El lehet-e számolni kontaktóraként az elektronikus úton (pl. Moodle-ben) megtartott konzultációt?

Igen. Az elektronikus úton megtartott konzultációk mint az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozások tanórának (kontaktórának) számítanak. A felsőoktatási törvény alapján bele kell őket számítani az oktató számára előírt tanításra fordított időbe.

Részletek

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

108. § 41. tanóra [kontaktóra]: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc.

26. § (1) Az oktató a heti teljes munkaidejéből – két egymást követő tanulmányi félév átlagában – egyetemi vagy főiskolai tanári munkakörben legalább heti nyolc, docensi munkakörben legalább heti tíz, adjunktus, tanársegéd és mesteroktató munkakörben legalább heti tizenkét órát köteles a hallgatók felkészítését szolgáló előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció megtartására (a továbbiakban: tanításra fordított idő) fordítani.

(8) A munkáltató a tanításra fordított időt legfeljebb negyven százalékkal megemelheti, illetve legfeljebb huszonöt százalékkal csökkentheti. A tanításra fordított idő megállapításánál a tanulmányi követelmények számonkérésével, a tananyagfejlesztéssel, a tankönyv- és a segédletkészítéssel, az oktatói felkészüléssel összefüggésben végzett tevékenységet figyelembe kell venni. A csökkentés, emelés összefüggő időtartama legfeljebb két félévre szólhat.

  1. § 23. pont:
  • „23. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége, ideértve az elektronikus úton történő kommunikációt is” (hatályos: 2018. december 18-tól)

 

Közzé lehet-e tenni az oktatók által készített diasorokat, prezentációkat az egyetemi honlapokon, akár az oktatók beleegyezése nélkül is?

Igen. Az oktatók által készített diasorok, prezentációk mint egyéni-eredeti művek szerzői jogi védelem alá esnek. A szerzői jogi törvény azonban kimondja, hogy ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége, átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. E rendelkezés lehetővé teszi az oktatói diasorok közzétételét az egyetemi honlapokon, az oktató külön beleegyezése nélkül is.

Részletek

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) alapján szerzői jogi védelem alá tartozik – függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e – a tudomány minden alkotása. A törvény példálózó jelleggel megemlít néhány, szerzői jogi oltalom alá eső alkotást (köztük a nyilvánosan tartott beszédet is), azonban ez nem jelent kimerítő felsorolást. A (3) bekezdés alapján a szerzői jogi védelem feltétele, hogy az alkotásnak egyéni, eredeti jelleggel kell bírnia. Az egyetemi oktatók által készített diasorok, prezentációk, valamint az általuk tartott előadások tehát szerzői jogi védelem alá esnek.

A törvény 30.§ (1) bekezdés alapján, eltérő megállapodás hiányában a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége.  A (7) bekezdés szerint az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell, ha közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vagy szolgálati viszonyban foglalkoztatott személy, vagy munkaviszony jellegű jogviszony keretében foglalkoztatott szövetkezeti tag alkotta meg a művet. Az (5) bekezdés alapján, ha a mű elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége, a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül. E rendelkezés lehetővé teszi a diasorok, prezentációk, előadások az Egyetem honlapján történő közzétételét, bizonyos feltételekkel.

A nyilvánosságra hozatal során figyelemmel kell lenni a szerző személyhez fűződő jogaira (Szjt. 10-13. §), a fentebb leírtak figyelembevételével. Így a szerzőt megilleti a szerzőként való feltüntetés joga, valamint a mű egységének védelme – a szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.  A már idézett 30. § (5) bekezdés alapján a mű visszavonására irányuló szerzői nyilatkozat (11. §) esetén a munkáltató köteles a szerző nevének feltüntetését mellőzni. Ugyancsak mellőzni kell a szerző kérésére nevének feltüntetését akkor is, ha a művön a munkáltató a munkaviszonyból eredő jogaival élve változtat, de a változtatással a szerző nem ért egyet.

A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként megalkotott művel kapcsolatos jognyilatkozatokat írásba kell foglalni.

Forrás: Jogi és Igazgatósági Főigazgatóság, Semmelweis Egyetem

 

Köteles-e az oktató ellenőrizni a hallgató személyazonosságát vizsgázásnál?

Igen. A vizsgán a hallgató személyazonosságát bármely személyazonosság igazolására alkalmas, fényképet és aláírást egyidejűleg tartalmazó okmánnyal igazolhatja. A vizsgáról ezen kívül vizsgalapot kell felvenni, mely többek között tartalmazza a hallgatói azonosító számot is.

Részletek

A Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata
III. könyv – Hallgatói Követelményrendszer, III.2. rész – Tanulmányi és Vizsgaszabályzat

33. § (7) A hallgató a személyazonossága igazolása nélkül nem vizsgázhat. A vizsgán a hallgató személyazonosságát bármely személyazonosság igazolására alkalmas, fényképet és aláírást egyidejűleg tartalmazó okmánnyal igazolhatja.

Amennyiben a hallgató a személyazonosságát a fenti módon nem tudja igazolni a vizsgalapra, valamint a NEPTUN EFTR-be „nem jelent meg” bejegyzés kerül, ami az adott tárgyból a vizsgalehetőségek számát nem csökkenti, de a hallgató a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott vizsgaszervezési adminisztrációs díj megfizetésére köteles.
 
30. § (9) A vizsgáról – a kombinált vizsga részvizsgáját is ide értve – vizsgalapot kell felvenni, mely tartalmazza:
a) az adott tanév félévének megjelölését,
b) a tantárgy, tantervi egység megnevezését, kódját,
c) a vizsga időpontját,
d) a vizsgáztató oktató nevét,
e) a vizsgáztató oktató oktatói azonosító számát és aláírását,
f) a vizsgára jelentkezett hallgató nevét, hallgatói azonosító számát, és
g) a vizsga értékelését, a keltezést.

 

87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

32. § (1) Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, aki nem rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, a Hivatal a FIR-be való bejelentéstől számított tizenöt napon belül hallgatói azonosító számot hoz létre, amelyről a felsőoktatási intézményt a FIR-en keresztül értesíti.

(2) Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt létesítő személynek, aki rendelkezik tanulói vagy hallgatói azonosító számmal, újabb azonosító szám nem adható ki. Aki rendelkezik tanulói azonosító számmal, annak a hallgatói azonosító száma megegyezik a tanulói azonosító számával.

További jogi jellegű kérdéseit felteheti az oktatasmodszertan@med.semmelweis-univ.hu címen.