1.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2024. évi IX. törvény egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról
Megjelent: MK 45. szám 2023.04.17.
Hatály: 2024.04.25., 18.§ 2025.01.01.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
A Vtv. 36. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 13. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Földügyi Központ” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv” szöveg lép.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés f) pontjában a „Nemzeti Földügyi Központ” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv” szöveg lép.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
A Vtv. 36. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 13. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Földügyi Központ”
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés f) pontjában a „Nemzeti Földügyi Központ” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv” szöveg lép.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
A Vtv. 36. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki: A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 13. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Földügyi Központ” szövegrész helyébe a „Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv” szöveg lép.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek – az állam kivételével – eleget kell tennie a következő feltételeknek:
a) a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni azzal, hogy
aa) az ingatlan használatba adása az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházó fél részére nem minősül a juttatás céljának megfelelő hasznosítási kötelezettség megszegésének, továbbá
ab) a juttatási cél megvalósítása érdekében végzett bontás vagy átalakítás nem minősül az állagmegóvási kötelezettség megszegésének;
b) az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.
Az Nvtv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3.§ 18a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában) „18a. kijelölt felelős vezető: az irányítási funkciót betöltő testület azon tagja, illetve irányítási funkciót betöltő testület hiányában a szolgáltató azon felsővezetője, valamint a felügyeleti útmutatóban meghatározott feltételeknek megfelelő más személy, aki a szolgáltató 65. §-ban meghatározott belső szabályzatában került kijelölésre, és aki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos követelmények és elvárások szolgáltató általi végrehajtásáért felel;” (2) A Pmt. 3.§ a következő 20a. ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában) „20a. kriptoeszköz-szolgáltató: a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és az (EU) 2019/1937 irányelv módosításáról szóló 2023. május 31-i (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MiCA rendelet) 3. cikk (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott kriptoeszköz-szolgáltató, amennyiben a MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott egy vagy több kriptoeszköz-szolgáltatást nyújt, kivéve a MiCA rendelet 3. cikk (1) bekezdés 16. pont h) alpontja szerinti kriptoeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;” (3) A Pmt. 3. § 28. pontja a következő o) alponttal egészül ki: (28. pénzügyi szolgáltató:) „o) kriptoeszköz-szolgáltató.
A Pmt. a következő 11/A. §-sal egészül ki: „11/A. § A szolgáltató az 5. § szerinti felügyeletet ellátó szerv felhívásában foglaltaknak megfelelően bizonyítja, hogy ügyfél-átvilágítási intézkedései megfelelnek a szolgáltató által feltárt pénzmosási és terrorizmus finanszírozási kockázatoknak.”
A Pmt. 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A bírság mértékét az (1) bekezdés h) pont ha), hb) és hd) alpont szerint meghatározott magasabb összegű bírsághatárra figyelemmel kell megállapítani.”
A Pmt. 77. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h), j), k) és n)–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében] „f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,” [vonatkozó részletszabályokat.] (2) A Pmt. 77. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében] „f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,” [vonatkozó részletszabályokat.] (3) A Pmt. 77. § (3a) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében] „f) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,” [vonatkozó részletszabályokat.]
A Pmt. 82. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: (E törvény) „d) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (2) pontjának” (végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
A Pmt. 3. § 28. pont m) alpontjában a „tekintetében;” szövegrész helyébe a „tekintetében,” szöveg lép. (2) A Pmt. 1. 3. § 28. pont n) alpontjában a „vonatkozásában;” szövegrész helyébe a „vonatkozásában,” szöveg, 2. 5. § f) pontjában az „f), h), n) o)” szövegrész helyébe az „f), h)” szöveg lép.
A Pmt. 1. 69. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg, 2. 69. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontjában a „legfeljebb” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg lép.
Hatályát veszti a Pmt. 1. 1. § (1) bekezdés n) és o) pontja, 2. 76/F.–76/I. §-a.
2.
Státusz: rendelet
Jogszabály címe: A Kormány 83/2024. (IV. 17.) Korm. rendelete a járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott szolgáltatók gazdálkodását segítő intézkedésekről
Megjelent: MK 45. szám 2023.04.17.
Hatály: 2024.04.18.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 31. § (9a) bekezdése alapján adatot szolgáltató járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó állami, önkormányzati, egyházi tulajdonban álló egészségügyi szolgáltató, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltató) 2024. február 29. napján fennállt, lejárt tartozásállománya alapján működési támogatásban (a továbbiakban: működési támogatás) részesül.
A működési támogatás összegét az Ebtv. 31. § (9a) bekezdése szerinti adatszolgáltatása figyelembevételével a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: finanszírozó) állapítja meg.
A működési támogatás összegét a finanszírozó honlapján közzéteszi.
A működési támogatást a 2.§-ban foglaltak szerint lehet felhasználni.
A működési támogatást a finanszírozó utalványozza az egészségügyi szolgáltatók részére.
A működési támogatás összegének megállapítása során nem vehető figyelembe a Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás előirányzat terhére már finanszírozott pénzügyi keretes készítmények finanszírozóra engedményezett összege.
A működési támogatás fedezetéül az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti Célelőirányzatokon belül a Működési támogatás előirányzata szolgál.
Az egészségügyi szolgáltató az 1. § szerinti működési támogatást
a) a 2023. december 31-én 60 napon túl lejárt szállítói tartozások,
b) a 2023. december 31-én 60 napon túl lejárt egyéb tartozások,
c) a 2024. február 29-én 60 napon túl lejárt szállítói tartozások,
d) a 2024. február 29-én 60 napon túl lejárt egyéb tartozások,
e) a 2024. február 29-én 31–60 napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások,
f) a 2024. február 29-én 30 napon belül lejárt szállítói és egyéb tartozások,
g) a további szállítói és egyéb tartozások kiegyenlítésére használhatja fel 2024. május 31-ig, azzal, hogy a sorrendben következő pontban meghatározott célra csak akkor használható fel a támogatás, ha a sorrendben azt megelőző pont szerinti tartozását az egészségügyi szolgáltató már kiegyenlítette.
Az (1) bekezdésben írt kielégítési sorrendtől való eltérésre akkor van lehetőség, ha – kivételes esetben, betegellátási érdekből – az egészségügyi szolgáltató a fenntartója, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény felsőoktatási intézmény részeként működő klinikai központ a felsőoktatásért felelős miniszter előzetes egyetértését beszerzi.
A fenntartó, illetve a felsőoktatásért felelős miniszter az egyetértését csak abban az esetben adhatja meg, ha ahhoz az államháztartásért felelős miniszter előzetesen hozzájárul.
A működési támogatás intézményi felújításra, beruházásra, fejlesztésre nem használható fel, ide nem értve az (1) bekezdés szerinti tartozásokat. A működési támogatás (1) bekezdés szerinti felhasználása során nem számolhatók el a működési támogatás átutalása előtt kifizetett tartozások. A működési támogatás nem használható fel a Rezsivédelmi Alapból ellentételezett kiadásokra.
A finanszírozó az 1. § szerinti működési támogatást 2024. április 30-ig utalványozza az egészségügyi szolgáltató részére.
A működési támogatás jogszerű felhasználását a kormányzati ellenőrzési szerv 2025. február 28-ig ellenőrzi. Az ellenőrzés eredményéről a kormányzati ellenőrzési szerv tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert.
A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzése eredményeképpen feltárt, a támogatás felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok esetén visszatérítendő összeg mértékét és a visszatérítés határidejét az egészségügyért felelős miniszter állapítja meg.
A visszatérítendő összegről és a visszatérítés határidejéről az egészségügyi szolgáltatót és a finanszírozót az egészségügyért felelős miniszter értesíti.
A finanszírozó jogosult a támogatás kiutalása napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével terhelt visszatérítendő összeget három egyenlő részletben levonni az egészségügyi szolgáltató részére esedékes havi finanszírozási összegből.
Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 5. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
A részletszabályokat a rendelet tartalmazza.
3.
Státusz: rendelet
Jogszabály címe: Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet módosításáról szóló 20/2024. (IV. 17.) BM rendelethez
Megjelent: MK 45. szám 2023.04.17.
Hatály: 2024.04.20.
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) hatálybalépése óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a megelőzés és antimikrobiális rezisztencia elleni tevékenység támogatása érdekében megújította az infekciókontrollal kapcsolatos irányelvét. Ebben ajánlásokat fogalmazott meg az egészségügyi szolgáltatók infekciókontroll programjának kulcselemeire vonatkozóan az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések hatékony megelőzése, valamint az antimikrobiális rezisztencia visszaszorítása érdekében. Az ajánlásoknak megfelelő kórházi infekciókontroll fejlesztést támogató elvárt tevékenységek beépítése, a személyi minimumfeltételek elvárt tevékenységekhez igazítása és az infekciókontroll tevékenység szakmai támogatásának és felügyeletének minőségfejlesztésű megközelítését megvalósító irányítói feladatok beépítése a Rendeletbe továbbfejleszti a hazai egészségügyi szolgáltatóknál működő infekciókontroll programok hatékonyságát, segíti az egészségügyi szolgáltatások során a betegbiztonság megvalósulását. A jogszabály-módosítás tartalmazza továbbá azokat az infekciókontroll tevékenységbe illesztendő elemeket, amelyek hiánya az eddigi gyakorlat, illetve az ellenőrzések tapasztalatai alapján felmerült. Ennek megfelelően megerősíti és részletezi a mikrobiológiai laboratóriumok működéséhez kapcsolódó infekciókontroll feladatokat (tipizálás, környezeti surveillance, továbbá a helyi antibiotikum-felhasználás felügyeleti rendszer kialakításának szükségességét). Rögzíti továbbá a fenntartó feladatát a szükséges fejlesztések biztosításában. Emellett pontosításra és megerősítésre kerültek a helyi eljárásrendekkel kapcsolatos követelmények és az Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságok (a továbbiakban: IIAB) működése is. A rendeletmódosítás során bevezetésre kerül az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által kidolgozott kórház-típusbesorolás, és valamennyi kategóriában meghatározásra kerülnek a személyi és tárgyi feltételek, amelyek a későbbiekben megalapozhatják az infekciókontroll finanszírozás kialakítását is. E besorolás alkalmazása azért is szükséges, hogy az országos szintű felügyelet alá vont egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések adatainak közlése ne csak országos és regionális aggregáció alapján valósulhasson meg, hanem az egyes intézmények a saját adataikat a hasonló progresszivitási szintű ellátást nyújtó intézmények átlagos, illetve mediánértékeihez tudják magukat hasonlítani, ezáltal további szükséges fejlesztéseket, intézkedéseket foganatosítani. Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések felderítésére a rendeletmódosítás kiemeli a mikrobiológiai diagnosztikai vizsgálatok jelentőségét, a fertőzésmegelőzés vonatkozásában pedig a kézfertőtlenítő szerek fogyásának intézményi és szervezeti egységekre bontott elemzését, elrendeli az antibiotikum-alkalmazással szorosan összefüggő multirezisztens kórokozók és a Clostridium difficile okozta fertőzések megelőzésének támogatására a helyi antibiotikum felhasználás surveillance-ra és antibiotikum rezisztencia surveillance-ra vonatkozó helyi eljárásrend kialakítását, az IIAB-ok feladatkörének kiterjedését az antibiotikum felügyeleti rendszer megerősítésére, valamint hangsúlyozza az intézményfenntartó és az intézmény gazdasági vezetője felelősségét a szükséges infekciókontroll tárgyú fejlesztések támogatásában. A rendelethez tartozó indokolás az Indokolások Tárában – a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján – közzétételre kerül.
A részletszabályokat a rendelet tartalmazza.