1.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2022. évi LXXIII. törvény egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról
Megjelent: MK 211. szám 2022.12.21.
Hatály: 2023. január 1.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) a következő VII/A. Fejezettel egészül ki: „VII/A. Fejezet A szakápolás átalakítása 131/C. § E Fejezet alkalmazásában a) átadó fenntartó: az állam egészségügyi fenntartói feladatainak ellátására a Kormány által kijelölt szerv; b) átadó intézmény: szakápolási célú fekvőbeteg-szakellátást nyújtó állami fenntartású egészségügyi intézmény; c) átvett feladat: az egészségügyi közszolgáltatás részeként végzett fekvőbeteg-szakellátás krónikus ellátása közül az egészségügyért felelős miniszternek a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében kijelölt állami fenntartású egészségügyi intézmény által átadott ápolási ágyakon végzett tevékenység (a továbbiakban: szakápolás), valamint a feladatot ellátó befogadó intézmény működtetésére irányuló intézményfenntartási kötelezettség; d) átvett vagyon: a szakápoláshoz kifejezetten és nevesítetten kapcsolódó állami tulajdonban álló ingó és ingatlan vagyon, valamint vagyoni értékű jog; e) átvevő fenntartó: az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány által kijelölt szerv; f) befogadó intézmény: az átvevő fenntartó fenntartásában álló, központi költségvetési szervként működő szakápolási központ. 131/D. § (1) Az átadó fenntartó által átadott ápolási ágyakon végzett szakápolást az átvevő fenntartó veszi át és a befogadó intézmény útján látja el. (2) Az átadó intézményt és a befogadó intézményt az egészségügyért felelős miniszter a szociálpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben jelöli ki. Módosulnak a feladatátadáshoz kapcsolódó vagyonjogi kérdések, A szakápolást végző foglalkoztatottak átvétele, a szakápolás átadásáról szóló megállapodások, a szakápolásban részesülők átvétele.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 11. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha a beteg a) önmagát nem tudja ellátni, b) állapota miatt folyamatos segítségre szorul, c) hosszútávú fekvőbeteg-ellátást igényel d) pszichés krízishelyzetben van vagy e) haldoklik, jogosult egy, a beteg által megjelölt személy (a továbbiakban: segítő személy) a látogatási időn túl is a beteg mellett tartózkodni. Cselekvőképtelen beteg esetén a segítő személy megjelölésére a 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személy is jogosult. (9) A segítő személy a) kizárólag nagykorú személy lehet, b) az ápolt beteg benntartózkodása ideje alatt tartózkodhat a beteg mellett, ha az egészségügyi szolgáltató infrastrukturális feltételei ezt lehetővé teszik.” 4. § Az Eütv. 3. cím „Fekvőbeteg-szakellátás” alcíme a következő 92/A. §-sal egészül ki: „92/A. § (1) Városi kórház az a gyógyintézet, amely 0–24 órában betegfogadásra alkalmas és legalább kettő, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást. (2) Vármegyei kórház az a gyógyintézet, amely 0–24 órában biztosít sürgősségi ellátást és legalább öt, a miniszter által rendeletben meghatározott szakmában nyújt fekvőbeteg-szakellátást. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti kórházak szakmai összetételét és feladatait a miniszter rendeletben határozza meg.” 5. § Az Eütv. 155. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki: „(13a) A vármegyei intézmény – ideértve az irányítási feladatokat ellátó vármegyei intézményt és klinikai központot is – és a városi intézmény foglalkoztatottjai számára a munkavégzés helyeként bármely, a foglalkoztatási jogviszony szerinti vármegyei vagy városi intézmény székhelye szerinti vármegyében működő vármegyei vagy városi intézmény meghatározható azzal, hogy a) a foglalkoztatott a munkavégzés helyeként meghatározott intézmény betegeit az intézmény nevében és utasításai szerint elláthatja, b) a foglalkoztatott javadalmazását a munkavégzés helyeként meghatározott vármegyei vagy városi intézmény biztosítja, amelyet át kell adnia annak az intézménynek, amelyikkel a foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya fennáll, c) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi feltételek szempontjából a foglalkoztatottat a munkavégzés helye szerinti vármegyei, illetve városi intézménynél kell figyelembe venni, d) a munkavégzés helyének munkáltató általi egyoldalú meghatározása a foglalkoztatottra nézve – különösen egészségi állapotára vagy családi körülményeire tekintettel – aránytalan sérelemmel nem járhat, e) a munkavégzés helye és a lakóhely között – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje naponta a három órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő foglalkoztatott esetében a két órát nem haladhatja meg, f) rezidens esetén a munkavégzés helyét a jóváhagyott szakképzési tervével összhangban kell kijelölni.” 6. § Az Eütv. 247. § (2) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy) „x) a városi és a vármegyei kórház szakmai összetételét és feladatait” (rendeletben állapítsa meg.) 7. § Az Eütv. 3/A. § e) pontjában a „jogviszony létrehozása és megszüntetése,” szövegrész helyébe a „jogviszony létrehozása és megszüntetése, a munkavégzés helyének kijelölése,” szöveg lép.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása
Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Öotv. 2/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1) A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát az azt elidegeníteni kívánó személy – ha van a praxisjogot megszerezni kívánó orvos, őt is megjelölve – bejelenti a praxiskezelőnek és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak. Ha a (2) bekezdés b) pontja alapján a települési önkormányzat nem szándékozik a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kötni, úgy a települési önkormányzat, valamint a praxiskezelő – az (1a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – jelöl meg más, a praxisjogot megszerezni kívánó orvost. (1a) A praxiskezelő kizárólag akkor jelölhet az önkormányzat véleményének kikérését követően más orvost, ha azt jogszabályban meghatározott ellátásbiztonsági és gazdaságossági szempontok indokolják és az ezeknek megfelelő orvost az érintett önkormányzat(ok) a javaslattételt követő 6 hónapon belül sem jelöli(k) meg.” 9. § Az Öotv. 3. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki: „(8a) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXXIII. törvénnyel megállapított 2. § (1) és (2) bekezdésében, 2/A. § (1) és (1a) bekezdésében foglalt rendelkezések a 2023. január 1. napján meglevő praxisjogokat és a feladat-ellátási szerződés szerinti jogokat és kötelezettségeket – a praxisjog elidegenítéséig vagy megszűnéséig, illetve a körzetnek az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti átalakításáig – nem érintik.” 10. § Az Öotv. a) 2. § (1) bekezdésében az „az önkormányzat által meghatározott” szövegrész helyébe az „a kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő (a továbbiakban: praxiskezelő) által megállapított” szöveg, b) 2. § (2) bekezdésében az „a települési önkormányzat rendeletében meghatározott” szövegrész helyébe az „a praxiskezelő határozatában megállapított” szöveg, c) 2/B. § (5) bekezdésében az „a települési önkormányzat” szövegrész helyébe az „az adott körzet megállapításáért felelős szerv” szöveg, d) 2/B. § (7) bekezdésében az „A közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „Az egészségügyi szolgálati” szöveg, az „a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „az egészségügyi szolgálati” szöveg, e) 2/C. §-ában az „A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelő” szövegrész helyébe az „A praxiskezelő” szöveg lép.
Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény néhány pontban módosításra került főként a települési önkormányzatokra vonatkozó szabályok módosultak.
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény módosítása
23. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén kizárólag a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Az előzetes engedély kizárólag a Kormány rendeletében meghatározott szakmában történő tevékenységvégzésre adható meg.”
24. § (1) Az Eszjtv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A (2) bekezdés szerinti minősítés alapján, az adott fizetési fokozathoz tartozó összeghez képest a 8. § (3) és (6) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye 40%-kal növelhető.” (2) Az Eszjtv. 7. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A (2) bekezdés szerinti minősítés alapján a 8. § (3) és (6) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy illetménye – a 8. § (2) és (3) bekezdésétől és az Eütev. 11/A. § (4)–(6b) bekezdésétől eltérően – az adott fizetési fokozathoz tartozó összeghez képest legfeljebb 20%-kal csökkenthető.” 25. § (1) Az Eszjtv. 17. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben határozza meg) „c) az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy minősítésének szabályait, és a minősítés alapján alkalmazható illetménycsökkentés részletes feltételeit,” (2) Az Eszjtv. 17. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki azt a szervet, amely a 4. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására jogosult, valamint rendeletben határozza meg – szakmakóddal együtt – azokat a szakmákat, amelyek esetében megadható a 4. § (2) bekezdése szerinti engedély.” 26. § Az Eszjtv. a következő 20/A. §-sal egészül ki: „20/A. § (1) Az 1. § (12) bekezdése 2022. december 31. napjáig hatályos rendelkezései szerinti engedély alapján megkötött, munkaerő-kölcsönzésre irányuló szerződés 2024. január 1-jén hatályát veszti. Az e törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató és a munkaerő-kölcsönző a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek tekintetében legkésőbb 2024. január 31. napjáig elszámolnak egymással.
(2) 2024. január 1-jétől nem köthető új szerződés a Kormány rendeletében meghatározott személyes közreműködésre, ide nem értve a Kormány rendeletében meghatározott egészségügyben dolgozóval kötött szerződést.” Hatályát veszti az Eszjtv. 1. § (12) bekezdésében a „Ha az egészségügyi szolgáltató alaptevékenysége szerinti feladat ellátása más módon nem biztosítható, az országos kórház-főigazgató előzetes engedélyével foglalkoztatható munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönzött munkavállaló az egészségügyi szolgáltatónál. Az engedélyezés eljárásrendjét az országos kórház-főigazgató állapítja meg.” szövegrész.
28. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. január 1. napján lép hatályba. (2) A 17. §, a 22. § a) pontja, a 24. §, a 25. § (1) bekezdése 2023. július 1-jén lép hatályba.
2.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 634/2022. (XII. 30.) Korm. rendelete az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról
Megjelent: MK 223. szám 2022.12.30.
Hatály: 2023. január 1.
A Kormány a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el: 1. § (1) Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 33. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(6) A NEAK a (12)–(20) bekezdés szerint kiszámított díjat a teljesítést követő hónapban utalványozza, amelyből a szolgáltató éves szinten 10%-ot a gépjárműpark fejlesztésére köteles fordítani.” (2) A Kr. 33. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(8) Az elvégzett teljesítményekről a szolgáltató az arra rendszeresített országosan egységes informatikai program alkalmazásával, a NEAK honlapján közzétett adattartalommal jelentést küld a NEAK-nak a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig. A betegszállító szolgáltatóval szerződéses jogviszonyban álló GPS műholdas navigációs rendszert működtető szolgáltató (a továbbiakban: GPS szolgáltató) a saját szerveréről, az elvégzett szállítások validitásának ellenőrzésére, a NEAK által előírt egységes adattartalommal jelentést küld a NEAK részére minden tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig. A teljesítmény-adatok tartalmazzák a finanszírozott gépkocsik azon GPS-adatait, amelyek alkalmasak a gépkocsi teljesítményének, napi futott kilométereinek ellenőrzésére. A GPS szolgáltató az OMSZ betegszállítás irányítása részére valós idejű betekintést biztosít az általa felügyelt betegszállító gépjárművek pillanatnyi helyzetének és mozgásának ellenőrzésére. (9) A szolgáltató csak olyan teljesítményt jelenthet elszámolásra, amely a (8) bekezdés szerinti programban rögzítésre került, teljesítése megtörtént, és amelyre a beteg felvételének helyéről a betegszállító utalványon megjelölt érkezési helyére történő eljuttatásához – a közlekedési szabályok betartásával a lehetséges legrövidebb, a beteg egészségi állapotának figyelembevételével megválasztott útvonalon – feltétlenül szükség volt.” 2. § A Kr. a következő 77/E. §-sal egészül ki: „77/E. § Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról szóló 634/2022. (XII. 30.) Korm. rendelettel megállapított 33. §-ban foglaltakat a 2023. március havi, a 35. §-ban foglaltakat a 2022. november havi teljesítmények elszámolásától kell alkalmazni.”