1.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2022. évi LIX. törvény egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról
Megjelent: MK 209. szám 2022.12.19.
Hatály: 2022. december 20. 105. § (2) és (8). bekezdésben foglalt kivételekkel mely szerint egyes rendelkezések 2023. január 1-jén, 2023. február 1-jén, 2023. március 1-jén, 2024.szept. 1-jén lépnek hatályba.
1. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényt érintő módosítások
Nem csak jogszabály, hanem közjogi szervezetszabályozó eszköz is állapíthat meg a szakma gyakorlására vonatkozó szabályt.
A hazai oklevelekkel azonos jogi hatályt biztosít az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozó állam oklevelei esetében a továbbtanulás szempontjából. Az ehhez kapcsolódó, módosuló szabályozás fokozza hazai felsőoktatásunk nemzetközi vonz-erejét, azzal, hogy az oklevél minőségének lényeges különbsége esetén megtagadható az elismerés.
A módosítások összhangban állnak a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló Tanácsi ajánlással is.
Az egészségügyben végzettek esetében egy új lehetőség biztosítása szükséges: az orvos, fogorvos, illetve gyógyszerész szakképzettségként történő elismerés céljából teljes munkaidőben egy évig vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben, akkreditált egészségügyi szolgáltatónál, illetve akkreditált gyógyszertárban az egészségügyről szóló törvény szerinti felügyelet melletti, a szakképzettségnek megfelelő tevékenységet folytasson: hasonló szabályozás kerül megalkotásra a középfokú végzettségűek esetében is.
A technikumba vagy szakképző iskolába történő jelentkezésnél pontosítja jelentkezéshez elismerhető bizonyítványok körét.
2. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CIV. törvényt érintő módosítások
Mesterképzési szak létesítésének és indításának könnyítése:
A felsőoktatási autonómia jelentős kiszélesítésével azok az intézmények, amelyek teljes megfelelést tanúsító akkreditációval rendelkeznek és amelyek már jelenleg is rendelkeznek alapképzés-indítási jogosultsággal, az érintett képzési területeken automatikusan létesíthetnek mesterképzést. A felsőoktatási intézmény a mesterképzés létesítését egy eljárásban kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál. Az adott felsőoktatási intézmény a szak létesítésével egyúttal hároméves szakindítási lehetőséghez is jut. A megváltozott szabályozással a képzés minőségének ellenőrzésére annak megkezdését követő három éven belül kerül sor, amely megfelelő időkeretet biztosít egy működő képzés minőségének vizsgálatára.
A képzés minőségének így kettős biztosítéka lesz, egyrészről teljes megfelelést tanúsító intézményi akkreditációval rendelkező intézmények szereznek jogosultságot ezen új jogintézmény szerinti szaklétesítésre és szakindításra, másrészről az elindított szakot ex post akkreditáció keretében vizsgálja majd a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság.
Nyelvvizsgakövetelmény eltörlése:
A) Egy adott idegen nyelv ismeretének igazolása számos ponton jelenik meg a felsőoktatási jogban. A nyelvvizsga, mint adminisztratív követelmény önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak, ezért célszerű, ha – a munkaerőpiaci folyamatokat elemző és vizsgáló – felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása. Ez alapján törlésre kerül a nyelvvizsga követelménye, mint az oklevél megszerzésének feltétele – visszaadva a felsőoktatási intézmények döntési szabadságát a felsőoktatási intézmények saját hatáskörben gondoskodnak az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról és a szaknyelvi ismeretek megfelelő méréséről.
Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól.
A felsőoktatási intézménynek azonban joga van a képzést már megkezdett hallgatók részére olyan idegen szaknyelvi képzést előírni a tanterv részeként, amelyet tudásméréssel zárnak, ennek nyelvi követelményei azonban nem lehetnek szigorúbbak, mint amelyeket korábban az Nftv. vagy a képzési és kimeneti követelmény előírt. Nem lehet előírni ilyen nyelvi képzést annak a hallgatónak, aki a korábban előírt nyelvvizsgával rendelkezik.
A doktori képzés bejutási feltételeként előírt nyelvvizsga helyébe a doktori szabályzat szerinti nyelvismeret kerül [az Nftv. 40. § (6) bekezdésének módosítása], illetve a korábbi szabályokhoz képest, amelyek a két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretét írták elő, a felsőoktatási intézmény maga határozhat meg egy vagy több ilyen nyelvet a doktori szabályzatban.
A fogyatékossággal élő hallgató a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól mentesülhetett, az új szabályok szerint az előnyben részesítendő kör a mentesítést az idegen szaknyelvi ismeretek tudásmérése, vagy annak egy része, illetve szintje alól kapja meg [az Nftv. 49. § (8) bekezdésének módosítása].
B) 2022. XII. 20-i hatállyal a rektori megbízás betöltésének nyelvvizsga-kritériumai is törlésre kerülnek.
Vizsgakövetelményt érintő szabályok:
A sikertelen vizsgák számára vonatkozó felső korlát eltörlése.
A projektfeladat új definíciója megállapításra kerül, és a vizsga definíciója kiegészítésre kerül akként, hogy az projektfeladattal is teljesíthető.
Oktatói, kutatói munkakörökre vonatkozó változó szabályok:
A magán (ideértve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat is), illetve az egyházi fenntartók által fenntartott intézményekben foglalkoztatott oktatókra, kutatókra vonatkozó 70 éves korhatár törlésre kerül, azintézmények magasabb korhatárt is megállapíthatnak.
Az intézményi döntési szabadságot erősítő szabály, hogy az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó adományozott címmel rendelkező oktatók által végezhető tevékenységeket az SZMSZ megállapíthatja.
A pedagógusképzés feltételeit könnyítő szabályok:
A pedagógusképzés vonz-erejének növelése érdekében a két, illetve négy féléves tanárképzés idejét nem kell beszámítani a hallgatói ösztöndíjak támogatási idejébe – átmeneti szabályokkal – , ugyanakkor egyes tanári modulokat, krediteket már az alapképzésben tanuló is felvehet.
Tanítsunk Magyarországért mentorprogram:
A felsőoktatási hallgatók mentorálásával kerül sor az alapfokú és középfokú oktatási intézményekben tanulók felzárkóztatására, tehetséggondozására.
Felsőoktatási digitalizáció, elektronikus dokumentumok:
A felsőoktatás digitalizációjának elősegítése érdekében a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszereinek képesnek kell lenniük közvetlen kommunikációra, adatátadásra.
A hallgató egyes dokumentumait, így az oklevelet, a végbizonyítványt, az oklevélmellékletet, kérésére, elektronikusan is ki kell állítani a hallgató számára. Ezen kívül új a felsőoktatási intézmény által kiállítandó dokumentumként jelenik meg a mikrotanúsítvány, mely tárgyleírást és kreditértéket is tartalmazó olyan igazolás, amely a felsőoktatási intézmény valamely kurzusának, moduljának elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat.
Az új, illetve a pontosításra kerülő értelmező rendelkezések a SARS-CoV-2 veszélyhelyzet alatt megjelenő videótartalmak megfelelő kezelésére, a távoktatás minőségi javítását szolgáló kereteinek meghatározására irányulnak (új definíció a videotartalom-kezelő), továbbá a hazai képzési rendszerekben a képző intézmények által használt adatbázisok, képzési informatikai rendszerek egységes szabályozási alapját teremtik meg.
A digitalizációval összefüggő új szabály, hogy a sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát a tanulmányi rendszerben teljes egészében tárolja az intézmény, és azokról nyilvántartást kell vezetni.
A tárolt szakdolgozatokat a NEPTUN-on keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.
Menekült hallgatókra vonatkozóan változó szabályok:
A javaslat indokolása szerint az Ukrajnából érkező hallgatókra tekintettel, akik magasabb folyamon kapcsolódik be a hazai képzésbe. Esetükben indokolt mentesítést adni az alól a szabály alól, amely szerint a magyar oklevélszerzéshez a képzés egyharmadát a magyar felsőoktatási intézményben kell teljesíteni.
Új felvételi rendszerre vonatkozó szabályok
Az új felvételi rendszerben a felvételi eljárást megelőzően két évvel a miniszter immár a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben teszi közzé a
- figyelembe vehető a felvételi pontszámítás alapjául szolgáló tantárgyak alapszakok és osztatlan mesterképzések esetében
- érettségi vizsgatárgyak körét,
- azon alapszakok és osztatlan mesterképzések körét, amelyek esetében gyakorlati vizsga szervezhető.
- törlésre kerül az a szabály, hogy az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes alkalmassági, szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határozhatnak meg.
Rögzítésre kerül a törvényben, hogy a felsőoktatási intézmény a felvételi eljárást megelőzően két évvel közzéteszi a felvételi követelményeit.
Az állami ösztöndíjas képzésekről szóló miniszteri határozatot a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben kell közzétenni.
Az új felvételi rendszerben a felvételi ponthatárok törlésre kerülnek.
Az új felvételi rendszerben törlésre kerülnek a kormányrendelettel szabályozott tárgykörök közül azok, melyeket a felsőoktatási intézmény jogosult meghatározni (nyelvi követelmények, többletteljesítmények, gyakorlati vizsga, eü alkalmassági vizsga).
A miniszter hatásköreit érintő szabályok:
A 2024-től megújuló – a felsőoktatási autonómiát kiterjesztő – felvételi rendszerre tekintettel a felsőoktatásért felelős miniszter hatásköreit indokolt újraszabályozni.
A kormányzati struktúraátalakítás miatt szükséges egyértelműen rögzíteni a felsőoktatásért felelős miniszter szakmai irányítási jogkörét
- a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv,
- az oktatási hivatal,
- a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős szerv, valamint
- az oktatási jogok biztosa hivatal felsőoktatással összefüggő tevékenysége
felett, tekintettel arra, hogy a szakmai irányítási jogkör a Statútumrendelet alapján a köznevelésért felelős miniszter jogköre.
A fenntartó hatásköreit érintő módosítás:
A fenntartó a felsőoktatási intézmény SZMSZ-re vonatkozó észrevételeit nem 60 hanem 30 napon belül közli az intézménnyel.
Első szakma megszerzésének ingyenessége:
Rögzítésre kerül, hogy az állam az általa és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézményben ingyenesen biztosítja szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga letételéig.
Egyéb módosítások:
A visszavont vagy megsemmisített nyelvvizsgabizonyítvány ügyében a vizsgaközpont Ákr. szerint hozott határozatának közzététele az új szabály szerint a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben történik meg.
Elismert külföldi felsőoktatási intézmény hallgatójának a szakmai tapasztalatszerzés céljából létesített magyar munkaviszony korlátai törlésre kerülnek.
Az Egészségügyi veszélyhelyzet megszűnése miatt, a tartózkodási engedély beszerzésére vonatkozó kivételszabályt törlő rendelkezés.
Az oktatásszervezést érintő módosítás nyomán a félév időtartama öt hónapnál kevesebb is lehet, és 10-12 hónap közötti időtartamban állapítható meg a tanév időtartama.
3. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (Fktv.) és ezzel összefüggésben a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (Szkt.) módosításai
A módosítások a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálják.
Az alábbi európai uniós ajánlások
A TANÁCS AJÁNLÁSA (2022. június 16.) az egyéni tanulási számlákról (2022/C 243/03),
A TANÁCS AJÁNLÁSA az egész életen át tartó tanulást és a foglalkoztathatóságot segítő mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítésről {SWD(2021) 367 final}/ alapján egyre nagyobb szerepet kapnak a meglévő képességek, kompetenciák, tudásszint megerősítését, kiegészítését szolgáló képzések, illetve egyre inkább jellemző azok hazai oktatási rendszerben való megerősödése, elterjedése. Az Fktv. új rendelkezései – e jelenséghez kapcsolódóan – a mikrotanúsítványok elterjedésének alapját teremti meg.
Az új, illetve a pontosításra kerülő értelmező rendelkezések (tanulmányi rendszer, videótartalom-kezelő, zárt rendszerű elektronikus távoktatás, zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer) a SARS-CoV-2 veszélyhelyzet alatt megjelenő videótartalmak megfelelő kezelésére, a távoktatás minőségi javítását szolgáló kereteinek meghatározására irányulnak, továbbá a hazai képzési rendszerekben a képző intézmények által használt adatbázisok, képzési informatikai rendszerek egységes szabályozási alapját teremtik meg.
A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítés kimeneti követelményeit meghatározó programkövetelmény nyilvántartásba vételére, annak módosítására és törlésére, illetve a nyilvántartás vezetésére és FAR-ban történő közzétételére vonatkozó szabályozás Szkt.-ből Fktv.-be történő átemelésre kerül azzal a változtatással, hogy a jövőben az ezzel kapcsolatos feladat- és hatáskör címzettje a felnőttképzésért felelős miniszter. A programkövetelményekkel összefüggő feladat- és hatáskör változása miatt a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, módosítása és törlése iránti eljárás kapcsán szükséges, átmeneti rendelkezéseket is tartalmazza a jogszabály.
A felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezés kiegészítése; a támogatott és a képzési hitellel érintett képzések ütemezésére vonatkozó adatszolgáltatás révén is naprakész segítséget nyújt a felnőttképző a képzések hatóság általi nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez.
Új szabályok kerülnek beiktatásra annak érdekében, hogy a hatóságnak az ellenőrzést megelőzően – az összeférhetetlenség megelőzése érdekében – megfelelő információ álljon rendelkezésére a kirendelhető felnőttképzési szakértőkről és így kizárhatóvá váljon, hogy a felnőttképzőt érintő engedélyezési folyamat során az előzetes minősítést végzett felnőttképzési szakértőt – ugyanazon intézményt érintően – a hatóság szakértőként rendelje ki.
Pontosításra kerül a felnőttképzőnek a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok vezetésére vonatkozó kötelezettségét érintő szabályozás az Fktv. értelmező rendelkezéseiben szereplő „kontaktóra” fogalmával történő összhang megteremtése érdekében.
Az Fktv. új rendelkezése a képzésben részt vevők érdekeink védelmében megteremti a jogalapját a megtévesztő felnőttképzési hirdetési tartalmakkal szembeni szankció alkalmazásához, azzal, hogy a többi képzési rendszerben használatos elnevezések, tevékenységek elhatárolására vonatkozó szabályozást iktat be.
Az Fktv. új rendelkezése – az foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. tv. módosításához kapcsolódóan – kiegészíti, pontosítja a felnőttképzési célú támogatási kör tartalmát, továbbá meghatározza a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap foglalkoztatási és felnőttképzési alaprésze felnőttképzési célú felhasználásával kapcsolatos törvényi szintű szabályokat.
Az Szkt. módosításai pontosító, illetve hatályon kívül helyező rendelkezések, melyek az Fktv. -ben megjelenő, a programkövetelményekkel összefüggő feladat- és hatáskör változása miatt szükségesek.
2.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 550/2022. (XII. 22.) Korm. rendelete a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról
Megjelent: MK 212. szám 2022.12.22.
Hatály: 2022. december 23.
A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 18. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki: (A kérelemhez mellékelni kell) „f) a fenntartó egyetértéséről szóló nyilatkozatot az alapképzési vagy mesterképzési szak indításához.”
(2) A Korm. rendelet 18. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki: „(11) Az Nftv. 67. § (4) bekezdése szerinti szakindítási eljárás a 21/F. § szerinti mesterképzés létesítési eljárásával együtt kapcsolódó eljárásként is kezdeményezhető. (12) A Hivatal a 21/F. § szerinti mesterképzés nyilvántartásba vételéről értesíti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot.”
2. § (1) A Korm. rendelet 20. §-a a következő (3a)–(3e) bekezdéssel egészül ki: „(3a) Az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló közös képzésnek (a továbbiakban: európai finanszírozású közös képzés) az európai finanszírozású közös képzések jegyzékére történő felvételét, valamint képzési és kimeneti követelményeinek nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezheti. (3b) A kérelemhez mellékelni kell: a) az európai finanszírozású közös képzés képzési programját, b) az európai finanszírozású közös képzés képzési programjáról hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát, c) a külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodását az európai finanszírozású közös képzés folytatásáról, valamint d) a fenntartó egyetértéséről szóló nyilatkozatot. (3c) A (3b) bekezdés a) pontja szerinti európai finanszírozású képzés képzési és kimeneti követelményeinek kötelező tartalmi elemei: a) az európai finanszírozású közös képzés megnevezése magyar nyelven és az oklevél kiállításának nyelvén; b) a közös képzésben szerezhető végzettségi szint megjelölése; c) a szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése magyar nyelven és az oklevél kiállításának nyelvén; d) a szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere (ISCED) szerinti besorolása, valamint az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolása; e) a szak 21/F. § (4) bekezdés e) pontja szerinti orientációja; f) a képzési idő félévekben meghatározva; g) a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma; h) a közös képzés célja és tanulási eredményei; i) a közös képzés folytatásában megállapodó külföldi és magyar felsőoktatási intézmények neve és származási országa és j) a közös képzés megkülönböztető speciális jegyei. (3d) A Hivatal a nyilvántartásba vett európai finanszírozású közös képzés képzési és kimeneti követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg elérhetővé teszi a FIR-ben. (3e) A (3a)–(3d) bekezdésben foglaltakat az európai finanszírozású közös képzés (3c) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett adatának módosítása esetén is alkalmazni kell.” (2) A Korm. rendelet
20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A (3) bekezdés szerinti képzésben a magyar felsőoktatási intézmény a (6) bekezdés szerinti megállapodás szerint a vele jogviszonyba került hallgatók tekintetében ellátja a FIR felé történő adatközléssel kapcsolatos feladatokat.” (3) A Korm. rendelet 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó közös képzés indításának nyilvántartásba vétele akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a miniszter meghatározta, vagy – amennyiben a képzés képzési és kimeneti követelményeit csak a Hivatal veszi nyilvántartásba – a Hivatal nyilvántartásba vette.” 3. § A Korm. rendelet a következő 21/E. §-sal és 21/F. §-sal egészül ki: „21/E. § (1) Hitéleti alapképzésnek, mesterképzésnek, osztatlan képzésnek vagy felsőoktatási szakképzésnek a hitéleti képzések jegyzékére történő felvételét, valamint képzési és kimeneti követelményeinek nyilvántartásba vételét az egyházi felsőoktatási intézmény fenntartója kérelmezheti. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a hitéleti képzés képzési és kimeneti követelményeit és b) a hitéleti képzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott döntésnek az egyházi fenntartó által aláírt kivonatát. (3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési és kimeneti követelmények kötelező tartalmi elemei: a) a hitéleti képzés megnevezése magyar és angol nyelven; b) a hitéleti képzésben szerezhető végzettségi szint megjelölése; c) a hitéleti képzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése magyar és angol nyelven; d) a hitéleti képzésben választható szakirányok, specializációk; e) a hitéleti képzési terület megjelölése; f) a hitéleti szakképzettség – képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti (ISCED) – tanulmányi terület megjelölése, valamint az európai és a magyar képesítési rendszer szerinti besorolása; g) a képzési idő félévekben meghatározva; h) a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma, ezen belül ha) szakirány esetén a szakirányhoz rendelhető kreditek minimális értéke, hb) a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítéséhez rendelhető kreditérték, hc) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívül szervezett összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke; i) a képzés célja; valamint j) a képzést megkülönböztető speciális jegyek. (4) Az Nftv. 91. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére – az egyház saját, belső szabályai szerint – más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség képzési és kimeneti követelményektől eltérő megnevezése estén az oklevélben fel kell tüntetni a képzési és kimeneti követelmények szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel. (5) A nyilvántartásba vett hitéleti képzés képzési és kimeneti követelményeit a Hivatal veszi nyilvántartásba, ezzel egyidejűleg azokat elérhetővé teszi a FIR-ben. (6) Az (1)−(5) bekezdésben foglaltakat a hitéleti képzés (3) bekezdés szerint nyilvántartásba vett adatának módosítása esetében is alkalmazni kell. 21/F. § (1) Az Nftv. 15. § (1a) bekezdése szerinti mesterképzés létesítését és a képzési és kimeneti követelményeinek nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezheti. (2) Az (1) bekezdés szerinti képzési és kimeneti követelményeket úgy kell megállapítani, hogy azok az MKKR 7. szintjének feleljenek meg. (3) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell: a) a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit, b) a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát és c) a fenntartónak a mesterképzés létesítésével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. (4) Az (1) bekezdés szerint mesterképzés képzési és kimeneti követelményeinek a kötelező tartalmi elemei: a) a képzés magyar és angol nyelvű megnevezése; b) a képzésben szerezhető végzettségi szint megjelölése; c) a képzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő magyar és angol nyelvű megnevezése; d) a képzés képzési területe; e) a szak orientációja, amely lehet ea) kiemelten elméletorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70–80 százalék, eb) elméletorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 60–70 százalék, ec) kiegyensúlyozott, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 40–60 százalék, ed) gyakorlatorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 60–70 százalék vagy ee) kiemelten gyakorlatorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70–80 százalék; f) a szakképzettség – képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti (ISCED) – tanulmányi területi besorolása, valamint az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolása; g) a képzési idő félévekben meghatározva; h) a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma, ezen belül ha) a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditek száma, hb) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívül szervezett összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke; i) a képzés célja; j) a képzésben megszerezhető szakmai kompetenciák, tanulási eredmények (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség deszkriptorok szerinti, legfeljebb 9-9 tanulási eredmény); k) a képzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül és azok kreditaránya; l) a szakmai gyakorlat és a gyakorlati képzés követelményei; valamint m) a képzést megkülönböztető speciális jegyek, idegen nyelven folyó tanulmányok esetében az elérendő idegen nyelvtudás szintje. (5) A mesterképzés nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelményeinek módosítása esetén mellékelni kell a módosított képzési és kimeneti követelményeket, továbbá a képzést folytató többi felsőoktatási intézmény támogató véleményét a módosításról. A módosítás nem irányulhat a képzés képzési területének, képzési idejének vagy kreditszámának a megváltoztatására. (6) Az (1) bekezdés szerinti mesterképzés akkor indítható, ha annak képzési és kimeneti követelményeit, valamint a képzés indítását a Hivatal nyilvántartásba vette, és a felsőoktatási intézmény a mesterképzési szak tantervét a honlapján közzétette.” 4. § A Korm. rendelet a következő 78. §-sal egészül ki: „78. § (1) E rendeletnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 550/2022. (XII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód2r.) megállapított 18. § (4) bekezdés e) és f) pontját, 18. § (6), (8), (11) és (12) bekezdését, 19. § (6) bekezdését, 20. § (3a)–(3e), (4), (4a) és (5) bekezdését, 21. § (5) és (5a) bekezdését, 21/E. §-át és 21/F. §-át a Mód2r. hatálybalépése után kezdeményezett szaklétesítések és szakindítások esetében kell alkalmazni. (2) Az Nftv. 16/A. § (1) bekezdése alapján a miniszter által hivatalos kiadványként közzétett hitéleti képzési és kimeneti követelményeket és a hitéleti szakokat a Mód2r. hatálybalépésekor a Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi.” 5. § A Korm. rendelet a) 18. § (4) bekezdés e) pontjában a „másolatát.” szövegrész helyébe a „másolatát, valamint” szöveg, b) 18. § (6) bekezdésében a „működő” szövegrész helyébe a „működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett” szöveg, c) 20. § (5) bekezdés b) pontjában az „e) pontjában” szövegrész helyébe a „c) pontjában” szöveg lép. 6. § Hatályát veszti a Korm. rendelet a) 18. § (4) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész, b) 18. § (6) és (8) bekezdésében, 19. § (6) bekezdésében, 21. § (5) és (5a) bekezdésében az „ENQA” szövegrész, c) 20. § (5) bekezdés d) pontja, d) 20. § (8) bekezdése.
3.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 617/2022. (XII. 29.) Korm. rendelete egyes felsőoktatási tárgyú és kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról
Megjelent: MK 220. szám 2022.12.29.
Hatály: 2022. december 30.
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet módosítása
A felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet] a 24/O. §-át követően a következő alcímmel egészül ki: „A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram ösztöndíj adományozásának rendje és feltételei.
A Korm. rendelet a mentorprogram részletszabályait rögzíti.
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet módosítása
5. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 5/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdéstől eltérően a továbbtanulási célú elismerési eljárás során nem hiteles másolatot is elfogad. A kérelmező köteles az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti okiratokat az eljáró hatóság részére a beiratkozást követő hat hónapon belül benyújtani.
A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
Doktori iskolát megállapodásuk alapján több felsőoktatási intézmény is létrehozhat. A közös doktori iskola hallgatói a koordináló felsőoktatási intézménnyel állnak hallgatói jogviszonyban, a tudományos fokozatot a koordináló felsőoktatási intézmény állítja ki részükre azzal, hogy abban a társ felsőoktatási intézményt vagy intézményeket is fel kell tüntetni.
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Fkr.) módosítása
A felvételi eljáráshoz kapcsolódó elektronikusan benyújtandó dokumentumok esetén hitelesített másolat vagy egyszerű másolat is elfogadható. -beiratkozáskor az eredeti dokumentum bemutatása szükséges.
A 2023. évi általános felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmény minimumpontszámot határozhat meg, amely a) a miniszter által az Nftv. 46. § (4) bekezdése alapján az egyes alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szakok esetében a 2022. évre meghatározott, a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges minimumpontszámot, b) alapképzés és osztatlan mesterképzés esetében a 280 pontot, c) felsőoktatási szakképzés esetében a 240 pontot, d) mesterképzés esetében az 514. § Az Fkr. a) 15/A. § (1) bekezdésében az „a 20–21. §-ban és a 24. §-ban meghatározott többletpontok” szövegrész helyébe az „az intézményi pontok” szöveg, b) 15/B. §-ában a „szerint a 14. § (5) bekezdésében, illetve a 23. § (1) bekezdésében megállapított ponthatár és 400 pont között arányosan kell megállapítani” szövegrész helyébe az „alapján kell megállapítani, amelyért legfeljebb 400 pont adható” szöveg, c) 62. § (2) bekezdésében az „és 34. §” szövegrész helyébe a „ , 23. § (1), (3), (4) bekezdését és 34. §” szöveg lép.
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosítása
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet] 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „62. § (1) A fogyatékossággal élő hallgatót a felsőoktatási intézmény a 63. §-ban meghatározott szerv által kiadott szakértői vélemény alapján, az egyéni sajátosságok függvényében, figyelemmel az Nftv. 49. § (8) bekezdésére, az alábbi kedvezményekben részesítheti: a) írásbeli helyett szóbeli vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga alkalmazása, b) a vizsgák során a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési, válaszadási időnél hosszabb idő biztosítása, c) a hallgató tanulmányai alatt és vizsgái során a fogyatékosságnak megfelelő segédeszközök, berendezési tárgyak alkalmazása, d) a hallgató tanulmányai alatt és vizsgái során személyi segítő, jelnyelvi, orális vagy jegyzetelő tolmács biztosítása, e) az érthetőség és a megértés szempontjából az előadásokon és vizsgákon az elhangzottak egyidejű írásban való megjelenítése, audiovizuális szemléltetés, pontírás, nagyítás használatának lehetővé tétele, f) vizsgáknál a hallgató várakozási idejének minimálisra csökkentése, a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása, vagy a vizsga helyiségének elhagyása nélküli szünetek alkalmazása, g) a szóbeli vizsgáztatás során – hallgatói igény esetén – a kérdések leírása, az elvárások és kérdések tisztázása, a feltett kérdések, utasítások megfogalmazásának pontosítása, h) egyéni vizsga engedélyezése, i) mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetőek, j) gyakorlati követelmények alóli részleges vagy teljes felmentés, vagy annak más formában történő teljesítése, illetve k) nyelvismeret mérése, vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés. (2) A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani. (3) Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakértői vélemény alapján a felsőoktatási intézmény az (1) bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére. (4) A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett, és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette. (5) A felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal nem járó egészségkárosodás, krónikus betegség fennállta esetén a szakorvosi vélemény alapján a hallgatót személyre szabott megsegítésben részesítheti.”
A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet módosítása
26. § A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet] 24. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 23. § 35. pontja 2023. augusztus 10-én lép hatályba.” 27. § A 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet a) 24. § (1) bekezdésében a „(2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1a) és (2) bekezdésben” szöveg, b) 24. § (2) bekezdésében a „17–27.” szövegrész helyébe a „18–27.”, a „29–35.” szövegrész helyébe a „29–34.” szöveg lép. 28. § Nem lép hatályba a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosításáról szóló 339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet 23. § 17. pontja.
4.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 631/2022. (XII. 30.) Korm. rendelete egyes felnőttképzéssel és szakképzéssel összefüggő kormányrendeletek módosításáról
Megjelent: MK 223. szám 2022.12.30.
Hatály: 2023. január 1.
A Kormány a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és i) pontjában, a 2. alcím tekintetében a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (2) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva néhány kiegészítést tett a továbbképzési időszak, a felnőttképzést szervező adatszolgáltatási kötelezettsége, feladatellátási kötelezettségével kapcsolatban.