Szakgyógyszerész-képzés

Általános információk a szakgyógyszerész-képzésről

A gyógyszerészet természettudományos alapokon álló, medicinális orientációjú, önálló szakmai specifikumokkal rendelkező inter- és multidiszciplináris tudomány és gyakorlat, melynek oktatása ma Magyarországon mesterfokozatot és foglalkozási doktori címet eredményező osztatlan, ötéves, nappali képzés keretében folyik.

A gyógyszerészi diploma megszerzése után a gyógyszerésztudományi karok lehetőséget biztosítanak szakképesítés megszerzésére is. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának célja, hogy a szakgyógyszerész-képzés területén kiváló elméleti és gyakorlati képzést biztosítson minden gyógyszerészi oklevéllel rendelkező kolléga részére, és ezáltal magas színvonalú, nemzetközi viszonylatban is elismert tudású szakembereket képezzen. A szakképesítéssel rendelkező és nem rendelkező gyógyszerészek számára a Kar biztosítja a folyamatos, rendszeres továbbképzést, és ezáltal a szaktudás naprakész ismeretanyaggal történő frissítésének lehetőségét.

A szakképzés Karunkon 2000-ben kezdődött, amikor a felsőoktatási törvény a graduális képzést végző felsőoktatási intézmények számára biztosította a szakirányú szakképzés jogát és lehetőségét.

A szak- és továbbképzés döntően „önköltséges” formában működik. A közel 30 éves múltú, európai viszonylatban is méltán elismert szakképzési rendszer fenntartása érdekében a képzési költséget a lehetséges minimumban határoztuk meg.

A képzés minőségének biztosításában jelentős szerepet játszik a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjával, valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamarával történő kiváló együttműködés, illetve az egyes intézeti laboratóriumok, műszerek és egyéb oktatást-kutatást segítő eszközök használata, melyek sikeres pályázati tevékenységünk és ipari együttműködéseink eredményeként kerültek Karunkra.

A képzés felépítése

A törzsképzési tanfolyamokat a szakgyógyszerész-jelöltek a törzsképzési idő (12 hónap) első, illetve második félévében teljesítik. A törzsképzési tanfolyamok – lehetőség szerint – szombati napokon kerülnek megszervezésre. A törzsképzési előadások az első félévben a szakirányok hallgatói számára egységesen, míg a második félévben szakirányonként kerülnek megszervezésre. A törzsképzési előadások az év végén írásbeli vizsgával zárulnak. A hallgatók a második évfolyamtól (24 hónap) szakképesítésenként vesznek részt az elméleti képzésen, és a tanultakról minden év végén írásbeli vizsgát tesznek. A szakgyógyszerész-jelöltek a harmadik év végén a Nemzeti Vizsgabizottság által meghirdetett információk szerint szakvizsgára jelentkezhetnek.

A szakmai gyakorlat teljesítése

A szakmai gyakorlatot a szakgyógyszerész-jelöltnek akkreditált képzőhelyen kell teljesítenie. A gyakorlatok rendjét a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet 4. sz. mellékletében foglaltak szabályozzák. A szakképzési idő akkor tekinthető teljesítettnek, ha a szakgyógyszerész-jelölt a szakképzési idő teljes időtartama alatt legalább heti 36 órás munkaidejű vagy – munkaidő hiányában – legalább heti 36 órás munkavégzési kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban tölti. A munkavégzésre irányuló jogviszony időtartama alatt a szakgyógyszerész-jelölt az egészségügyi tevékenységet szakmai felügyelet alatt végzi.

A szakképzési idő teljesítéseként legalább heti 18 órás munkaidejű vagy – munkaidő hiányában – legalább heti 18 órás munkavégzési kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló jogviszony is elismerhető, ha a szakgyógyszerész-jelölt a szakgyakorlatot a részmunkaidőben teljesíti. Ebben az esetben a szakképzési idő annyival hosszabbodik meg, amennyi a szakvizsgára bocsátáshoz feltétlenül szükséges.

A szakképzésre beiratkozott jelölt részére a Dékáni Hivatal leckekönyvet állít ki, amelyben az illetékesek rögzítik az elméleti és gyakorlati teljesítéseket. A szakgyakorlati időbe legfeljebb három hónap keresőképtelen állományban töltött idő számítható be. A külföldön letöltött gyakorlati idő előzetes engedély alapján a szakgyakorlat teljesítésébe szintén beszámítható. A gyakorlati idő beszámításáról a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, valamint a szakirány képviselője dönt.

Dékáni engedéllyel a nappali tagozaton végzett PhD tanulmányokból vagy a szakképesítés megkezdése előtt letöltött gyakorlati időből legfeljebb egy év a szakgyakorlati időbe beszámítható.

A számonkérés módja

A korábbi szakképesítésekről való áttérés során elvégeztük mind a pedagógiai, mind a számonkérési módszertan fejlesztését. A fejlesztés lényege az oktatás során alkalmazott esettanulmányok bemutatása, általános értelemben a „problem based learning” módszertanának kialakítása. A számonkérés során kiadott témakörökből történő egyéni esszé megírása és szóbeli referálása a törzsképzési tanfolyam elvégzésének és leigazolásának előfeltétele.

Az önképzés lehetősége

A Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára szinte minden kar, intézet, tanszéki könyvtár állományát, szolgáltatásait, infrastruktúráját egyesíti. Emellett az egyes kari intézetek is tartanak fenn kisebb könyvtárállományt az adott szakterület legkurrensebb könyveiből és folyóirataiból.

A szabadpolcos olvasótermekben, tematikus elrendezésben számos kötet kapott helyet a társadalomtudományok, a történettudomány, a Nyelvek és irodalmak, ill. a Természet- és orvosi tudományok területeiről.

A szakképzést felügyelő személyek

A szakképzés vezetője a mindenkori dékán. A Kar szakképzésének adminisztratív tevékenységét a Szak- és Továbbképzési Csoport koordinálja. A kari szakterületek felügyeletét grémiumok látják el. Az alábbi táblázat tartalmazza a szakterületek felelőseit.

Gyógyszerellátási szakgyógyszerészet és a Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet szakterületek vezetője Dr. Hankó Balázs Zoltán egyetemi tanár.

Az ipari szakgyógyszerészet szakterület felügyeletét Dr. Antal István egyetemi tanár, dékán látja el.

A szakképzésben résztvevő társszakmák

A szakképzésben számos külső szakértő oktató és konzulens vesz részt a közforgalmú és kórházi/klinikai, valamint az ipari gyógyszerészet területéről.

A gyógyszerellátási szakterületen elmondható, hogy a Kar mintegy 309 oktató gyógyszertárral van kapcsolatban a képzésben adódó közös feladatok (képzési tematikák harmonizálása, aktualizálása stb.) elvégzése érdekében.

A kórházi/klinikai szakterületen az egyetem Klinikai Központjával, és az egyes klinikákon dolgozó orvos kollégákkal biztosított a szakmai kapcsolattartás és együttműködés a korábbi évek gyakorlatának megfelelően.

Az ipari szakgyógyszerészet oktatási területen is erősítik a Kar kapacitását a Karunkkal szoros kapcsolatot tartó – gyógyszeriparban dolgozó – címzetes egyetemi tanáraink és docenseink, akik rendszeres előadói a képzéseknek.

Szakképesítések

A szakgyógyszerészi képzés Magyarországon 1972-től kezdődött meg, ezzel a gyógyszerészek szakirányú képzésében úttörőnek bizonyult hazánk Európában. A szakgyógyszerészi képesítésről szóló 16/1972. (X. 8.) EüM rendelet tartalmazta első alkalommal a szakgyógyszerészi szakképzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a szakorvosi képzések analógiájára és szervezeti keretei között történtek. Első alkalommal 8 szakgyógyszerészi szakképesítés volt megszerezhető. 1978-tól a szakgyógyszerészi szakképesítések már egy jogszabályban jelennek meg, a megszerezhető szakképesítések száma 12-re bővült.

1999-2003 között egy rövidebb időszak vonatkozásában már ezen a szakmaterületen is megkülönböztetésre kerültek alap és ráépített szakképesítések. Az 1972-ben meginduló szakterület-bővülési folyamatot 2012-ben egy átfogó reform követte. Ennek eredményeként a megszerezhető szakképesítések száma csaknem megkétszereződött, a korábbi 15 helyett már 27 szakgyógyszerészi szakképesítés szerezhető meg, ebből 7 ráépített. A szakgyógyszerészi képzésben 3 fő képzési irány került meghatározásra, figyelemmel arra, hogy a gyógyszerészek tevékenysége, illetve szakmai ismerete is a gyakorlatban ezeken a területen jelenik meg elsősorban:

1. gyógyszerellátási szakgyógyszerészet – a közforgalmú gyógyszerellátás valamennyi aspektusát kívánja felölelni
2. kórházi-klinikai szakgyógyszerészet – az intézeti gyógyszerellátáshoz kapcsolódó speciális ismereteket foglalja magába
3. ipari szakgyógyszerészet – elsősorban az ipar számára képezi a különböző szakembereket.

Az egyes szakterületek specialitásai úgy épülnek fel, hogy a törzsképzési időszak képzési terve a szakirány valamennyi szakterületére nézve azonos, az adott szakirányhoz kapcsolódó általános ismereteket biztosítja, míg a szakgyakorlati képzés keretében történik meg a tényleges „szakosodás”.

Ismételten megjelentek a jogszabályban a ráépített szakképesítések.

Figyelemmel arra, hogy mind a szakgyógyszerészi képzések elnevezései, mind pedig a szakképesítések rendszere megváltozott a jogszabály tartalmaz két megfeleltetési táblát, amely a 66/1999. EüM rendeletben szereplő és az új 22/2012. EMMI rendelet alapján megszerezhető szakképesítések egymásnak történő megfeleltetését tartalmazzák.

Bár a szakgyógyszerészi képzés új szerkezete az európai országok működési mintája alapján került kialakításra (a kialakított szakterületek megfelelnek az európai gyakorlatnak) a szakgyógyszerészi szakképesítések jelenleg nem, csak az általános gyógyszerész diploma esik automatikus elismerés hatálya alá az Európai Unióban.

Jogszabályok

• 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól

• 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről

• 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról

Kari szabályozók, ügyrendek

A képzés szabályszerűségei

A költségtérítéses szakgyógyszerész-képzés díja

A szakgyógyszerész-jelöltek kérelmeivel kapcsolatos ügyintézés rendje

A szakképző hellyé minősítés feltételei

A tutori tevékenységgel kapcsolatos szabályszerűségek rendje

Az akkreditációs kérelmek elbírálásának rendje

Minőségirányítás

A minőségirányítási rendszer elvi alapjai

Az Egyetem vezetése elkötelezettséget érez egy korszerű minőségfejlesztési rendszer hatékony működtetése és teljes körű kiterjesztése iránt.

Az Egyetemen a 2013. évben tanúsította az SGS Hungária Kft. az ISO 9001:2008 standardok szerint. A rendszer kiépítés első lépésben részben valósult meg. Ez évente folyamatosan kiterjesztésre kerül a gyógyító-megelőző ellátás, oktatás, kutatás folyamataira és egységeire is. Az Egyetem Klinikáin, betegellátással foglalkozó egységeiben a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok követelményei is beépülnek a szabályzásokba.

A rendszer kiépítéssel és működtetéssel járó feladatok elvégzésére alkalmas szakértő csapat áll rendelkezésre. A Minőségbiztosítási Osztály az Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Igazgatóság irányítása alatt működik.

A Semmelweis Egyetem küldetésnyilatkozata

A Semmelweis Egyetem minden dolgozója elkötelezetten tevékenykedik annak érdekében, hogy a XXI. századi Közép-Európa piacvezető orvos- és egészségtudományi egyetemének rangját kiérdemeljük és megőrizzük.

Egyetemünk Magyarországon és a fővárosban is vezető szerepre tör az egészségügyi ellátás, az egészségfejlesztés, az orvos-, egészség- és sporttudományi képzés, a kutatás és klinikai innováció, a legkorszerűbb orvostudományi technológiák kidolgozása, kipróbálása, bevezetése, és minden-napos használata területén. Az Egyetem vezetése elkötelezett, hogy magasan képzett emberi erőforrások és az általuk használt modern technológia révén az orvos-, egészség- és sporttudományok valamint az egészségügyi menedzsment területén Közép-Európa tudásközpontjaként tevékenykedjen.

A Semmelweis Egyetem aktívan hozzá kíván járulni a népegészségügyi trendek negatív irányának radikális megváltoztatásához.

A minőségbiztosítás dokumentációs rendszere

A Semmelweis Egyetemen működtetett Minőségirányítási rendszer a Működési és Módszertani Kézikönyv alapdokumentummal rendelkezik.

A Módszertani Kézikönyv tartalmazza a rendszer elvi alapjait, az alkalmazott nézőpontokat valamint a cél és mutatószám rendszert.

A Működési kézikönyv tartalmazza az egyes feladatkörökhöz (dékán, Minőségirányítási Bizottság elnöke, Minőségirányítási Bizottság, Minőségirányítási referensek, az adatbank, a Területileg Illetékes Bizottság, az egységek vezetői, az egységek minőségügyi kapcsolattartói és adatgazdái) tartozó feladat és felelősségi köröket.

A Gyógyszerésztudományi Kar külön Minőség- és Környezetirányítási Eljárás utasítással rendelkezik a „Szakképzési tevékenység felügyelete” címmel.

Teljesítményértékelés, ellenőrzés

A szakgyógyszerész képzésének, szakmai előrehaladásának ellenőrzése és értékelése a munkaprogram figyelembevételével történik. Az értékelések a leckekönyvben (index) kerülnek rögzítésre.

A szakgyógyszerész-képzés minőségértékelése

2013. év tavaszán került kialakításra a részben elektronikus úton (Evasys rendszer), részben papír alapon történő teljes minőségértékelési rendszer. A szakgyógyszerész-jelölt értékelheti a szakképzőhelyet, a tutor teljesítményét, illetve a törzsképzési tanfolyamokat. A minőségértékelést a Szak- és Továbbképzési Csoport végzi, amelyben részt vesz a Minőségbiztosítási Osztály képviselője, a Szak- és Továbbképzési Csoport képviselője, illetve több tutor is.