1.
Státusz: közlemény
Jogszabály címe: A külgazdasági és külügyminiszter 3/2024. (II. 14.) KKM közleménye a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetéséről szóló 2023. évi LXXXI. törvény 2. §-a, 3. §-a, 1. és 2. melléklete hatálybalépéséről
Megjelent: HÉ 10. szám 2024.02.15.
Hatály: 2024.03.14.
A 2023. évi LXXXI. törvénnyel a Magyar Közlöny 2023. november 29-i, 170. számában kihirdetett, a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) XVIII. cikk 2. bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik az Egyezmény hatálybalépéséről: „A többi részes államra vonatkozóan jelen Egyezmény azt követően három hónappal lép hatályba, hogy az adott részes állam a ratifikáló, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozó okiratát letétbe helyezte.”
Az Egyezmény hatálybalépéséhez szükséges feltétel teljesülésének napja: 2023. december 14.
Az Egyezmény hatálybalépésének naptári napja: 2024. március 14.
A fentiekre tekintettel, összhangban az Egyezmény kihirdetéséről szóló 2023. évi LXXXI. törvény 4. § (3) bekezdésével megállapítom, hogy a felsőoktatást érintő képesítések elismeréséről szóló globális egyezmény kihirdetéséről szóló 2023. évi LXXXI. törvény 2. §-a, 3. §-a, 1. és 2. melléklete 2024. március 14-én, azaz kettőezerhuszonnégy március tizennegyedikén lép hatályba.
2.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 24/2024. (II. 14.) Korm. rendelete egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
Megjelent: MK 16. szám 2024.02.14.
Hatály: 2024.03.01., 3.§: 2024.04.01.
A kormányrendelet módosítása a jogszabályok közötti koherencia megteremtése érdekében szükséges. A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisával kapcsolatos feladatellátást szükséges a 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendeletben is szerepeltetni, valamint pontosító és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz a rendelet.
A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet módosítása a jogtechnikai pontosítások mellett megteremti a koherenciát a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény új szabályozásával, egyben a törvény szabályozási céljának megfelelően szigorítja a harmadik országbeli állampolgárok engedély nélküli foglalkoztatására vonatkozó szankciókat. A tételes munkaügyi bírság alkalmazási köre is kibővül a harmadik országbeli állampolgár (vendégmunkás) jogviszony megszűnésével, megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásának esetével.
Kiemelt jelentőségűvé vált, hogy a jogviszony megszűnésének bejelentése határidőben teljesüljön, mivel ha a vendégmunkás foglalkoztatása a kiadott tartózkodási engedély érvényességi idején belül megszűnik, akkor a bejelentés időpontjától számított időtartam elteltével válik érvénytelenné a tartózkodási engedélye.
A mérlegelés alapú munkaügyi bírság legkisebb és legmagasabb összege is emelkedik annak érdekében, hogy a legalapvetőbb munkajogi szabályok megsértésének szankcionálása arányos visszatartó erőt jelentsen a jogsértő foglalkoztatók számára.
A munkaügyi bírság felső határának emelése ugyanakkor kizárólag a legalább 50 főt foglalkoztató jogi személy vagy jogi személyiség nélküli foglalkoztatókra vonatkozik, a kisebb vállalkozások és természetes személyek esetében a szabályozás e tekintetben változatlan marad.
A jogalkalmazási gyakorlat egységesítése céljából pontosítja a hatósági ellenőrzés megkezdését követően létesített jogviszony bejelentésére vonatkozó kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó eljárás szabályát. A rendelet egyértelművé teszi, ha a késedelmes bejelentést az eljárás megindítása után tárja fel a hatóság, akkor ugyanabban az eljárásban kell értékelni e jogsértést, együtt mindazzal a szabálytalansággal, amellyel vagy amelyekkel kapcsolatban a hatósági ellenőrzés alapján a hatóság egyébként megindította az eljárást.
A módosítás fontos eleme, hogy a jogviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettség megsértésének fogalmát a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvényben foglaltaknak megfelelő megfogalmazással emeli át a kormányrendeletbe.
A rendelet ezzel egyértelműsíti, hogy e szabálytalanság megvalósítja az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben előírt bejelentési kötelezettség megsértésével kapcsolatos valamennyi elkövetési magatartást, így például a késedelmes teljesítést (ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti bejelentés nem vagy késedelmes teljesítését), továbbá a valótlan adatokkal történő bejelentés szerinti foglalkoztatást is. Ennek megfelelően valamennyi megvalósulási esetben a bejelentés nélküli foglalkoztatás jogsértésre megállapított szankciórendszert kell alkalmazni.
A rendvédelmi szervek személyi állománya tekintetében a foglalkoztatás-felügyeletet ellátó különös hatáskörű foglalkoztatás-felügyeleti hatóság kijelöléséről és a hatóság eljárására vonatkozó részletes szabályokról szóló 118/2021. (III. 10.) Korm. rendelet módosítása a 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet módosításával összhangban szükséges.
3.
Státusz: új
Jogszabály címe: A Kormány 25/2024. (II. 14.) Korm. rendelete a munkavédelmi bírság mértékéről és a kiszabására vonatkozó részletes szabályokról, valamint a munkabiztonsági szaktevékenység végzésére jogosult személyek nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól
Megjelent: MK 16. szám 2024.02.14.
Hatály: 2024.03.01.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény helyett az új kormányrendelet tartalmazza a munkavédelmi bírság összegét (alsó és felső határát) és a bírság kiszabására vonatkozó részletes szabályokat.
A szorzók az új bírságösszegnek megfelelően kerültek átdolgozásra. A fentieken túl az új kormányrendeletben kerülnek meghatározásra a Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisára vonatkozó szabályok. A Munkavédelmi Szakemberek Adatbázisa a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó, munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyek (munkavédelmi szakember) országos adatbázisa. Az adatbázis létrehozásának célja, hogy az segítse a munkáltatók feladatellátását azzal, hogy megtalálja és ki tudja választani azt a munkavédelmi szakembert, akit foglalkoztatni kíván. Az adatbázisba történő regisztráció önkéntes. A tervezetben szereplő módosítás a nyilvántartásban szereplő személyes adatokra vonatkozó szabályokat tartalmazza. A munkavédelmi szakember dönt arról, hogy kíván-e a nyilvántartásban szerepelni, hozzájárul-e adatainak a munkavédelmi hatóság honlapján történő megjelenéséhez, illetve arról, hogy a regisztrációhoz szükséges adatokon kívül milyen pluszinformációt rögzít (pl. preferált szakterület, munkavégzés helye, továbbképzésre vonatkozó adatok).
4.
Státusz: új
Jogszabály címe: A Kormány 1025/2024. (II. 14.) Korm. határozata a 2024–2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia, valamint az annak végrehajtására vonatkozó intézkedési terv elfogadásáról, nyilvántartásának és továbbképzésének szabályairól
Megjelent: MK 16. szám 2024.02.14.
Hatály: 2024.02.15.
A Kormány elfogadja a 2024–2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiát (a továbbiakban: Stratégia), valamint a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására vonatkozó intézkedési tervet, az 1. melléklet szerint, és felhívja a belügyminisztert, hogy gondoskodjon a Stratégia kormányzati portálon való közzétételéről.
A 2024–2025 közötti időszakra szóló középtávú Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia végrehajtására vonatkozó intézkedési terv
A Kormány felhívja az igazságügyért felelős minisztert, hogy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság bevonásával vizsgálja meg a KÖFOP-2.2.6-VEKOP-18-2019-00001 azonosító számú, „Az információszabadság hazai gyakorlatának feltérképezése és hatékonyságának növelése” című kiemelt projekt keretében végzett kutatások eredményei alapján az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítási irányait.
Felelős: igazságügyi miniszter
Határidő: 2024. március 31.
A Kormány felhívja a belügyminisztert, hogy legalább évente szervezze meg a korrupció elleni közös nyilatkozatot aláíró szervek – és a velük együttműködni kívánó szervek – tapasztalatcseréjét és együttműködését az egyéni és szervezeti integritás fejlesztése témakörében.
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2025. november 30.
A Kormány felhívja a belügyminisztert, hogy vizsgálja meg a korrupciós kockázatok csökkentésének további lehetőségeit a köznevelés, az egészségügy és a szociális ellátás területén, és a szükséges intézkedésekről készítsen előterjesztést;
Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2024. december 31.
tegyen jelentést a Kormány számára az a) alpont szerinti intézkedések eredményéről és végrehajtási tapasztalatairól. Felelős: belügyminiszter
Határidő: 2025. november 30.
5.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 1/2024. (II. 15.) MEKH rendelete az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet és a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosításáról
Megjelent: MK 17. szám 2023.02.15.
Hatály: 2024.02.20.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 1/2024. (II. 15.) MEKH rendelete az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet és a végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosításárólAz energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 46. § g) pontjában, a 2. alcím tekintetében az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 46. § i) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet módosítása 1. § Az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által telepítendő almérők telepítési pontjainak, valamint az almérők alkalmazásával történő mérés minimális követelményeinek meghatározásáról szóló 1/2020. (I. 16.) MEKH rendelet 3. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az egy betáplálási ponton legalább 10 MW rendelkezésre álló teljesítménnyel rendelkező felhasználási helyen – a technológiai sor (2) bekezdés szerinti mérése mellett – a technológiai sorba állított, (1) bekezdés szerinti berendezésekre nem kell almérőt felszerelni, ha a felhasználó rendelkezik az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszerrel. (6) A bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozó létesítményben – a technológiai sor (2) bekezdés szerinti mérése mellett – a technológiai sorba állított, (1) bekezdés szerinti berendezésekre nem kell almérőt felszerelni, ha a felhasználó rendelkezik az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszerrel, valamint e berendezések fogyasztási adatai származtatott formában, negyedóránkénti bontásban adatgyűjtő rendszerbe tárolva rendelkezésre állnak.”
2. A végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet módosítása 2. § A végfelhasználási energiamegtakarítással kapcsolatos adatszolgáltatásról szóló 17/2020. (XII. 21.) MEKH rendelet (a továbbiakban: R1.) 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [Az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként egy adott évre elszámolni kívánt hitelesített energiamegtakarítás 2/A. § szerinti, valamint a következő a)–m) pont szerinti adatait a kötelezett fél megbízásából az energiamegtakarítást hitelesítő energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) jelenti be az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 15/D. § (1) bekezdése szerinti bejelentésként az EKR adatgyűjtő rendszerbe a 2/A. § szerinti adatoknak a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába való felvezetésével egyidejűleg:] „b) az energiahatékonysági intézkedés vagy beruházás megkezdésének időpontja.
Az R1. a következő 4/B. alcímmel egészül ki: „4/B. Közintézményi adatszolgáltatási szabályok 5/C. § Az Ehat. 11/A. § c) pontja alapján a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért felelős szervezet vezetője minden év március 31-ig az Ehat. 11/A. § b) pontja szerinti éves jelentés keretében jelenti be az előző évben megvalósult egyéni fellépés megnevezését, az egyéni fellépéssel elért végsőenergia-megtakarítás mértékét, valamint az energiamegtakarítással érintett energiahordozó megjelölését.” 4. § Az R1. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép. 5. § Hatályát veszti az R1. 3. § (1) bekezdés b) pont ba)–bd) alpontja.