Betűméret: A A A

A kar története

Az orvosi fakultás szervezése a királynő, Mária Terézia, 1769. november 7-én kelt rendelkezése, ún. intimátuma nyomán indult el az akkori egyetlen magyar egyetemen, Nagyszombaton. Az 1777-es évektől kezdődően Budára, majd 1784-től Pestre költözött, és megindult a kar fejlődése. 

ulloi_ut_webre

A gyorsan fejlődő Pest az eddigiekhez képest gazdagabb és változatosabb beteganyagot biztosított, és a klinikai ágyak száma is 16-ra növekedett. Egyre szaporodtak a tanszékek:elméleti orvostan, természetrajz – 1784; állatorvostan – 1787; államorvostan, különös gyógytan – 1793; elméleti sebészet – 1808; szülészet – 1812; szemészet – 1817.

inagurale2Bécset is megelőzve, 1793-ban az elsők között Pesten kapott önálló tanszéket az államorvostan, ami akkoriban összevontan tartalmazta a törvényszéki orvostant és a közegészségügyet. A himlő elleni védőoltásokat Magyarországon már 1799-től kezdték alkalmazni, 1824-től pedig Gebhardt Ferenc vezetésével Központi Oltóintézet létesült az Orvoskaron belül. A kar tanára volt korának egyik legjelentősebb természettudósa, Kitaibel Pál. Az 1844-ben, Arányi Lajos által alapított Kórbonctani Intézet nemzetközi összehasonlításban is az egyik legkorábbi ilyen intézmény. 1847 elején, mindössze néhány hónappal a Massachussets Hospital-beli első kísérlet után Balassa Pesten már kipróbálta az éteres altatást. Az első altatásos műtétet néhány nappal később Schoepf-Merei Ágost végezte el. A kar a hazai nagy járványok leküzdésében (tífusz, sárgaláz, himlő, a lázadásba torkolló 1831-es és az 1848/49. évi kolera) is mindvégig meghatározó szerepet játszott.

Az orvosképzés időtartamát egy 1774-es rendelet szabályozta első ízben 5, majd az 1786-os tanulmányi rend szerint már csak 4 évre. Az oktatás latinul folyt, majd 1789-ben adták ki az első magyar nyelvű élettan tankönyvet. 1830-ban engedélyezték a magyar nyelv használatát az orvosképzésben, és 1844-ben lett a magyar az oktatás hivatalos nyelve.

Folyamatosan nőtt a tanszékek és a klinikai ágyak száma, míg 1838-ra olyan nagy lett a zsúfoltság, hogy az országgyűlés is foglalkozott az orvoskar helyzetével. A kar tanárai a szűkös körülmények között is igyekeztek lépést tartani az ekkoriban nekilendülő és szakosodó nemzetközi orvostudománnyal, de a szabadságharc leverése után többen börtönbe, emigrációba kényszerültek. A modern orvoskar kiépítése, hatalmas fejlesztési programja 1873-ban kezdődött és 1911-ben zárult le. A meginduló építkezések után az akkor még külterületnek számító Üllői út lett az Orvoskar tengelye, ahol két telepen helyezték el a klinikákat, a füvészkertet, és az igazgatóságot.Ezzel egy időben, gyors egymásutánban alakultak az új, gyakran párhuzamos, de kivétel nélkül a kor színvonalán álló, kielégítően felszerelt tanszékek.

Institute_dAnatomie

Az építkezésekkel párhuzamosan kristályosodott ki, elsősorban az Orvosi Hetilapot is elindító Balassa és Markusovszky körül a „budapesti orvosi iskola”. Semmelweis hatására itt indult meg először a műtéti fertőzések tudatos prevenciója. Az elsők között kapott Budapesten tanszéket a közegészségtan, a kiváló bakteriológus Fodor Józseffel az élén. A Schoepf-Merei és Sauer művét folytató Korányi Frigyes kezdte meg a korszerű alapokon álló magyar belgyógyászati iskola kiépítését. Munkáját fia, Sándor vitte tovább. A „magyar Charcot”-nak is nevezett Jendrassik Ernő az ideggyógyászat, Dollinger Gyula az ortopédia, míg Tauffer Vilmos a műtétes nőgyógyászat és szülészet egyik megalapítója volt. A modern sebészetet meghonosító Lumniczer Sándor elsőként alkalmazta a Lister-féle antiszepszist. Schulek Vilmos, Grósz Emil és Imre József munkássága nyomán ebben az időben vált Európa-hírűvé a magyar szemészet. A gyermekgyógyászatban a Bókayak és Kopits Jenő, a csípőficam nemzetközi szakértője említendő. Az anatómus Lenhossék Mihály az idegrendszer finomabb szerkezetének kutatásával kivívta Nobel-díjas kollégája, Santiago Ramón y Cajal elismerését, aki társának tekintette a neuron-tan megalkotásában. A stomatológiában Árkövy József, a gyógyszertanban Balogh Kálmán voltak kiemelkedők. 1907-ben kapott önálló intézetet a radiológia, annak hazai megalapozójával, Alexander Bélával az élén. Az élettan a cseh származású kitűnő Czermákkal vált korszerű tudománnyá az Orvoskaron. Őt Jendrassik Jenő követte, aki a korszerű magyar fiziológiai iskola megalapítását tűzte maga elé célul.

III_Belklinika-korterem

Szembetűnően emelkedett a hallgatók száma. Az 1860-as években 400-500 között mozgott, az 1880- as évekre meghaladta az 1000 főt. 1872-ben vezették be az egységes orvosképzést, így 1878-tól már csak egyetlen orvosi diploma létezett, „egyetemes orvosi tudományok doktora” megjelöléssel. Az 1875-ös egyetemi szabályrendelet a tanszabadság és autonómia biztosítása mellett, lefektette az új, egyetemes orvosdoktori szigorlati rendet. 1881-től változott a tanév időtartama is. Korábban novembertől augusztusig, ezután szeptembertől júniusig tartott.

A háború okozta gazdasági válság idején, 1922-ben végrehajtott reform fő elvként a kutató- és gyakorló orvos együttes képzését tartotta szem előtt. A tanulmányi idő ekkor emelkedett 6 évre, és ekkor vezették be a ma is használatos rite, cum laude, summa cum laude minősítéseket. A budapesti tudományegyetem 1921. április 14-én felvette alapítója, Pázmány Péter nevét, amit 1950-ig viselhetett.

A hallgatók száma 1945-től kezdődően ugrásszerűen megnőtt, így az 1947/48-as tanévtől bevezették a felvételi vizsgát.  

RS16654_IMG_7001 copy-scrAz ötvenes évek elején több kórházat is az egyetemhez csatoltak, klinikákká alakítva át őket és ekkor alakult meg az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem, mely az Orvoskar alapításának 200. évfordulóján 1969. november 7-én felvette Semmelweis Ignác nevét. A megélénkülő külkapcsolatok elősegítették a magyar szakemberek visszatérését a nemzetközi tudományos és szakmai életbe. Az Általános Orvostudományi Karon 1983-ban beindult a német nyelvű, 1989-ben az angol nyelvű oktatás, melyek azonban igazán csak a rendszerváltás után teljesedtek ki.

Az elméleti és tudományos tevékenység és ezek körülményeinek fejlesztését szolgáló beruházásként 1978-ban készült el a Nagyvárad téri Elméleti Tömb (NET), ami sokáig a SOTE jelképe volt és a maga 89 méteres magasságával Magyarország legmagasabb épülete.

2008 szeptemberében valóra vált a ’60-as évek óta elképzelt második elméleti épület terve, a Tűzoltó utcai Elméleti Oktatási Központ (EOK), mely több építészeti szakmai díjat is elnyert. A huszonegyedik századnak megfelelő épületben közel kétezer graduális hallgató oktatása folyik, és magas színvonalú, sok nemzetközi elismerést és kollaborációt hozó, nagy összegű kutatói támogatásokkal jellemezhető kutatómunka folyik.

RS13710_EOK_kulso_este-scr