1.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2023. évi LXXXV. törvény az egyetemek és a kutatóintézetek, valamint a gazdaság összekapcsoltságának erősítéséhez szükséges egyes törvények, továbbá egyes felnőttképzési és kulturális tárgyú törvények módosításáról
Megjelent: MK 178. szám 2023.12.13.
Hatály: 2023.12.21. A vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása szakaszosan lép hatályba: a 49. §, az 53. § (1) bekezdése, az 54. § d) pontja, a 15. alcím és a 4. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba. 50–52. §, az 53. § (2) bekezdése, az 54. § a)–c) és e) pontja, valamint az 5. melléklet 2024. március 1-jén lép hatályba.
A törvénytervezet a felsőoktatás, szakképzés, felnőttképzés és az innováció tudománypolitika területén fogalmaz meg olyan javaslatokat, amellyel Magyarország tudásgazdaságát, tudásgazdagságát segíti. Az elmúlt év eredményei megmutatták, hogy a megújult új modellben működő felsőoktatás és szakképzés, valamint az innováció jelentős sikereket ért el. 2030-as kiemelt célok eléréséhez azonban további rugalmasságot teremtő, versenyképességet segítő szabályozás bevezetése indokolt. A javaslat annak érdekében, hogy 2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amely a világ legjobb 100 egyeteme között lesz, támogatja Nobel-díjas kutatónk, Krausz Ferenc kutatásainak a Semmelweis Egyetemmel való összekapcsolását. A Neumann János Program továbbviteleként még erősebben ösztönzi az egyetemek, kutatóhelyek és a gazdaság együttműködését.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a tvobábbiakban: Nftv.) módosítása: Az Nftv. 42. § (2) bekezdésében meghatározott részismereti képzést a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége részéve teszi, amely miatt szükséges az Nftv. hivatkozott szakaszának kiegészítése. A módosítás javaslatot tesz az oktatói, kutatói karra vonatkozó feltétel vizsgálata során a munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében való foglalkoztatási arány 40%-os csökkentésére, azonban az egyetemek esetében megtartja a 60%-os oktatói, kutatói munkaviszony vagy közalkalmazotti jogviszony keretében való foglalkoztatási arányt.
A hatályos Nftv. értelmében jelenleg csak „tudományos” minősítésű kutatók foglalkoztathatók, akik kötelezően az oktatásban is részt vesznek, kutatói munkakört nem tudományos pályát betölteni kívánó, de gyakorlati/piaci tapasztalattal rendelkező szakemberek nem tölthetnek be. Ahogy az oktatói munkaköröknél is definiálásra került a tudományos előmenetellel nem, de szakmai tapasztalattal rendelkező mesteroktató státusz, úgy ezt a kutatóknál is javasolt létrehozni. A mikrotanúsítványt adó képzésekkel kapcsolatos pontosítás, amely lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény a saját hallgatójával is létesíthet részismereti képzést nyújtó jogviszonyt. A javaslat lehetővé teszi magyar állami ösztöndíjjal nem támogatott képzések esetében, hogy a képzések költségét a hallgató helyett másik személy viselje. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény a hallgató által elért tanulási eredményről mikrotanúsítványt állítson ki. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a technikumi képzésben résztvevők az utolsó évükben előzetes hallgatói jogviszonyt létesítsenek felsőoktatási intézményekkel, amely a szakképzés és felsőoktatás közötti kapcsolatot erősíti, illetve lehetőséget ad arra, hogy az elért teljesítményük alapján a tanulók a szakma szerzés mellett a továbbtanulás lehetőségével is tudjanak élni. A magán felsőoktatási intézmények esetében javasolt annak kimondása, hogy az oktatók, illetve tanári munkakörben foglalkoztatottak esetében a tanításra fordított idő vonatkozásában ezen intézmények a saját szervezeti és működési szabályzatukban vagy az oktatóval létrejött megállapodásban eltérhetnek. A javaslat kiegészíti az Nftv.-t a kooperatív doktori képzés törvényi fogalmával. A kooperatív doktori képzés célja a vállalati együttműködésben folytatott doktori tanulmányok ösztönzése, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, valamint a tudás alapú gazdaság megerősítése. A kooperatív doktori képzés a valódi piaci igényekhez igazodó, gyakorlatorientált kutatási témák elindítását ösztönzi. A doktoranduszok kutatásaik eredményeit a képzés során olyan témákban fejthetik ki, amelyek jól felhasználhatóak az adott piaci, ipari szereplők számára, ezáltal növelhetik munkáltató cégeik versenyképességi pozícióit. Emellett bevezetésre kerül a rokon képzési terület fogalma, valamint további értelmező rendelkezések bevezetésére kerül sor a felsőoktatási intézmények működését és tevékenységük szervezését.
A javaslat kiegészíti a felhatalmazó rendelkezést azzal, hogy a Kooperatív Doktori Program ösztöndíja is a nemzeti felsőoktatási ösztöndíjak közé tartozik, amelynek részletes szabályait kormányrendelet tartalmazza. A törvénymódosítás célja, hogy a magyar felnőttképzők a képzésben résztvevő nem magyar anyanyelvű személyek számára is olyan tanúsítványt tudjanak kiállítani, amelynek tartalma külföldön, illetve a Magyarországra érkező külföldi munkaadók számára könnyebben érthető. Ennek érdekében kiegészül a törvény tanúsítványokról szóló szakasza a magyar nyelv mellett más nyelveken történő tanúsítvány kiadási kötelezettséggel. Szintén felhatalmazza a módosítás a Kormányt arra, hogy a mikrotanúsítvány kötelező tartalmi elemeit megállapítsa, ennek alapja lehet az Európai Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot célzó mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről.
A jogszabály pontosítja, hogy egyrészt az átjelentkezés a rokon képzési területek szakjai esetében is lehetségessé váljon, másrészt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézménynél szakmai gyakorlatát töltő hallgatóra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a költségvetési szervnél gyakorlatot végző hallgatóra. A hatályon kívül helyező rendelkezések körében kerül rendezésre a felsőoktatási felvételi eljárásra jelentkező ügyével kapcsolatos jogorvoslat kérdése is. A felsőoktatási intézmények kibővült autonómiájuk keretében felvételi vizsgát vagy más tudásmérést szervezhetnek, amennyiben ennek kapcsán a jelentkezővel jogvita támad, úgy azt a besorolási döntés keretében és a felsőoktatási intézmény perbe állításával tehetik meg, ugyanakkor az ezzel párhuzamos, bíróság előtt megtámadható belső jogorvoslat megszűnik. A duális képzés megszervezhetővé válik nem teljes idejű képzésként is. A módosítás továbbá a külföldi felsőoktatási intézmények működésének felülvizsgálatához kapcsolódó, illetve más technikai pontosításokat tartalmaz.
A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása
A mikrotanúsítványok megfelelő ellenőrizhetősége és magas minőségi követelményeinek megtartásához az engedéllyel járó részletesebb ellenőrizhetőség nyújt garanciát. Pontosító rendelkezés, mely egyértelműsíti az állam által ellenőrzött szakképző intézményekre és felsőoktatási intézményekre vonatkozó egyszerűsített bejelentési lehetőséget arra az esetre is, ha egyébként a törvény engedélyezést ír elő a tevékenységre.
A törvénymódosítás célja, hogy a magyar felnőttképzők a képzésben résztvevő nem magyar anyanyelvű személyek számára is olyan tanúsítványt tudjanak kiállítani, amelynek tartalma külföldön, illetve a Magyarországra érkező külföldi munkaadók számára könnyebben érthető. Ennek érdekében kiegészül a törvény tanúsítványokról szóló szakasza a magyar nyelv mellett más nyelveken történő tanúsítvány kiadási kötelezettséggel.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
Technikai pontosítások.
A Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítványról, a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány és a Semmelweis Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XX. törvény módosítása
A módosítás egyrészt a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság állami tulajdonban álló üzletrészének (100%) átadását tartalmazza a Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány részére 2024. január 1-jei hatállyal; másrészt rendelkezik az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet Amerikai úti telephelye ideggyógyászati, valamint idegsebészeti járó- és fekvőbeteg szakellátása, valamint az Országos Mozgásszervi Intézet Szanatórium utcai telephelye (ORI) általános sebészeti, ortopédiai és rehabilitációs szakellátása tekintetében a Semmelweis Egyetem jogutódlásáról 2024. március 1-jei hatállyal. A módosuló rendelkezések, az ezzel kapcsolatos vagyonjogi, munkajogi rendelkezéseket is tartalmazzák.