1.
Státusz: új
Jogszabály címe: 2022. évi XXVII. törvény az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről
Megjelent: MK.163. szám 2022. 10. 10.
Hatály: A kihirdetést követő napon lép hatályba.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
81.§ A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény összeférhetetlenségre vonatkozó 25. §-át módosítja.
25.§ (1) – Az ajánlatkérőnek már nemcsak elkerülnie kell az összeférhetetlenséget és a verseny tisztaságának sérelmét eredményező helyzeteket, hanem mostantól kötelessége, hogy megelőzze, feltárja és szükség esetén orvosolja az ilyen helyzeteket.
25.§ (2) – Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személynek mostantól köteles írásban nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e összeférhetetlenséget eredményező körülmény.
25. § (3) Mostantól ha felmerül az összeférhetetlenség kockázata, az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az összeférhetetlenség fennállását.
25.§ (4) Meghatározza, hogy mikor áll fenn összeférhetetlenség.
25. § (5) Meghatározza, hogy mikor kell vélelmezni az összeférhetetlenség fennállását.
25.§ (6) Felsorolja, hogy alapesetben ki minősül összeférhetetlennek.
25.§ (7) Meghatározza, hogy az ajánlatkérő részéről ki nem vehet részt közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy lefolytatásában.
25.§ (8) Arra az esetre nézve szabályozza az ajánlatkérő kötelességét, amikor egy részvételre jelentkező, ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet vagy egy ezekkel kapcsolatban álló gazdasági szereplő részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében.
25.§ (9) Felsorolja, hogy mi nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és hogy mely személyek (szervezetek) részvétele nem összeférhetetlen az eljárásban.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 36. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„A közbeszerzésekért vagy az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény (a továbbiakban: Eufetv.) szerint az Integritás Hatóság feladatkörébe tartozó esetekben jogosult – a minősített adat kivételével – az Integritás Hatóságnak átadni az eljárásával érintett közbeszerzés, szerződés, építési vagy szolgáltatási koncesszió, illetve ezek módosításai ellenőrzése révén rendelkezésére álló bármely adatot.”
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 43. § (2) bekezdése az e) ponttal egészül ki, melyben azt szabályozzák, hogy milyen adatokat köteles az ajánlatkérő az EKR-ben közzétenni.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 55. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) Ha az Integritás Hatóság a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően függeszti fel a közbeszerzési eljárást, a felfüggesztés időtartama alatt a részvételi vagy az ajánlattételi határidő nem jár le és a felfüggesztés megszűnését követően az ajánlatkérő köteles a határidőt a megfelelő részvételi jelentkezés vagy ajánlat benyújtásához szükséges mértékben meghosszabbítani.”
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 62. § (2) bekezdése helyébe új rendelkezés lép, mely azt szabályozza, hogy a gazdasági szereplő milyen esetekben nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és hogy mikor nem vehet részt alkalmasság igazolásában.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 64. §-a helyébe új rendelkezés lép, ami azt szabályozza, hogy kizáró ok fennállása ellenére az ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó vagy alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő mikor nem zárható ki a közbeszerzési eljárásból.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Ha az Integritás Hatóság a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően függeszti fel a közbeszerzési eljárást, a közbeszerzési eljárás felfüggesztésének ideje alatt az ajánlatkérő nem hozhatja meg az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntést vagy az eljárást lezáró döntést, valamint az ajánlatkérőre irányadó folyamatban lévő határidők a felfüggesztés időtartamával meghosszabbodnak.”
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 138. § (3) bekezdése helyébe új rendelkezés lép, melyben szabályozásra kerül, hogy az ajánlatkérő mikor és mikor nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, valamint a bevonásnak a részletszabályai kerülnek rögzítésre.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 152. § (1) bekezdése az o) ponttal egészül ki, vagyis azzal, hogy mostantól az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben az Integritás Hatóság is kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki: (A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:) „n) az Integritás Hatóság elnöke vagy az általa kijelölt személy.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 197. §-a a következő (24) bekezdéssel egészül ki: „(24) E törvénynek az Eufetv.-vel megállapított 43. § (2) bekezdés e) pontját és a 138. § (3) bekezdését az ezen rendelkezések hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.”
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény a) 46. § (4c) bekezdésében a „szerv, valamint” szövegrész helyébe a „szerv, az Integritás Hatóság, valamint” szöveg, b) 62. § (1) bekezdés a) pont nyitó szövegrészében az „az elmúlt öt évben jogerős bírósági ítéletben megállapítást nyert, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült:” szövegrész helyébe a „jogerős bírósági ügydöntő határozatban megállapítást nyert, az Integritás Hatóság által az Eufetv. 28. § (3) bekezdése szerint megállapított időpontig, vagy ennek hiányában – ha a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól hamarabb nem mentesült – a bíróság ügydöntő határozata jogerőre emelkedésétől számított négy évig:” szöveg, c) 66. § (6) bekezdés b) pontjában az „alvállalkozókat.” szövegrész helyébe az „alvállalkozókat, valamint az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát.” szöveg, d) 152. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „m) és n)” szövegrész helyébe a „m)–o)” szöveg, e) 165. § (7c) bekezdésében az „előírása alapján” szövegrész helyébe az „előírása vagy az Integritás Hatóság ajánlása alapján” szöveg, f) 182. § (1) bekezdésében a „tizenhat” szövegrész helyébe a „tizenhét” szöveg, g) 182. § (2) bekezdés m) pontjában a „személy.” szövegrész helyébe a „személy és” szöveg, h) 188. § (1) bekezdésében a „62. § (1) bekezdés” szövegrész helyébe a „62. § (1) bekezdés a) pont aa)–ah) alpontjában,” szöveg lép.
2.
Státusz: új
Jogszabály címe: 2022. évi XXIX. törvény az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról
Megjelent: MK.163. szám 2022. 10. 10.
Hatály: A kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
§ A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:
f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek.”
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény összeférhetetlenséget szabályozó 15. § (3) bekezdése helyébe új rendelkezés lép, mely meghatározza, az összeférhetetlenségi szabályokat, amelyeknek az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek.
A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő 31/B. §-sal egészül ki: „31/B. § E törvénynek az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 15. § (3) bekezdésének megfelelő alapító okirat módosításokat 2022. december 31. napjáig kell benyújtani azzal, hogy a Módtv.-nyel megállapított 15. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a Módtv. hatálybalépésétől meg kell tenni.”
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. § (11a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(11a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”
A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 225. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.
A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény módosítása
A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 51. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”
A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 51. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(10a) A (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő – a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye nélkül – lehet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának, felügyelőbizottságának tagja, valamint betölthet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.