ki a szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó új rendelkezések bevezetését, illetve a meglévő rendelkezések módosítását megelőzően elvégzendő arányossági értékelés ellenőrzésére jogosult minisztert, g) jelölje ki a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszterek megnevezését, valamint a 4/A. §-ban meghatározott segítségnyújtó központ kapcsolattartási adatait tartalmazó jegyzék közzétételéért felelős minisztert.
Az Elismerési tv. 67. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A Kormány által rendeletben kijelölt miniszter – az érintett miniszterek közreműködésével – elkészíti és a Magyar Közlönyben rendszeresen közzéteszi a szabályozott szakmák megnevezését és a szakmákat szabályozó jogszabály előkészítéséért felelős miniszterek megnevezését tartalmazó jegyzéket, továbbá gondoskodik annak a kormányzati portálon való hozzáférhetőségéről. A szabályozott szakmára vonatkozó jogszabály módosulása esetén az érintett miniszter kezdeményezi a Kormány által rendeletben kijelölt miniszternél a jegyzék módosítását. A miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a hatáskörébe tartozó szabályozott szakmákról, a szabályozott szakmákhoz tartozó szabályozott szakmai tevékenységekről, a szakma szabályozottságának indokairól, valamint az előzetes ellenőrzés alá tartozó szakmákról és ennek indokairól.
Az Elismerési tv. XV. Fejezete a következő 68/D. §-sal egészül ki: „68/D. § E törvénynek az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvénnyel megállapított 6. § (4) bekezdését e rendelkezés hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
45. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 12. § (3) bekezdés f) pontja a következő fc) alponttal egészül ki: (A szenátus határozza meg az intézményben) „fc) a szakmai gyakorlóhelyek véleményezési rendszerét,”
46. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 16. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Üzleti doktori képzésben és nemzetközi közös doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni, a képzési idő legalább hat félév.”
47. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 40. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki: „(6b) A (6a) bekezdésben foglalt módon a hallgató az osztatlan mesterképzési szakon folytatott tanulmányai utolsó két tanévének tanulmányaival párhuzamosan is felvehető doktori képzésre.”
48. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 51. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően nemzetközi közös képzés eredményeként kiállított közös oklevél esetében a felsőoktatási intézmény szabályzata lehetővé teheti, hogy az oklevél az (5) bekezdés szerinti vezető eredeti aláírása és a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének a lenyomata helyett a vezető elektronikus aláírását és a felsőoktatási intézmény bélyegzőlenyomatának megfelelő képét tartalmazza.”
49. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki: „(2a) A (2) bekezdéstől eltérően a felsőoktatási intézmény szabályzata rendelkezhet úgy, hogy az oklevélmellékletet a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott módon, de kizárólag elektronikusan állítja ki. Az oklevélmellékletet nyomtatott formában is ki kell állítani, ha az oklevélmellékletet megszerző személy kéri.”
50. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 82. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni.”
51. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 91. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki: (Az egyházi felsőoktatási intézményben) „e) a szervezeti és működési szabályzat vagy az oktatóval létrejött megállapodás a 26. § (1) bekezdésében és a 34. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekről eltérhet.”
52. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 103. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki: „(10) A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatottak a felsőoktatási intézménnyel további feladatok ellátására munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt is létesíthetnek. (11) A felsőoktatási intézményben oktatói, tanári vagy kutatói munkakörben foglalkoztatottak a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében meghatározottak szerint a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézményekben köznevelési alapfeladattal, illetve azt közvetlenül segítő feladattal összefüggő feladatot is végezhetnek, amelynek díjazását a munkáltató az ellátandó feladatokra tekintettel és minőségi elvek szerint határozza meg.”
53. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 22a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „22a. kooperatív doktori képzés: olyan doktori képzés, amely során a matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi, gazdálkodás- és szervezéstudományi vagy művészeti területeken tanuló doktorandusz a doktori hallgatói jogviszonyával párhuzamosan olyan, nem felsőoktatási intézményként vagy költségvetési szervként működő munkáltatónál, vagy egészségügyi szolgáltatónál áll foglalkoztatásban, amely a doktorandusznak a kutatáshoz és a disszertációhoz szakmai, témavezetői segítséget nyújt azzal, hogy a tudományos és kutatási eredmények a doktoranduszt alkalmazó munkáltatónál kerülnek gyakorlati hasznosításra.” (2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. §-a a következő 46a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „46a. üzleti doktori képzés: az alkalmazott kutatásra és a gyakorlatorientált üzleti oktatásra összpontosító, szakmai tapasztalattal rendelkező hallgatók számára szervezett doktori képzés;” (3) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „50. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű on-line és off-line együttműködését.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 69. alcíme a következő 114/P. §-sal egészül ki: „114/P. §
A felsőoktatási intézmények 2024. szeptember 1-jéig felülvizsgálják tanterveiket abból a célból, hogy külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat, szakdolgozat vagy diplomamunka készítése céljából nemzetközi mobilitásra felhasználható, tantervbe épített mobilitási időszakot biztosítsanak a hallgatók számára.”
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a) 9. § (6) bekezdésében az „egyetem” szövegrész helyébe az „egyetem, az alkalmazott tudományok egyeteme” szöveg, b) 16. § (3) bekezdésében az „azon belül” szövegrész helyébe az „a tudományterületen belül” szöveg, a „PhD-képzésre, illetve” szövegrész helyébe a „PhD-képzésre, a „Doctor of Business Administration” üzleti doktori fokozatszerzésre felkészítő DBA-képzésre, illetve” szöveg, c) 16. § (4) bekezdésében a „(rövidítve: DLA).” szövegrész helyébe a „(rövidítve: DLA), az üzleti doktori képzésben a „Doctor of Business Administration” (rövidítve: DBA).” szöveg, d) 40. § (6) bekezdésében a „rendelkezik.” szövegrész helyébe a „rendelkezik. A DBA-képzésre történő felvétel feltétele a gazdálkodás és szervezéstudományok területen magyar és angol, vagy kizárólag angol nyelven PhD képzést folytató doktori iskolák mellett működő DBA programokba a mesterképzésben szerzett fokozat birtokában szerzett legalább 5 éves magas szintű üzleti vezetői gyakorlat.” szöveg, e) 44. § (3) bekezdés a) pontjában a „hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat” szövegrész helyébe a „gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának” szöveg, f) 53. § (4) bekezdésében a „félév lehet” szövegrész helyébe a „félév, a doktorandusz szülésére tekintettel és a doktori szabályzatban meghatározottak szerint legfeljebb hat félév lehet” szöveg, g) 53. § (7) bekezdésében az „a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.” szövegrész helyébe az „a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést, továbbá DBA-fokozattal rendelkezők a „DBA” vagy a Dr. rövidítést.” szöveg, h) 80/A. § (1) bekezdésében az „a technikusképzésben” szövegrész helyébe az „az okleveles technikusképzésben” szöveg, i) 81. § (1) bekezdés f) pontjában az „amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg, j) 96. § (3) bekezdésében a „bekezdés” szövegrész helyébe a „bekezdése” szöveg, k) 108. § 43b. pontjában a „rögzítésre kerül.” szövegrész helyébe a „rögzítésre kerül;” szöveg,
l) 3. melléklet I. A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok alcím I/B. pont 1. alpont b) pont bl) alpontjában az „oklevélmellékletre” szövegrész helyébe az „oklevélmellékletre és a mikrotanúsítványra” szöveg lép.
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
56. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. §-a a következő 2a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában:) „2a. digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszerhez és a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsmentrendszerhez rendszerkapcsolaton keresztül kapcsolódó rendszer, amely biztosítani képes legalább az oktatók, az oktatásszervezők és a képzésben részt vevő személyek egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját,” (2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 10a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „10a. tanulmányi rendszer: a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakgimnáziumok és szakiskolák, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmények, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmények, valamint e törvény szerinti felnőttképzők által jogszerűen használt olyan, digitális kollaborációs térhez és zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerhez rendszerkapcsolaton keresztül kapcsolódó oktatási, informatikai rendszer, amely a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (a továbbiakban: FAR) elektronikusan – az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon – teljesít adatszolgáltatásokat,” (3) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában:) „13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított (akkreditált) zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul és automatikusan rögzíti és értékeli – valamint a tanulmányi rendszer számára rendszerkapcsolaton keresztül közvetíti – a képzésben részt vevő személy képzési programban, annak részét képező tartalmakban regisztrált előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, és végrehajtja – a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján – a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá a digitális kollaborációs térrel kialakított rendszerkapcsolaton keresztül biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű on-line és off-line együttműködését.” 57. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 11. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:) „c) a felnőttképzési tevékenységét – a belső képzés és a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével – az általa kidolgozott, 12. § szerinti képzési programnak megfelelően kell folytatnia, amelyet előzetes minősítés nélkül a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe fel kell töltenie.” 58. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 13/C. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) A felnőttképző a felnőttképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott tartalommal és feltételek alapján önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló mikrotanúsítványt állíthat ki, a FAR-rendszeren keresztül, a mikrotanúsítvány kiadásának alapjául szolgáló képzési tartalom oktatására a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési tankönyv felhasználásával kerülhet sor oly módon, hogy a felnőttképző a szakképzési tankönyv teljes ismeretanyagának megfelelő elsajátításáról dokumentáltan meggyőződik. Amennyiben a felnőttképző mikrotanúsítványt kíván kiállítani, a kiállítás alapjául szolgáló képzésről a 15. § szerinti adatszolgáltatást kell teljesítenie a FAR-rendszerben. A felnőttképző által kiállításra kerülő mikrotanúsítványra a (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni.
59. § A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény a) 2/A. § (3) bekezdésében az „és a felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a) pontja szerinti” szöveg, b) 2/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „felnőttképző kivételével” szövegrész helyébe a „felnőttképző, valamint felsőoktatási intézmény kivételével” szöveg, c) 13/B. § (3) bekezdésében a „tanúsítványt magyar és angol nyelven, vagy magyar és német nyelven kell kiállítani” szövegrész helyébe a „tanúsítvány a magyar nyelv mellett kiállítható magyar és angol vagy magyar és német nyelven is” szöveg lép.
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
60. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az NKFI Alap terhére meghirdetett pályázati felhívásokra benyújtott pályázatok és azok megvalósításának értékelése során – az NKFI Alap kezelésével kapcsolatos költségeken felül – az adott pályázati felhívás keretösszegének legfeljebb 1%-a az értékelés költségeire fordítható.” 61. § A KFItv. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) A Központi Statisztikai Hivatal adatot szolgáltat a Kormány által kijelölt szerv részére a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységgel kapcsolatban. Az adatszolgáltatásra a hivatalos statisztikáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.” 62. § A KFItv. a) VI/A. Fejezet címében a „HUN-REN” szövegrész helyébe a „Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN)” szöveg, b) 13/A. alcím címében a „Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN)” szövegrész helyébe a „HUN-REN” szöveg, c) 42/C. § (3) bekezdés 14a. pontjában az „állapítja meg;” szövegrész helyébe az „állapítja meg; valamint” szöveg lép.
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása
Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A tanulói nyilvántartásban, a tanulók és a képzésben részt vevő személyek nyilvántartásában, valamint a képzési és személyi törzsben nyilvántartott adatok – adategyeztetés céljából – továbbíthatók az Nkt., az Szkt. és a felnőttképzésről szóló törvény szerinti tanulmányi rendszereket használó olyan köznevelési intézménynek, szakképző intézménynek, illetve felnőttképzőnek, amellyel a gyermek, a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy jogviszonyban áll és az adott intézmény az érintett személyes adat kezelésére jogosult.” (2) Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az alkalmazotti nyilvántartásban nyilvántartott adatok – adategyeztetés céljából – továbbíthatók az Nkt. és az Szkt. szerinti tanulmányi rendszereket használó olyan köznevelési intézménynek, szakképző intézménynek, amellyel az alkalmazott, az óraadó jogviszonyban áll, és az adott intézmény az érintett személyes adat kezelésére jogosult.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „1. akkreditált szakképzési vizsgaközpont: a szakképzési államigazgatási szerv minősítő eljárásában a jogszabályi követelmények teljesítésére, valamint a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására alkalmasnak minősített és az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok nyilvántartásába bejegyzett szervezet,
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „1a. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) szerinti szakértői bizottság szakvéleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartás-szabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényű vagy fogyatékkal élő személynek.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 1b. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „1b. digitális kollaborációs tér: a tanulmányi rendszer modulja, amely biztosítani képes legalább a tanárok és a diákok egyéni vagy csoportos, interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű, digitális online és offline együttműködését, kommunikációját és az oktatással kapcsolatos feladatok komplex kezelését, ideértve többek között az órai, házi, egyéni és csoportos feladatok publikálását, beadását, a beadott feladatok értékelését és online adminisztrációját A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 3b. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „3b. mikrotanúsítvány: tárgyleírást is tartalmazó, önálló végzettséget és szakképesítést nem igazoló, olyan igazolás, amely a szakmai oktatáshoz kapcsolódó a szakképző intézmény valamely önállóan értékelt szakmai tantárgyának elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat,” (5) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. § 6a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „6a. szakképzési tankönyv: olyan könyv – ideértve a szótárt, a szöveggyűjteményt, az atlaszt, a kislexikont, a munkatankönyvet, a munkafüzetet és a feladatgyűjteményt –, zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerben elérhető digitális tananyag, kiegészítő ismeretanyag és egyéb tanulmányi segédlet, amely a szakképzési tankönyvjegyzéken szerepel.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 8a. és 8b. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „8a. tanulmányi rendszer: a szakképzési intézmény rendeltetésszerű működéséhez, a szülői felelősséggel összefüggő döntési és felügyeleti jogok gyakorlásához, a nevelés-oktatás megszervezéséhez, a szakképzési intézmény szakmai képzésének, duális képzésének, iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához vagy támogatásához, az elektronikus dokumentumok hiteles nyilvántartásához és változáskövetéséhez, kompetencia mérésekhez, a digitális vizsgáztatáshoz, a Digitális Kollaborációs Tér és e-ügyintézési funkcionalitások biztosításához, az intézmények – ideértve a pedagógusoknak és tanulóknak kiadott eszközöket is – leltáradatainak nyilvántartásához, a tanulók fizikai, egészségi állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos adatok nyilvántartásához, az EESZT kapcsolattal rendelkező iskola-egészségügyi funkcionalitás biztosításához, a tanulmányi rendszer üzemeltetője, a miniszter, a hatóság és a fenntartó általi közvetlen intézményi, tanulói, szülői, pedagógusi kommunikáció biztosításához, az oktatói munka objektív véleményezésének személyazonosításra alkalmatlan módon történő biztosításához, az oktatói munka értékeléséhez tartozó indikátorok biztosításához; a munkáltatói jogok gyakorlásához; illetve a szakképzési intézmény által foglalkoztatottak jogainak gyakorlásához; kötelezettségeik teljesítéséhez és az ezekhez kapcsolódó igazolások kiállításához; a jogszabályban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez; a jogszabályban, illetve a szakképzési intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához; a zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás biztosításához; az intézményi fogadóórák és szülői értekezletek megszervezéséhez; a felsőoktatási tanulmányi rendszerekkel integrált pályaválasztási támogatás biztosításához; a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások díjmentes eléréséhez; a kollégiumi funkcionalitások biztosításához; az egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekre vonatkozó funkcionalitások biztosításához; valamint a szakképzési információs rendszerrel és a felnőttképzési adatszolgáltatási rendszerrel elektronikus úton való kapcsolattartáshoz a tanulmányi rendszer üzemeltetője által biztosított, a szakképzési intézmény által használt intézményi alaprendszer a moduljaival és a kapcsolódó rendszerekkel együtt, amelyet az állam díjmentesen biztosít és azt úgy szükséges kialakítani, hogy valamennyi felhasználói felülete és funkcionalitása magyar nyelven biztosítsa az egyenlő hozzáférést webes és natív applikáción keresztül diákoknak, szülőknek és pedagógusoknak egyaránt, 8b. tanulmányi rendszer üzemeltetője: a tanulmányi rendszerrel kapcsolatos fejlesztéseket, funkcionális üzemeltetést továbbá a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott egyéb feladatokat ellátó szervezet.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 7. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „10a. videótartalom-kezelő: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben (a továbbiakban: Fktv.) ekként meghatározott fogalom.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „12. § [A szakmai program] A szakképző intézményben a nevelő és oktató munka a képzési és kimeneti követelményekre figyelemmel kidolgozott szakmai program alapján folyik. Az egyházi jogi személy, illetve a vallási egyesület által alapított, illetve fenntartott szakképző intézmény szakmai programjába beépíthető az adott vallás hitelveinek megfelelő ismeret.
A szakmai oktatáshoz kapcsolódóan a tanuló vagy képzésben részt vevő személy kérelmére a szakképző intézmény a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást (tematikát) is tartalmazó mikrotanúsítványt állít ki a tanulmányi rendszeréből a kérelemben szereplő sikeresen elvégzett szakmai tantárgyról. A szakképző intézmény által kiállított a tanulási eredményt igazoló mikrotanúsítvány, a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottságának pozitív döntése esetén, az intézmény felsőfokú tanulmányaiba a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szabályai szerint beszámítható.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan érvényre juttatja azon előírásokat, amelyek garantálják a magasabb minőségi követelményeknek megfelelő, országosan egységes vizsgáztatást.” (2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A szakképző intézménynek a szakképzésért felelős miniszter engedélyével az Európai Unió valamely tagállamában lévő helyszínre kihelyezett szakmai oktatása vagy szakmai képzése lezárásaként a szakmai, illetve képesítő vizsga vagy e vizsga egyes vizsgatevékenységei a kihelyezett helyszínen is megszervezhetőek.” (3) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 14. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az országos központi akkreditált vizsgaközpontnak meg kell felelnie az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítja. (5) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét minőségirányítási rendszer alapján végzi. (6) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó szabályokat a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltatókra is alkalmazni kell.
„14/A. § [Akkreditált szakképzési vizsgaközpont működésének engedélyezése] (1) Akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgát akkor szervezhet, ha megfelel az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek, valamint azokat vizsgáztatási tevékenysége során folyamatosan biztosítani tudja. (2) Akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgát engedély birtokában szervezhet. Az engedély határozatlan ideig hatályos.
A (2) bekezdés szerinti engedély kiadására, módosítására, a képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti képzési területtel (a továbbiakban: képzési terület) történő kiegészítésére irányuló kérelmet a kormányrendeletben kijelölt szakképzési államigazgatási szervhez kell benyújtani. Az engedély képzési területtel történő kiegészítésére irányuló kérelemnek helyt adó döntés nem érinti az engedély időbeli hatályát. (4) A kérelem benyújtására, az engedélyezési eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről szóló tájékoztatót a szakképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. (5) A (3) bekezdésben foglalt kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező a szakképzésért felelős miniszter rendeletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (6) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységének engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 160 nap. (7) A szakképzési államigazgatási szerv az engedélyezési eljárás lefolytatását a benyújtott kérelemben megjelölt szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységhez igazodó megfelelő számú és végzettségű, valamint szakmai gyakorlattal rendelkező szakértő közreműködésének igénybe vételével végzi. (8) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti. (9) A (3) bekezdés szerinti kérelmet a) a 17. § alapján a szakképzési centrum részeként működő akkreditált szakképzési vizsgaközpont esetén a szakképzési centrum, b) az Nftv. 8. § (5) bekezdése alapján felsőoktatási intézmény részeként működő akkreditált szakképzési vizsgaközpont esetén a felsőoktatási intézmény nyújtja be a szakképzési államigazgatási szervhez. (10) Nem kaphat engedélyt az a jogi személy, amelynek képviselője vagy vezető tisztségviselője olyan, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti jogalany képviselője vagy volt képviselője, illetve vezető tisztségviselője vagy volt tisztségviselője, amelynek engedélyét a szakképzési államigazgatási szerv – a képviselet, illetve vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt – visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik. (11) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogutódlással történő megszűnése esetén az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogai és kötelezettségei a jogutód jogi személyre mint általános jogutódra szállnak át a szakképzési államigazgatási szerv jogutódlásról szóló határozatának véglegessé válásától. Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont jogutódlással történő megszűnése során a Ptk. rendelkezései megfelelően alkalmazandók. A szakképzési államigazgatási szerv a jogutódlást követő hat hónapon belül köteles ellenőrizni, hogy a jogutód jogi személy szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége megfelel-e az engedélyben foglaltaknak. 14/B. § [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont nyilvántartása] (1) A szakképzési államigazgatási szerv elektronikus hatósági nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontokról, amely a) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont aa) megnevezését, nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, ab) székhelyét, telephelyét, levelezési címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, ac) képviselőjének vagy a Ptk. szerinti jogi személyek esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, és képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját, ad) adószámát, ae) alapítójának megnevezését és annak képviselőjét, af) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját, ag) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével, b) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont engedélyezett ba) szakmai vizsgáztatási tevékenysége tekintetében a képzési területek egységes osztályozási rendszerén alapuló nyilvántartási számát, az ágazat megnevezését, szakma szakmajegyzék szerinti azonosító számát és a szakma megnevezését, valamint a vizsgáztatásra jogosító határozat vagy határozatok véglegessé válásának időpontját, bb) képesítő vizsgáztatási tevékenysége tekintetében a szakmai képzés megnevezését, a képzési területek egységes osztályozási rendszerén alapuló nyilvántartási számát, valamint a vizsgáztatásra jogosító határozat vagy határozatok véglegessé válásának időpontját, c) képzési területre vonatkozó vizsgáztatási jogosultság visszavonása esetén az erről szóló határozat számát, annak véglegessé válásának időpontját, d) az akkreditált szakképzési vizsgaközpont nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát, valamint e) az akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 29. § (2) bekezdése szerinti adatait a 29. § (3) bekezdése és 30. §-a szerinti módon tartalmazza. (2) A szakképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet azokról az akkreditált szakképzési vizsgaközpontokról, amelyeknek az engedélye visszavonásra került. (3) Az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok a) (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, ad)–ag) alpontjában és b)–d) pontjában szereplő adatait, valamint b) képviselőjének vagy vezető tisztségviselőjének nevét, e jogviszonya kezdetének időpontját a szakképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. (4) A szakképzési államigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából az akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból történő törlésétől számított öt évig – az akkreditált szakképzési vizsgaközpont képviselőjének és alapítója képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig – kezeli, majd az adatokat törli. 14/C. § [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont tevékenységének engedélyezéséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódó szakértői rendszer] (1) A szakképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus hatósági nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint a szakértő a) értesítési címét, b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez, c) szakterülete megjelölését, d) nyilvántartásba vételi számát és időpontját, valamint e) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát tartalmazza. (2) A szakképzési államigazgatási szerv az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni. 14/D. § [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont ellenőrzése, jogkövetkezmények] (1) A szakképzési államigazgatási szerv a képzési területek egységes osztályozási rendszeréhez igazodó, annak megfelelő számú és végzettséggel rendelkező szakértő bevonásával ellenőrzi, hogy az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a) szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok nyilvántartásában szereplő adatai, valamint b) szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenysége megfelel-e az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a nyilvántartásba vételt követően egy éven belül a befejezett szakmai vagy képesítő vizsgákon részt vett vizsgázói létszám alapján az öt legmagasabb vizsgázói létszámú képzési terület tekintetében legalább egy szakmai és egy képesítő vizsga vonatkozásában el kell végezni. (3) Amennyiben az akkreditált szakképzési vizsgaközpont szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységére vonatkozó engedélye új képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti tevékenységgel bővül, az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést az új képzési területek egységes osztályozási rendszere nyilvántartásba vételét követően egy éven belül az új képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti legalább egy szakmai és egy képesítő vizsga tekintetében el kell végezni. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti ellenőrzést követően az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést legalább háromévente kell elvégezni.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szakképzési államigazgatási szerv, valamint az ellenőrzésbe bevont szakértő az ellenőrzött időszakban szervezett szakmai vagy képesítő vizsgán részt vehet, minden vizsgadokumentumot megtekinthet, azonban a vizsgázótól nem kérdezhet és a vizsga lefolytatását hozzászólással nem befolyásolhatja. (6) Az (1)–(3) bekezdés szerinti ellenőrzés eredményeként a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 6. §-a szerinti figyelmeztetés szankció nem alkalmazható. (7) Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a) szakmai vagy képesítő vizsgáztatási tevékenységét jogellenesen végzi, vele szemben a szakképzési államigazgatási szerv 2 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, illetve b) engedély nélkül végez vizsgáztatási tevékenységet, vele szemben a szakképzési államigazgatási szerv 5 millió forinttól 10 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg az általa a jogellenes tevékenység ideje alatt kiállított oklevél és bizonyítvány a 15. § (3) bekezdésében foglaltak szerint visszavonásra kerül. (8) Ha az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpont a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg, illetve a szakképzési államigazgatási szerv határozata ellenére ismételt jogszabálysértést követ el, a vizsgáztatási jogosultságát a szakképzési államigazgatási szerv bizonyos vagy valamennyi képzési területre vonatkozóan egy évre felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg 5 millió forint összegű közigazgatási bírságot szab ki. (9) A (8) bekezdés alkalmazásában ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező tartalmú jogszabálysértést követ el a végleges döntéstől számított két éven belül. (10) Képzési területre vonatkozó vizsgáztatási jogosultság visszavonása esetén az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a visszavonásról szóló határozatban megjelölt szakmai és képesítő vizsgatevékenységeit nem folytathatja, az engedély visszavonása esetén az engedély visszavonását elrendelő határozatban megjelölt időtartamig, de legfeljebb öt évig szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység végzésétől eltiltja. (11) Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a vizsgáztatást engedély nélkül jogellenesen, a (7) bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a szakképzési államigazgatási szerv öt évre eltiltja a vizsgáztatási tevékenység folytatásától, ezzel egyidejűleg vele szemben 5 millió forint összegű közigazgatási bírságot szab ki. (12) Ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a tevékenységét engedély nélkül vagy jogellenesen folytatja, a szakképzési államigazgatási szerv közigazgatási bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata véglegessé válását követő harminc napon belül az akkreditált szakképzési vizsgaközpont köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt az általa beszedett vizsgadíj mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegét a díjat megfizető részére visszafizetni. (13) A szakképzési államigazgatási szerv az akkreditált szakképzési vizsgaközpont engedélyét – a (7) bekezdésben foglalt esetek kivételével – visszavonja, ha annak bírságolását követően megállapítja, hogy az intézmény a) nem rendelkezik az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott aa) személyi feltételekkel, ab) tárgyi feltételekkel vagy ac) vagyoni biztosítékkal, vagy b) a kérelem benyújtásakor vagy az engedélyezési eljárás során az engedély megszerzése érdekében valótlan nyilatkozatot tett. (14) A szakképzési államigazgatási szerv a vizsgaközpont vizsgáztatási jogosultságát visszavonja azon képzési terület esetén, amelynél az (13) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában megjelölt feltételek nem állnak fenn. (15) A (8)–(13) bekezdésben nem szabályozott, jogellenes tevékenység esetén a szakképzési államigazgatási szerv 2 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szab ki. (16) A szakképzési államigazgatási szerv a (7) bekezdés a) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazza, ha az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a) az eljárás során nem bocsátotta rendelkezésre a jogszabályban előírt dokumentumokat, b) nem jelenti be a vizsgát a szakképzés elektronikus vizsgarendszerébe vagy a megvalósult szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységét érintően nem a valóságnak megfelelő adatot rögzít a szakképzés elektronikus vizsgarendszerébe, c) nem működtet ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert, d) nem vezeti a szakmai vagy képesítő vizsgáztatási tevékenység megvalósításához szükséges e törvényben, valamint kormányrendeletben előírt dokumentumait, e) olyan személyt vizsgáztat, aki nem felel meg a szakmai vagy képesítő vizsgára bocsátás programkövetelményekben vagy képzési és kimeneteli követelményekben meghatározott feltételeinek, f) nem alkalmaz szakmai vezetőt, vagy g) a szakmai és képesítő vizsgáztatás során tanúsított eljárása, magatartása miatt a kiadott bizonyítványt vissza kell vonni. (17) A szakképzési államigazgatási szerv az engedély visszavonását, felfüggesztését és a vizsgáztatási tevékenység megtiltását elrendelő határozatát a honlapján közhírré teszi. (18) Az országos központi akkreditált vizsgaközpont ellenőrzése és a jogkövetkezmények alkalmazása során a vizsgáztatási tevékenységtől való eltiltás nem alkalmazható. 14/E. § [Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontban kezelt személyes és különleges adatok] (1) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok az alábbi adatokat tartják nyilván és kezelik: a) a vizsgázó nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát, b) kiskorú vizsgázó esetén az a) pontban foglaltakon túl törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, c) a vizsgáztatási tevékenységgel összefüggő adatokat, amelyek a vizsgázó ca) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel, cb) vizsgára történő jelentkezésével, cc) vizsga értékelésével és minősítésével, cd) vizsgával megszerzett szakma vagy szakképesítés megnevezésével, a vizsga helyével, időpontjával, eredményével kapcsolatosak. (2) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek részére továbbítani kell. (3) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok az (1) bekezdésben foglalt adatokat az elektronikus nyilvántartásukban a keletkezésüktől számított öt évig tartják nyilván és kezelik.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 93/A. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) Az akkreditált szakképzési vizsgaközpont a) kijelöli a képesítő vizsga helyét és időpontját, továbbá megszervezi a képesítő vizsgát, b) gondoskodik a képesítő vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosításáról, c) vezeti a képesítő vizsgával kapcsolatos nyilvántartásokat, és d) ellátja a Kormány rendeletében a képesítő vizsgával összefüggésben meghatározott feladatokat. (1b) A képesítő vizsgát az akkreditált szakképzési vizsgaközpont legalább kéttagú vizsgabizottsága előtt kell letenni.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdése a következő 49. és 50. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg) „49. az akkreditált szakképzési vizsgaközpont tevékenységének folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, ellenőrzésének részletes szabályait, a nyilvántartásból való törlés eseteit, 50. a képesítő vizsga rendjét, a képesítő vizsga megszervezésének és lebonyolításának, a vizsgabizottság kialakításának, a képesítő vizsga – személyes adatnak nem minősülő – adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének, a képesítő vizsgával kapcsolatos adatszolgáltatásnak és a képesítő vizsga ellenőrzésének részletes szabályait, a képesítő vizsgával összefüggésben az akkreditált szakképzési vizsgaközpont döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása felülvizsgálatának szabályait.” (2) A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a szakképzésért felelős miniszter, hogy) „c) rendeletben állapítsa meg az engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontok szakmai vizsgáztatással összefüggő ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét, d) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a 14/A. § (5) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 126. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „126. § [A korábbi képesítések elismerése] A bizonyítványban, oklevélben vagy az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2024. évi XIII. törvény (a továbbiakban: MódTv2.) hatálybalépését megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsít a MódTv2. hatálybalépését megelőzően szervezett állami vizsga keretében megszerzett államilag elismert szakmát, szakképesítést, részszakképesítést, részszakmát igazoló bizonyítvány vagy oklevél.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(9) Tanulmányi rendszerként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény XXIII. Fejezete a következő 128/B. §-sal egészül ki: „128/B. § [Átmeneti rendelkezések az akkreditált szakképzési vizsgaközpontok szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenységének engedélyezéséhez kapcsolódóan] (1) Azt a vizsgaközpontot, amely a MódTv2. hatálybalépésekor rendelkezik a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditáló szerv által kiadott szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására feljogosító okirattal, a szakképzési államigazgatási szerv 2025. december 31-ig hivatalból indított eljárásban felülvizsgálja, hogy megfelel-e a MódTv2.-ben, valamint az annak végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított, az akkreditált szakképzési vizsgaközpontra vonatkozó feltételeknek. (2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vizsgaközpontot az (1) bekezdés szerint lefolytatott eljárásban kiadott engedély véglegessé válásáig az akkreditáló szerv által kiadott szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására feljogosító okiratban foglalt, a képzési területen szereplő valamennyi szakma és szakképesítés tekintetében szakmai és képesítő vizsgáztatási tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező akkreditált szakképzési vizsgaközpontnak kell tekinteni.
A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása
A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki: „3/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján – az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében a Budapest belterület 4082/73 helyrajzi számú, az állam és a Magyar Tudományos Akadémia osztatlan közös tulajdonában álló ingatlan 10008/113176-od tulajdoni hányadát ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel Alapítvány tulajdonába kell adni. (2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanhányad tulajdonjogát az Alapítvány a terhekkel együtt szerzi meg.
A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény a következő 3/B. §-sal egészül ki: „3/B. § (1) A 3/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanhányad tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) készíti elő és köti meg az Alapítvánnyal. (2) A 3/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanhányad vonatkozásában a vagyonkezelő és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés megszűnik.
A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény a) 2. § (5) bekezdésében a „bekezdése és” szövegrész helyébe a „bekezdése, valamint” szöveg, b) 4. §-ában az „a 3. §-ban” szövegrész helyébe az „a 3. §-ban, a 3/A. §-ban és a 3/B. §-ban” szöveg lép. 82. § A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény a) 5. § (3) bekezdésében az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság” szövegrész helyébe az „az MNV Zrt.” szöveg, b) 8. §-ában az „a 4. §” szövegrész helyébe az „a 3/A. §, a 4. §” szöveg lép.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 74. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Az (5) és (6) bekezdéstől eltérően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nem köteles a munkáltató engedélyét kérni vagy felé bejelentést tenni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel áll fenn, és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyt a fenntartó felsőoktatási intézménnyel létesíti.
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása
A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 74. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki: „(6a) Az (5) és (6) bekezdéstől eltérően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló nem köteles a munkáltató engedélyét kérni vagy felé bejelentést tenni, ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel áll fenn, és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyt a fenntartó felsőoktatási intézménnyel létesíti.
2.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 105/2024. (V. 9.) Korm. rendelete a képalkotó diagnosztikai eljárásokat érintő egyes veszélyhelyzeti szabályokról
Megjelent: MK 52. szám 2024.05.09.
Hatály: 2024.05.10.
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 82. § (27) bekezdését a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az egészségügyi szolgáltató a Tv. 82. § (26) bekezdése szerinti kérelmét 2024. július 1-jéig nyújthatja be az egészségbiztosításért felelős miniszterhez. Az ellátási érdek fennállásáról az egészségbiztosításért felelős miniszter 2024. augusztus 31-éig dönt.