A szakdolgozat elkészítésének rendje
A Semmelweis Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat – III. KÖNYV Hallgatói Követelményrendszer – III.2. RÉSZ Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 45. §-a értelmében:
(1) A hallgatónak az alapképzésben, a mesterképzésben és az osztatlan képzésben az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot kell készítenie.
A szakdolgozat célja az adott tudományterület bármely problémakörének önálló tudományos feldolgozása révén elősegíteni, hogy a hallgató szakmai tevékenysége során fejlessze lényegmegragadó képességét, elsajátítsa a könyvtárhasználat és irodalomkutatás módszereit és képes legyen véleményét tömören és szabatosan megfogalmazni, továbbá célja lehet a képzés sajátosságaihoz igazodva gyakorlati problémák megoldási lehetőségeinek szisztematikus feldolgozása, illetve innovációs elképzelések, eredmények bemutatása.
(2) A szakdolgozat készítését témavezető, esetenként konzulens irányítja. Témavezető a kar oktatója és kutatója, illetve dékáni engedéllyel külső szakember lehet. A konzulens a munkát segítő egyetemi oktató, kutató vagy külső szakember. Külső témavezető csak belső konzulenssel együtt kérhető fel. Amennyiben a témavezető külső szakember, a tantárgy félév végi aláírását és értékelését a kari oktató, kutató témavezető adja.
A TÉMÁKRA JELENTKEZÉS SZABÁLYAI
(3) Az illetékes kar oktatási-kutatási szervezeti egysége a szakdolgozatra vonatkozó témajegyzéket készít, amelyen a konzulensek nevét is fel kell tüntetni. A témajegyzéket – alapképzés, mesterképzés, osztatlan képzés esetén a végzés évét megelőző legalább négy félévvel, négy félévet meghaladó, de legfeljebb hét féléves képzés esetén a végzés félévét megelőző legalább 2 félévvel korábban, legfeljebb négy féléves képzés esetén a végzés félévét megelőző félévben –minden tanév őszi félévi vizsgaidőszakának utolsó napjáig a tanszék hirdetőtábláján, valamint elektronikus úton is közzé kell tenni. A hallgató bármely kiírt témából választhat, a témavezetői kapacitás függvényében. A témaválasztás a kiírt témától eltérő is lehet, ha ehhez a téma szerint illetékes oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője hozzájárult. A hallgatónak a szakdolgozat témáját a tanulmányok befejezése előtt legalább egy évvel korábban – legfeljebb négy féléves képzésnél a hallgatónak a tanulmányok befejezése előtt legalább egy félévvel korábban – kell kiválasztania és az adott oktatási-kutatási szervezeti egység vezetőjénél bejelentenie. Az egység vezetője engedélyezés esetén gondoskodik annak nyilvántartásáról és a konzulens biztosításáról.
(4) A szakdolgozat elkészítésére történő felkészülést – az ajánlott tantervben szereplő tanulmányi félévekben, egyéni, valamint kontakt óraszámmal meghatározott – vizsgajeggyel végződő, kötelezően választható tantárgy segíti.
(5) A hallgatónak, a szakdolgozat elkészítése során félévenként, az ajánlott tantervben szereplő kontakt óraszámban kell konzultálnia a témavezetőjével.
Az Általános Orvostudományi Karon:
- A hallgatónak a szakdolgozat témáját a tanulmányok befejezése előtt legalább egy évvel korábban kell kiválasztania és az adott oktatási-kutatási szervezeti egység vezetőjénél bejelentenie a „Szakdolgozat címbejelentő lap”-on. Az egység vezetője engedélyezés esetén gondoskodik annak nyilvántartásáról, Neptun rendszeren történő rögzítéséről és a konzulens biztosításáról.
- A címrögzítést követően a Neptun rendszerből – a bejelentés dátumával is ellátott – szakdolgozat védési jegyzőkönyvet a hallgatónak kell 2 példányban kinyomtatni az: Információ/ Általános nyomtatványok felületen a Lehetőségek/Nyomtatás linkkel megnyitás vagy mentés után.
A SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI
(6) A szakdolgozat terjedelme legalább 50.000 karakter, maximális terjedelme szóközök nélkül 100.000 karakter. A használandó betűtípus a Times New Roman, betűméret: 12. A terjedelembe a táblázatok és az irodalomjegyzék is beletartozik, de az ábra, lábjegyzet, bibliográfia nem. A szakdolgozatot dossziéba befűzve vagy bekötve, 2 példányban, valamint elektronikus úton kell benyújtani a képzésért felelős oktatásikutatási szervezeti egységhez. A beadásról a hallgató igazolást kap. A borítón fel kell tüntetni a dolgozat címét, a hallgató nevét, évfolyamát és csoportját, a beadás évét és a konzulens nevét és munkahelyét. A hallgató a tanszékvezető engedélye alapján a képzése nyelvétől eltérő, az egyetem képzési nyelvei közé tartozó nyelven is írhatja a szakdolgozatot.
A SZAKDOLGOZAT LEADÁSI HATÁRIDEJE
(7) Az elkészült szakdolgozat leadási határideje karonként eltérő, amelynek pontos idejét a kar honlapján kell közzétenni.
Az Általános Orvostudományi Karon:
- Az elkészült szakdolgozatot legkésőbb a végzés évében január 15-ig kell benyújtani a képzésért felelős oktatási, kutatási szervezeti egységhez dossziéba befűzve vagy bekötve, 2 példányban, valamint elektronikus úton.
- A hallgatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozat készítése során a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. rendelkezéseit betartja. Az úgynevezett „Plágium nyilatkozat”-ot a szakdolgozatba bekötve, annak függelékeként kell leadni. A tanszékek, klinikák csak azokat a szakdolgozatokat fogadják el, melyek tartalmazzák ezen nyilatkozatot.
- A szakdolgozat január 31-ig az illetékes oktatási szervezeti egységgel történt előzetes egyeztetést követően, külön engedély és különeljárási díj fizetése nélkül leadható.
- A szakdolgozat leadási határidejének január 31-e utánra történő halasztása esetén az alábbiak szerint kell eljárni:
- A kérelem a “Szakdolgozat halasztási kérelem” c. nyomtatványon nyújtható be, melyre az illetékes oktatási szervezeti egység vezetőjének véleményét is rá kell vezettetni. Ezt követően a kérvényt a Tanulmányi Osztályon az évfolyam-ügyintézőnek kell leadni.
- A halasztási kérelem engedélyezésének feltétele az előírt különeljárási díj befizetése:
- első két hét halasztása esetén: 3.500 Ft,
- minden további hét halasztása esetén: 2.500 Ft.
(8) A szakdolgozatot bírálatra kell kiadni. A bíráló felkérését a témát meghirdető oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője végzi. A bíráló csak felsőfokú végzettséggel rendelkező oktató, kutató vagy külső szakember lehet. A bírálatra alapképzésben indokolt esetben a témavezetőt is fel lehet kérni. A bírálók száma alapképzésben egy vagy kettő, mesterképzésben legalább kettő. Amennyiben a szakdolgozati témát nem a kar oktatási-kutatási szervezeti egysége hirdette meg, a szak, illetve szakirányfelelős maga kér fel szakértő bírálót, aki lehet külső és belső szakember egyaránt. A témavezető külön is készít értékelést. A bírálatokat legkésőbb 5 nappal a szakdolgozat védése előtt el kell juttatni a jelölthöz. A bíráló és a témavezető javaslatot tesz a szakdolgozat minősítésére.
(9) A szakdolgozat értékelése 1-5 fokozatú osztályzattal történik. Az értékelésnél tekintetbe kell venni a dolgozatba foglalt önálló vizsgálódás mértékét. A szakdolgozat megvédése az oktatási-kutatási szervezeti egység háromtagú bizottsága vagy – ha a szakdolgozat-védés a záróvizsga része – a záróvizsga-bizottság előtt történik, melynek elnöke az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője vagy az általa kijelölt egyetemi vagy főiskolai tanár vagy docens, tagjai a konzulens és a tanszék egy oktatója. A bizottság harmadik tagjaként a tanszék külső oktatót is igénybe vehet, különösen az egyetem magántanárai közül.
(10) A bírálói értékelést az erre a célra szolgáló nyomtatványon – szakdolgozat nyilvántartó és értékelő lap – két példányban kell megtenni. Az értékelés tartalmazza a bíráló által javasolt érdemjegyet is. A hallgatót a szakdolgozat nyilvántartó és értékelő lap másodpéldányának megküldésével, a záróvizsgára bocsátást megelőzően kell értesíteni az értékelésről legalább 10 munkanappal a szakdolgozat megvédése előtt.
(11) A bíráló a szakdolgozat nyilvántartó és értékelő lapon kettő-öt kérdést tesz fel a szakdolgozat tartalmára vonatkozóan, a szakdolgozat bizottság által elvárt terjedelmű ismertetése, e kérdések és a bizottság esetleges további kérdéseinek hallgató által szóban történő megválaszolása jelenti a szakdolgozat megvédését.
(12) A védésre nem bocsátott szakdolgozat minősítése elégtelen. A védésre bocsátott szakdolgozat minősítését a bírálók javaslatára és védés során mutatott teljesítményre figyelemmel a (9) bekezdés szerinti bizottság állapítja meg.
(13) Egy bíráló esetén az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője jóváhagyja az elégtelen értékelést, vagy újabb bírálót jelölhet ki. Két bíráló esetén, amennyiben csak az egyik bíráló adott elégtelen értékelést, az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője újabb bírálót jelöl ki.
(14) Elégtelen minősítés esetén az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője értesíti a hallgatót, és tájékoztatja a pótlás feltételeiről. Elégtelen diplomamunkát (szakdolgozatot) pótolni csak egy alkalommal lehet.
(15) Csak a soron következő záróvizsga időszakban tehet záróvizsgát a szakdolgozat pótlása, illetve javítása után az a hallgató,
a) aki szakdolgozatát a határidőre nem nyújtja be,
b) akinek szakdolgozatát a bíráló – az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője által jóváhagyottan – elégtelenre minősítette,
c) akinek szakdolgozatát a (12) bekezdés szerint kijelölt újabb bíráló is elégtelenre minősítette.
(16) Az elégtelenre minősített szakdolgozat pótlásának feltételeiről a képzésben illetékes oktatásszervezeti egység vezetője rendelkezik, szükség esetén újabb konzultációk előírásával.
(17) Az oktatási-kutatási szervezeti egység vezetője a szakdolgozat egy példányát a védést követően a hallgatónak átadja, a másik példány és az értékelését igazoló védési jegyzőkönyv egy példánya az oktatási-kutatási szervezeti egységnél marad. A diplomamunkát az oktatási-kutatási szervezeti egységnél a mindenkor hatályos Iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően kell megőrizni.
(18) A díjjal jutalmazott rektori pályamunkákat a téma szerint illetékes oktatási-kutatási szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a dékán jeles bírálati javaslatú szakdolgozatnak fogadhatja el, amennyiben ezt a hallgató a tanulmányi osztályon benyújtott kérvényben kéri.
(19) Osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgatók számára a dicsérettel jutalmazott rektori pályamunkákat a téma szerint illetékes oktatási-kutatási szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a dékán jeles bírálati javaslatú szakdolgozatnak fogadhatja el, amennyiben ezt a hallgató a tanulmányi osztályon benyújtott kérvényben kéri.
(20) A tanulmányok keretében létrehozott, lektorált tudományos folyóiratban első szerzős műként közzé tett dolgozatot szakdolgozatként elfogadhatja a dékán, mely esetben a bírálatot az általános szabályok szerint kell elvégezni.
(21) A (18)-(20) bekezdésben meghatározott szakdolgozatra vonatkozó kérelmet a hallgatónak a végzést megelőző tanév befejezéséig kell benyújtania a tanulmányi osztályon. A szakdolgozat megírása alóli mentesülés a védés kötelezettsége alól nem mentesít.