Általános információk a szakgyógyszerész-képzésről

A gyógyszerészet természettudományos alapokon álló, medicinális orientációjú, önálló szakmai specifikumokkal rendelkező inter- és multidiszciplináris tudomány és gyakorlat, melynek oktatása ma Magyarországon mesterfokozatot és foglalkozási doktori címet eredményező osztatlan, ötéves, nappali képzés keretében folyik.

A gyógyszerészi diploma megszerzése után a gyógyszerésztudományi karok lehetőséget biztosítanak szakképesítés megszerzésére is. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának célja, hogy a szakgyógyszerész-képzés területén kiváló elméleti és gyakorlati képzést biztosítson minden gyógyszerészi oklevéllel rendelkező kolléga részére, és ezáltal magas színvonalú, nemzetközi viszonylatban is elismert tudású szakembereket képezzen. A szakképesítéssel rendelkező és nem rendelkező gyógyszerészek számára a Kar biztosítja a folyamatos, rendszeres továbbképzést, és ezáltal a szaktudás naprakész ismeretanyaggal történő frissítésének lehetőségét.

A szakképzés Karunkon 2000-ben kezdődött, amikor a felsőoktatási törvény a graduális képzést végző felsőoktatási intézmények számára biztosította a szakirányú szakképzés jogát és lehetőségét.

A szak- és továbbképzés döntően „önköltséges” formában működik. A közel 30 éves múltú, európai viszonylatban is méltán elismert szakképzési rendszer fenntartása érdekében a képzési költséget a lehetséges minimumban határoztuk meg.

A képzés minőségének biztosításában jelentős szerepet játszik a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjával, valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamarával történő kiváló együttműködés, illetve az egyes intézeti laboratóriumok, műszerek és egyéb oktatást-kutatást segítő eszközök használata, melyek sikeres pályázati tevékenységünk és ipari együttműködéseink eredményeként kerültek Karunkra.

A képzés felépítése

A törzsképzési tanfolyamokat a szakgyógyszerész-jelöltek a törzsképzési idő (12 hónap) első, illetve második félévében teljesítik. A törzsképzési tanfolyamok – lehetőség szerint – szombati napokon kerülnek megszervezésre. A törzsképzési előadások az első félévben a szakirányok hallgatói számára egységesen, míg a második félévben szakirányonként kerülnek megszervezésre. A törzsképzési előadások az év végén írásbeli vizsgával zárulnak. A hallgatók a második évfolyamtól (24 hónap) szakképesítésenként vesznek részt az elméleti képzésen, és a tanultakról minden év végén írásbeli vizsgát tesznek. A szakgyógyszerész-jelöltek a harmadik év végén a Nemzeti Vizsgabizottság által meghirdetett információk szerint szakvizsgára jelentkezhetnek.

A szakmai gyakorlat teljesítése

A szakmai gyakorlatot a szakgyógyszerész-jelöltnek akkreditált képzőhelyen kell teljesítenie. A gyakorlatok rendjét a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet 4. sz. mellékletében foglaltak szabályozzák. A szakképzési idő akkor tekinthető teljesítettnek, ha a szakgyógyszerész-jelölt a szakképzési idő teljes időtartama alatt legalább heti 36 órás munkaidejű vagy – munkaidő hiányában – legalább heti 36 órás munkavégzési kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyban tölti. A munkavégzésre irányuló jogviszony időtartama alatt a szakgyógyszerész-jelölt az egészségügyi tevékenységet szakmai felügyelet alatt végzi.

A szakképzési idő teljesítéseként legalább heti 18 órás munkaidejű vagy – munkaidő hiányában – legalább heti 18 órás munkavégzési kötelezettséggel járó, munkavégzésre irányuló jogviszony is elismerhető, ha a szakgyógyszerész-jelölt a szakgyakorlatot a részmunkaidőben teljesíti. Ebben az esetben a szakképzési idő annyival hosszabbodik meg, amennyi a szakvizsgára bocsátáshoz feltétlenül szükséges.

A szakképzésre beiratkozott jelölt részére a Dékáni Hivatal leckekönyvet állít ki, amelyben az illetékesek rögzítik az elméleti és gyakorlati teljesítéseket. A szakgyakorlati időbe legfeljebb három hónap keresőképtelen állományban töltött idő számítható be. A külföldön letöltött gyakorlati idő előzetes engedély alapján a szakgyakorlat teljesítésébe szintén beszámítható. A gyakorlati idő beszámításáról a Gyógyszerésztudományi Kar dékánja, valamint a szakirány képviselője dönt.

Dékáni engedéllyel a nappali tagozaton végzett PhD tanulmányokból vagy a szakképesítés megkezdése előtt letöltött gyakorlati időből legfeljebb egy év a szakgyakorlati időbe beszámítható.

A számonkérés módja

A korábbi szakképesítésekről való áttérés során elvégeztük mind a pedagógiai, mind a számonkérési módszertan fejlesztését. A fejlesztés lényege az oktatás során alkalmazott esettanulmányok bemutatása, általános értelemben a „problem based learning” módszertanának kialakítása. A számonkérés során kiadott témakörökből történő egyéni esszé megírása és szóbeli referálása a törzsképzési tanfolyam elvégzésének és leigazolásának előfeltétele.

Az önképzés lehetősége

A Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára szinte minden kar, intézet, tanszéki könyvtár állományát, szolgáltatásait, infrastruktúráját egyesíti. Emellett az egyes kari intézetek is tartanak fenn kisebb könyvtárállományt az adott szakterület legkurrensebb könyveiből és folyóirataiból.

A szabadpolcos olvasótermekben, tematikus elrendezésben számos kötet kapott helyet a társadalomtudományok, a történettudomány, a Nyelvek és irodalmak, ill. a Természet- és orvosi tudományok területeiről.

A szakképzést felügyelő személyek

A szakképzés vezetője a mindenkori dékán. A Kar szakképzésének adminisztratív tevékenységét a Szak- és Továbbképzési Csoport koordinálja. A kari szakterületek felügyeletét grémiumok látják el. Az alábbi táblázat tartalmazza a szakterületek felelőseit.

Gyógyszerellátási szakgyógyszerészet és a Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet szakterületek vezetője Dr. Hankó Balázs Zoltán egyetemi tanár.

Az ipari szakgyógyszerészet szakterület felügyeletét Dr. Antal István egyetemi tanár, dékán látja el.

A szakképzésben résztvevő társszakmák

A szakképzésben számos külső szakértő oktató és konzulens vesz részt a közforgalmú és kórházi/klinikai, valamint az ipari gyógyszerészet területéről.

gyógyszerellátási szakterületen elmondható, hogy a Kar mintegy 309 oktató gyógyszertárral van kapcsolatban a képzésben adódó közös feladatok (képzési tematikák harmonizálása, aktualizálása stb.) elvégzése érdekében.

kórházi/klinikai szakterületen az egyetem Klinikai Központjával, és az egyes klinikákon dolgozó orvos kollégákkal biztosított a szakmai kapcsolattartás és együttműködés a korábbi évek gyakorlatának megfelelően.

Az ipari szakgyógyszerészet oktatási területen is erősítik a Kar kapacitását a Karunkkal szoros kapcsolatot tartó – gyógyszeriparban dolgozó – címzetes egyetemi tanáraink és docenseink, akik rendszeres előadói a képzéseknek.

Szakképesítések

A szakgyógyszerészi képzés Magyarországon 1972-től kezdődött meg, ezzel a gyógyszerészek szakirányú képzésében úttörőnek bizonyult hazánk Európában. A szakgyógyszerészi képesítésről szóló 16/1972. (X. 8.) EüM rendelet tartalmazta első alkalommal a szakgyógyszerészi szakképzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a szakorvosi képzések analógiájára és szervezeti keretei között történtek. Első alkalommal 8 szakgyógyszerészi szakképesítés volt megszerezhető. 1978-tól a szakgyógyszerészi szakképesítések már egy jogszabályban jelennek meg, a megszerezhető szakképesítések száma 12-re bővült.

1999-2003 között egy rövidebb időszak vonatkozásában már ezen a szakmaterületen is megkülönböztetésre kerültek alap és ráépített szakképesítések. Az 1972-ben meginduló szakterület-bővülési folyamatot 2012-ben egy átfogó reform követte. Ennek eredményeként a megszerezhető szakképesítések száma csaknem megkétszereződött, a korábbi 15 helyett már 27 szakgyógyszerészi szakképesítés szerezhető meg, ebből 7 ráépített. A szakgyógyszerészi képzésben 3 fő képzési irány került meghatározásra, figyelemmel arra, hogy a gyógyszerészek tevékenysége, illetve szakmai ismerete is a gyakorlatban ezeken a területen jelenik meg elsősorban:

  1. gyógyszerellátási szakgyógyszerészet – a közforgalmú gyógyszerellátás valamennyi aspektusát kívánja felölelni
  2. kórházi-klinikai szakgyógyszerészet – az intézeti gyógyszerellátáshoz kapcsolódó speciális ismereteket foglalja magába
  3. ipari szakgyógyszerészet – elsősorban az ipar számára képezi a különböző szakembereket.

Az egyes szakterületek specialitásai úgy épülnek fel, hogy a törzsképzési időszak képzési terve a szakirány valamennyi szakterületére nézve azonos, az adott szakirányhoz kapcsolódó általános ismereteket biztosítja, míg a szakgyakorlati képzés keretében történik meg a tényleges „szakosodás”.

Ismételten megjelentek a jogszabályban a ráépített szakképesítések.

Figyelemmel arra, hogy mind a szakgyógyszerészi képzések elnevezései, mind pedig a szakképesítések rendszere megváltozott a jogszabály tartalmaz két megfeleltetési táblát, amely a 66/1999. EüM rendeletben szereplő és az új 22/2012. EMMI rendelet alapján megszerezhető szakképesítések egymásnak történő megfeleltetését tartalmazzák.

Bár a szakgyógyszerészi képzés új szerkezete az európai országok működési mintája alapján került kialakításra (a kialakított szakterületek megfelelnek az európai gyakorlatnak) a szakgyógyszerészi szakképesítések jelenleg nem, csak az általános gyógyszerész diploma esik automatikus elismerés hatálya alá az Európai Unióban.

Alapszakképesítések

1. Gyógyszerellátási szakgyógyszerészet szakterület

1.1 Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés

Képzési idő: 36 hónap
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

Bővebben a szakképesítésről

Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés

  1. Szakirány: gyógyszerellátási szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 16/1972. EüM rendelet tartalmazta a gyógyszerügyi szervezés szakképesítést, amely jogelőd szakképesítésnek tekinthető
    • A szakképesítés megnevezése szinte folyamatosan változott, 1999-től gyógyszerellátási gyógyszerészet megnevezéssel volt megszerezhető a szakképesítés
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a gyógyszertár üzemeltetés, vezetés szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető a gyógyszerellátási gyógyszerészet szakképesítésnek
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A gyógyszertár üzemeltetés, vezetés szakképesítéssel rendelkező megfelelő kompetenciákkal rendelkezik a gyógyszertár vezetésére vagy részt vesz a gyógyszertárat működtető vállalkozás irányításában, gyógyszertári minőségügyi rendszert alakít ki és irányítja, logisztikai és készletgazdálkodási feladatokat lát el.
1.2 Gyógyszerészi gondozás, farmakológia

Képzési idő: 36 hónap 
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

Bővebben a szakképesítésről

Gyógyszerészi gondozás, farmakológia

  1. Szakirány: gyógyszerellátási szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A 22/2012. EMMI rendelet által bevezetetett új szakgyógyszerészi szakképesítés
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A gyógyszerész által önként vállalt, felelősen végzett dokumentált tevékenység, melynek célja együttműködésben az orvossal a hatásos, biztonságos és költséghatékony gyógyszeres terápia elősegítésén túl, a beteg egészségtudatos életvitele kialakításának elősegítése, megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése, életminőségének javítása, minőségileg kontrollált körülmények között.
1.3. Gyógyszerügyi szakigazgatás, minőségbiztosítás

Képzési idő: 36 hónap
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

2. Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet szakterület

2.1 Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet

Képzési idő: 36 hónap
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

Bővebben a szakképesítésről

Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet

  1. Szakirány: kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 66/1999. EüM rendelet tartalmazta első alkalommal még önálló szakképesítésként a kórházi gyógyszerészetet és a klinikai gyógyszerészetet
    • A 22/2012. EMMI rendelettel a két szakképesítés „egybeolvadt”, a 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a kórházi-klinikai szakképesítés egyaránt megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető kórházi szakgyógyszerészet, valamint klinikai szakgyógyszerészet megnevezésű szakképesítéseknek.
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A kórházak-klinikák szakgyógyszerészei az intézeti gyógyszertárakban látnak el általános és speciális gyógyszerészi feladatokat: a betegek ellátásához/gondozásához kapcsolódóan végzi a gyógyszerelési történet dokumentálását, közreműködik a terápiás terv kialakításában és hatásának követésében, a gyógy­szer­ellátáshoz kapcsolódóan pedig részt vesznek a beszerzés, tárolás, gyógyszerkészítés és minőség ellenőrzés folyamatában. 
2.2 Klinikai laboratóriumi gyógyszerészet

Képzési idő: 58 hónap
Törzsképzési idő: 24 hónap
Szakgyakorlati idő: 34 hónap

Bővebben a szakképesítésről

Klinikai laboratóriumi gyógyszerészet

  1. Szakirány: kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A szakképesítés jogelődjének tekinthető klinikai laboratóriumi vizsgálatokat a 16/1972. EüM rendelet már tartalmazta
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a klinikai laboratóriumi gyógyszerészet szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető klinikai laboratóriumi diagnosztika szakképesítésnek
    • Az egyik leghosszabb szakgyógyszerészi szakképesítés a csaknem 5 éves képzési idejével
  3. képzési idő: 58 hó
  4. Tartalma: A szakképesítéssel rendelkező az egyes egészségügyi szolgáltatók klinikai laboratóriumában végez egészségügyi tevékenységes, közreműködik a laboratóriumi diagnosztikai vizsgálatokban, a gyógyszerszint monitorozásban, közreműködik a kliniko-farmakológiai kutatásokhoz szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzésében.
2.3 Klinikai mikrobiológiai laboratóriumi gyógyszerészet

Képzési idő: 60 hónap
Törzsképzési idő: 24 hónap
Szakgyakorlati idő: 36 hónap

3. Ipari szakgyógyszerészet szakterület

3.1 Gyógyszertechnológia, készítményfejlesztés és gyártás, biológiai és növényi eredetű gyógyszerek, radiogyógyszerek

Képzési idő: 36 hónap
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

Bővebben a szakképesítésről

Gyógyszertechnológia, készítményfejlesztés és gyártás, biológiai és növényi eredetű gyógyszerek, radiogyógyszerek

  1. Szakirány: ipari szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 16/1972. EüM rendeletben is szerepelt már gyógyszer-technológia elnevezéssel
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A szakképesítéssel rendelkező a gyógyszerformák és gyógyszerkészítmények fejlesztését előállítását, gyártásközi ellenőrzését, minőség-ellenőrzését, minőségbiztosítását, validálását, statisztikai folyamatellenőrzését végzi és irányítja.
3.2 Minőségbiztosítás és minőségellenőrzés

Képzési idő: 36 hónap
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

Bővebben a szakképesítésről

Minőségbiztosítás és minőségellenőrzés

  1. Szakirány: ipari szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A 45/2003. EszCsM rendeletben jelent meg első alkalommal a minőségbiztosítás szakképesítés
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a minőségbiztosítás szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető ugyanezen megnevezésű szakképesítésnek.
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A szakképesítéssel rendelkező a gyógyszerek minőségét szabványok és gyógyszerkönyvek, minőség-ellenőrzés, minőségbiztosítás, minőségirányítás, minőségbiztosítási rendszerek alapján biztosítja. Gyógyszerellenőrzést, gyártásközi ellenőrzést, validálást, folyamatellenőrzést, adatkezelést, mérési eredmények kiértékelését, gyógyszerstabilitás vizsgálatát végzi és irányítja.
3.3 Gyógyszer-engedélyezés

Képzési idő: 36 hónap
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

Bővebben a szakképesítésről

Gyógyszer-engedélyezés

  1. Szakirány: ipari szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A 22/2012. EMMI rendelet által bevezetetett új szakgyógyszerészi szakképesítés
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésével, az engedélyek módosításával, megújításával, törlésével kapcsolatos tevékenységek végezése és irányítása.
3.4 Farmakovigilancia

Képzési idő: 36 hónap
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

Bővebben a szakképesítésről

Farmakovigilancia

  1. Szakirány: ipari szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: A 22/2012. EMMI rendelet által bevezetetett új szakgyógyszerészi szakképesítés.
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A farmakovigilancia mindazon tevékenységek összessége, amely a biztonságos gyógyszeralkalmazást célozza. Ide tartozik a gyógyszermellékhatások felismerése, jelentése, összegyűjtése, elemzése, különböző intézkedések útján történő megelőzése. Célja új információt szerezni a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatos kockázatokról és megóvni a betegeket a gyógyszerek által kiváltott egyes káros hatásoktól.
3.5 Nem klinikai és klinikai gyógyszerkutatás, farmakológia

Képzési idő: 36 hónap
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

Bővebben a szakképesítésről

Nem klinikai és klinikai gyógyszerkutatás, farmakológia

  1. Szakirány: gyógyszerellátási szakgyógyszerészet
  2. Szakképesítés története:
    • Első jogszabályi megjelenés: a 16/1972. EüM rendeletben tartalmazta, ezen szakképesítés jogelődjének tekinthető gyógyszerhatástan-toxikológia szakgyógyszerészi szakképesítést
    • A 22/2012. EMMI rendelet 7. melléklete alapján a farmakológia, farmakoterápia szakképesítés megfeleltethető a 66/1999. EüM rendelet alapján megszerezhető gyógyszerhatástan szakképesítésnek
  3. képzési idő: 36 hó
  4. Tartalma: A gyógyszerek szervezetre gyakorolt hatásának minőségi és mennyiségi jellemzőivel foglalkozik. Méri, hogy egy gyógyszer milyen szerven (sejten) mennyire hatásos. Foglalkozik továbbá azzal is, hogy a gyógyszer miként jut el a célszervhez és hatásának kifejtése után hogyan távozik a szervezetből. A farmakológia foglalkozik a gyógyszerek mellékhatásaival és több gyógyszer együttes alkalmazásának következményeivel. A farmakológus a farmakoterápia szakértőjeként gyógyszeres terápiák klinikai szempontú menedzselését végzi, toxikológiai esetekben tanácsot ad, a gyógyszeres terápia korszerű megoldásait alkalmazza.
3.6 Hatóanyagkutatás és gyógyszerkémia

Képzési idő: 36 hónap
Törzsképzési idő: 12 hónap
Szakgyakorlati idő: 24 hónap

 

 

Ráépített szakképesítések

Ráépített szakképesítések

1. Onkológiai gyógyszerészet

Bemeneti szakképesítés: Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
Képzési idő: (36 hó) +24 hó

2. Infektológiai gyógyszerészet

Bemeneti szakképesítés: Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
Képzési idő: (36 hó) +24 hó

3. Pediátriai gyógyszerészet

Bemeneti szakképesítés: Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
Képzési idő: (36 hó) +24 hó

4. Gyógyszer-információ és terápiás tanácsadás

Bemeneti szakképesítés: Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
Képzési idő: (36 hó) +24 hó

5. Parenterális gyógyszerelés

Bemeneti szakképesítés: Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
Képzési idő: (36 hó) +24 hó

6. Toxikológia

Bemeneti szakképesítések:
Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet, 
Klinikai laboratóriumi gyógyszerészet,
Farmakológia, farmakoterápia,
Nem klinikai és klinikai gyógyszerkutatás, farmakológia (Gyógyszerhatástan)
Képzési idő: (36-58 hó) +24 hó

7. Klinikai radiogyógyszerészet

Bemeneti szakképesítés: Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
Képzési idő: (36 hó) +24 hó

Szakképesítések megfeleltetése

Szakképesítések megfeleltetése 

A 66/1999. (XII. 25.) EüM rendelet 7. számú melléklete szerint, illetve a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet 7. számú melléklete szerint megszerzett szakgyógyszerészi szakképesítés megfeleltetése:

Gyógyszertechnológia megfeleltetése:
• Gyógyszertechnológia, Gyógyszerkészítés

Gyógyszerellenőrzés megfeleltetése:
• Gyógyszerellenőrzés

Gyógyszerhatástan megfeleltetése:
• Farmakológia, farmakoterápia
• Nem klinikai és klinikai gyógyszerkutatás, farmakológia

Gyógyszerkémia megfeleltetése:
• Hatóanyagkutatás és gyógyszerkémia

Társadalomgyógyszerészet megfeleltetése:
• Gyógyszerügyi szakigazgatás

Farnakognózia és fitoterápia megfeleltetése:
• Fitoterápia
• Növényi alapú szerek fejlesztése és előállítása, farmakognózia

Klinikai laboratóriumi diagnosztika megfeleltetése:
• Klinikai laboratóriumi szakgyógyszerész

Gyógyszerellátási gyógyszerészet megfeleltetése:
• Gyógyszertár vezetés-üzemeltetés

Gyógyszerügyi szervezés és igazgatás megfeleltetése:
• Gyógyszerügyi szakigazgatás

Radiogyógyszerészet megfeleltetése:
• Radiogyógyszerészet

Kórházi gyógyszerészet megfeleltetése:
• Kórházi-klinikai szakgyógyszerész

Klinikai gyógyszerészet megfeleltetése:
• Kórházi-klinikai szakgyógyszerész

Minőségbiztosítás megfeleltetése:
• Minőségbiztosítás

a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet 7. számú melléklete szerint megszerzett, illetve a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet 7a. számú melléklete szerint megszerzett szakgyógyszerészi szakképesítések megfeleltetése

GYÓGYSZERELLÁTÁSI SZAKGYÓGYSZERÉSZET

  • Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés
  • Gyógyszerellátási gyógyszerészet
  • Gyógyszerellátás és gyógyszerügyi szervezés megfeleltetése:

1.1. Gyógyszertár üzemeltetés, vezetés

  • Farmakológia, farmakoterápia
  • Gyógyszerészi gondozás
  • Gyógyszerhatástan
  • Fitoterápia
  • Farmakognózia és fitoterápia megfeleltetése:

1.2. Gyógyszerészi gondozás, farmakológia

  • Gyógyszerügyi szakigazgatás
  • Gyógyszerügyi szervezés és igazgatás
  • Egészségügyi-gyógyszerügyi igazgatás
  • Gyógyszerügyi szervezés
  • Gyógyszertári minőségbiztosítás
  • Társadalom-gyógyszerészet megfeleltetése:

1.3. Gyógyszerügyi szakigazgatás, minőségbiztosítás

KÓRHÁZI-KLINIKAI SZAKGYÓGYSZERÉSZET

  • Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet
  • Kórházi gyógyszerészet
  • Klinikai gyógyszerészet megfeleltetése:

2.1. Kórházi-klinikai szakgyógyszerészet

  • Klinikai laboratóriumi gyógyszerészet
  • Klinikai laboratóriumi diagnosztika
  • Preparatív kémiai labor vizsgálatok
  • Közegészségügyi labor vizsgálatok
  • Klinikai labor vizsgálatok megfeleltetése:

2.2. Klinikai laboratóriumi gyógyszerészet

  • Klinikai mikrobiológiai laboratóriumi gyógyszerészet
  • Gyógyszerészeti mikrobiológia megfeleltetése:

2.3. Klinikai mikrobiológiai laboratóriumi gyógyszerészet

IPARI ÉS GYÓGYSZERKUTATÁSI SZAKGYÓGYSZERÉSZET

  • Gyógyszertechnológia
  • Gyógyszerkészítés
  • Gyógyszer-technológia
  • Növényi alapú szerek fejlesztése és előállítása, farmakognózia
  • Biológiai gyógyszerek fejlesztése és előállítása, gyógyszer-biotechnológia
  • Radiogyógyszerészet
  • Radiofarmakológia megfeleltetése:

3.1. Gyógyszertechnológia, készítményfejlesztés és -gyártás, biológiai és növényi eredetű gyógyszerek, radiogyógyszerek

  • Gyógyszerellenőrzés
  • Minőségbiztosítás
  • Kémiai (fizikai-kémiai) gyógyszer-ellenőrzés
  • Biológiai gyógyszer-ellenőrzés
  • Mikrobiológiai gyógyszerellenőrzés megfeleltetése:

3.2. Minőségbiztosítás és minőségellenőrzés

  • Gyógyszer-engedélyezés megfeleltetése:

3.3. Gyógyszerengedélyezés

  • Farmakovigilancia megfeleltetése:

3.4. Farmakovigilancia

  • Nem klinikai és klinikai gyógyszerkutatás, farmakológia megfeleltetése:

3.5. Nem klinikai és klinikai gyógyszerkutatás, farmakológia

  • Hatóanyagkutatás és gyógyszerkémia megfeleltetése:

3.6. Hatóanyagkutatás és gyógyszerkémia; gyógyszerkémia

Jogszabályok

  • 16/2010. (IV. 15.) EüM rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól

  • 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről

  • 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról


Kari szabályozók, ügyrendek

A képzés szabályszerűségei

A költségtérítéses szakgyógyszerész-képzés díja

A szakgyógyszerész-jelöltek kérelmeivel kapcsolatos ügyintézés rendje

A szakképző hellyé minősítés feltételei

A tutori tevékenységgel kapcsolatos szabályszerűségek rendje

Az akkreditációs kérelmek elbírálásának rendje

Minőségirányítás

A minőségirányítási rendszer elvi alapjai

Az Egyetem vezetése elkötelezettséget érez egy korszerű minőségfejlesztési rendszer hatékony működtetése és teljes körű kiterjesztése iránt.

Az Egyetemen a 2013. évben tanúsította az SGS Hungária Kft. az ISO 9001:2008 standardok szerint. A rendszer kiépítés első lépésben részben valósult meg. Ez évente folyamatosan kiterjesztésre kerül a gyógyító-megelőző ellátás, oktatás, kutatás folyamataira és egységeire is. Az Egyetem Klinikáin, betegellátással foglalkozó egységeiben a Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok követelményei is beépülnek a szabályzásokba.

A rendszer kiépítéssel és működtetéssel járó feladatok elvégzésére alkalmas szakértő csapat áll rendelkezésre. A Minőségbiztosítási Osztály az Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Igazgatóság irányítása alatt működik.

A Semmelweis Egyetem küldetésnyilatkozata

A Semmelweis Egyetem minden dolgozója elkötelezetten tevékenykedik annak érdekében, hogy a XXI. századi Közép-Európa piacvezető orvos- és egészségtudományi egyetemének rangját kiérdemeljük és megőrizzük.

Egyetemünk Magyarországon és a fővárosban is vezető szerepre tör az egészségügyi ellátás, az egészségfejlesztés, az orvos-, egészség- és sporttudományi képzés, a kutatás és klinikai innováció, a legkorszerűbb orvostudományi technológiák kidolgozása, kipróbálása, bevezetése, és minden-napos használata területén. Az Egyetem vezetése elkötelezett, hogy magasan képzett emberi erőforrások és az általuk használt modern technológia révén az orvos-, egészség- és sporttudományok valamint az egészségügyi menedzsment területén Közép-Európa tudásközpontjaként tevékenykedjen.

A Semmelweis Egyetem aktívan hozzá kíván járulni a népegészségügyi trendek negatív irányának radikális megváltoztatásához.

A minőségbiztosítás dokumentációs rendszere

A Semmelweis Egyetemen működtetett Minőségirányítási rendszer a Működési és Módszertani Kézikönyv alapdokumentummal rendelkezik.

A Módszertani Kézikönyv tartalmazza a rendszer elvi alapjait, az alkalmazott nézőpontokat valamint a cél és mutatószám rendszert.

A Működési kézikönyv tartalmazza az egyes feladatkörökhöz (dékán, Minőségirányítási Bizottság elnöke, Minőségirányítási Bizottság, Minőségirányítási referensek, az adatbank, a Területileg Illetékes Bizottság, az egységek vezetői, az egységek minőségügyi kapcsolattartói és adatgazdái) tartozó feladat és felelősségi köröket.

A Gyógyszerésztudományi Kar külön Minőség- és Környezetirányítási Eljárás utasítással rendelkezik a „Szakképzési tevékenység felügyelete” címmel.

Teljesítményértékelés, ellenőrzés

A szakgyógyszerész képzésének, szakmai előrehaladásának ellenőrzése és értékelése a munkaprogram figyelembevételével történik. Az értékelések a leckekönyvben (index) kerülnek rögzítésre.

A szakgyógyszerész-képzés minőségértékelése

2013. év tavaszán került kialakításra a részben elektronikus úton (Evasys rendszer), részben papír alapon történő teljes minőségértékelési rendszer. A szakgyógyszerész-jelölt értékelheti a szakképzőhelyet, a tutor teljesítményét, illetve a törzsképzési tanfolyamokat. A minőségértékelést a Szak- és Továbbképzési Csoport végzi, amelyben részt vesz a Minőségbiztosítási Osztály képviselője, a Szak- és Továbbképzési Csoport képviselője, illetve több tutor is.