Új állandó rovatunkban az AI felsőoktatásban való alkalmazását járjuk körbe a Mesterséges intelligencia az oktatásban munkacsoport támogatásával (Dr. Lantos Zoltán, Papp József – Egészségtámogatási Módszertani Tanszék). Téli cikkünkben összefoglaljuk a legutóbbi EduCafé tanulságait, valamint megosztunk két segédanyagot az AI oktatásban való alkalmazásával kapcsolatban.
educafé
A november 29-ei EduCafé a mesterséges intelligencia oktatásbeli alkalmazását járta körül, kiemelve az előnyöket és a veszélyeket. Négy téma megvitatására volt lehetősége a résztvevőknek, amelyek legfontosabb tanulságait és megállapításait foglaljuk össze.
1. A mesterséges intelligencia érvényességi határainak tiszteletben tartása
Az MI-eszközök csak olyan mértékben lehetnek megbízhatóak, amennyire érvényesek és jó minőségűek az adatok, amelyeken betanítják őket. A gyakorlati tapasztalatok megvitatása rámutatott arra is, hogy a nem megfelelő tanító adatbázis, elégtelen validálás és a mesterséges intelligenciára való túlzott hagyatkozás hogyan vezethet hibákhoz, például különböző diagnosztikai eljárások során.
A mesterséges intelligencia az egészségügyben ma még alapvetően kiegészítője az emberi szakértelemnek és jellemzően nem helyettesítője.
Mind az oktatókat, mind a hallgatókat ki kell képezni a mesterséges intelligencia eszközök által szolgáltatott eredmények kritikus értékelésére, biztosítva, hogy a felelősség továbbra is az egészségügyi szakértőknél maradjon.
Az oktatás során minden esetben hangsúlyozni kell, hogy a mesterséges intelligencia eszközöknek jól meghatározható érvényességi határai vannak, amelyeket minden eszköz alkalmazása esetében szigorúan figyelembe kell venni. Ennek érdekében a gyakorlati képzésbe az MI-eszközök alkalmazását is célszerű beépíteni.
2. A szükséges elméleti tudás mértéke a mesterséges intelligencia mellett
A téma megbeszélésének kiindulópontja az volt, hogy a mesterséges intelligencia megkérdőjelezi a hagyományos oktatási módszereket, mivel hatalmas elméleti tudást tesz azonnal és könnyen hozzáférhetővé.
Mindez a memoriter tanulási feladatok oktatásban betöltött szerepét is átértékeli.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy az alapvető ismeretek továbbra is létfontosságúak az egészségügyi szakemberek képzésében, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap az elméleti ismeretek és a gyakorlati készségek esetspecifikus összekapcsolása.
Az elmúlt húsz év tananyagainak jelentős mennyiségű, sok szakterületen ötszörös (!) növekedését figyelembe véve a tanulmányi elvárásokat a résztvevők túlzottan megterhelőnek ítélték. Olyan célzottabb tananyagok kidolgozását javasolták, amelyek az adott szakterületek gyakorlati eseteihez kapcsolt kulcsismeretek beazonosítását és elsajátítását helyezik előtérbe a vélt teljeskörűséggel szemben. Az esetfeldolgozásokat tudják elősegíteni a mesterséges intelligenciával támogatott tanulási eszközök.
A csoport azt is javasolta, hogy a hallgatók kompetenciaszintjéhez és egyéni céljaihoz igazodó, mesterséges intelligencia által javasolt, személyre szabott tanulási útvonalak kialakítására legyen lehetőség.
3. A mesterséges intelligencia eszközök integrálása a hallgatók feladataiba
A téma azt járta körbe, hogy miként lehet a mesterséges intelligenciát alkalmazó eszközöket hatékony és előremutató módon beépíteni az oktatási tevékenységbe. A résztvevők párhuzamként rámutattak arra, hogy annak idején a függvénytáblát, logarlécet és számológépet tiltották a számonkérések során.
A csoport a mesterséges intelligencia korlátozása helyett azt támogatta, hogy mind a tanárok, mind a diákok megfelelő útmutatást kapjanak az alkalmazásához. Például a mesterséges intelligencia felhasználására esetleírásokhoz, esetszimulációkhoz, forgatókönyvek készítéséhez, feladatok és gyakorlatok tervezéséhez vagy összetett problémák megoldásához.
Véleményük szerint az oktatóknak el kell sajátítaniuk a mesterséges intelligencia alapismereteit annak érdekében, hogy értékelni tudják az alkalmazásával készített feladatmegoldásokat és olyan eszközként tudjanak rá tekinteni, mint egy szövegszerkesztő szoftver vagy internetes keresőalkalmazás.
Esettanulmányok és szimulációk alkalmazhatók azokon a konkrét oktatási területeken, ahol fel lehet készíteni a hallgatókat a mesterséges intelligencia szakmai gyakorlatba való beépítésére.
4. A mesterséges intelligencia mint tanulási asszisztens
A műhelybeszélgetés annak megvitatásával zárult, hogy a mesterséges intelligencia miként erősítheti a tapasztalati és személyre szabott tanulást.
Ilyen lehet különböző gyakorlati helyzetek szimulálása, például virtuális interaktív esetek részletes kifejtése vagy chatbottal történő beszélgetés esetfeldolgozásként.
Másik lehetőség vizuálisan megjeleníteni az összetett tapasztalati ismereteket, amelyeket a hagyományos módszerekkel nehéz átadni. Az interaktív esetfeldolgozásra ebben az esetben is van lehetőség.
A mesterséges intelligenciát az együttműködés és a kritikus gondolkodás elősegítőjének is tekinthetjük a megbeszéltek szerint. Emellett a különböző csoportmunka módszerek is alkalmasak arra, hogy virtuális segédként a mesterséges intelligencia eszközök intenzívebb együttműködésre ösztönözzék a diákokat.
A novemberi EduCafé rávilágított a mesterséges intelligenciában rejlő hatalmas lehetőségekre az oktatásban, ugyanakkor óva intett a szabályozatlan felhasználástól. A megbeszéltek megerősítették, hogy a mesterséges intelligencia eszközeinek átgondolt integrációjára van szükség, amely a tananyag és az oktatási módszertan felülvizsgálatát is szükségessé teszi.
további segédanyagok
AI az egészségügyi oktatásban (MTA)
A Magyar Tudományos Akadémia a Magyar Tudomány Ünnepén belül szervezte meg „Mesterséges intelligencia a radiológiában” című szimpóziumát.
Az „AI az egészségügyi oktatásban” c. előadás keretében prof. Dr. Bari Ferenc, az MTA doktora (Szegedi Tudományegyetem, Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet) megvizsgálta, hogyan integrálódnak az AI eszközök az orvosi képzésbe és oktatásba, a virtuális szimulációktól a személyre szabott tanulási élményekig, amelyek az egyes diákok igényeihez alkalmazkodnak.
Ethical use of Artificial Intelligence in Health Professions Education: AMEE Guide No. 158
Az AMEE-t (Association for Medical Education in Europe) 1972-ben Koppenhágában alapítottak azzal a céllal, hogy elősegítse az orvosi képzésben részt vevő oktatók közötti interakciót, tapasztalatcserét. 1973 óta minden évben megrendezi éves kongresszusát valamely európai városban, továbbá rendszeresen tesz közzé útmutatókat, melyek célja, hogy információt és gyakorlati tanácsokat nyújtsanak aktuális kérdésekben.
A 158. számú útmutató azokra az etikai kérdésekre összpontosít, amelyekkel az oktatók és adminisztrátorok szembesülnek, amikor MI-eszközöket használnak felsőoktatási környezetben.
Dr. Lantos Zoltán, Papp József – Egészségtámogatási Módszertani Tanszék