2019. június 6-7-én rendezte meg a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság „Multimédia az oktatásban” szakosztálya éves konferenciáját Budapesten, az Ericsson-székházban. A multimédiás tartalmak oktatási célú felhasználásáról számos egyetem, középiskola és cég tartott előadást, mely sok tanulsággal szolgált a hallgatóság számára. A következőkben a konferencián elhangzottakból válogatunk.
Érsek Gizella: Kompetenciafejlesztés a 21. században – az Ericsson megközelítése
Az Ericsson távközlési nagyvállalatnál kiemelt figyelmet fordítanak a munkavállalók képzésére – ugyanakkor, mint kiderült, nem mindegy, hogy ez milyen módszerekkel történik.
A cég egyéves Coursera-előfizetést ajándékozott dolgozóinak, melynek keretében azok bármilyen kurzushoz hozzáfértek, és ingyenesen szereztek belőlük bizonyítványt. Az év végi összegzésnél kiderült, hogy a várakozásokkal ellentétben csupán a munkavállalók 8%-a használta ki a lehetőséget. Azoknál a dolgozóknál, akiket felettesük célok kitűzésével, számonkérésekkel és tanulásra dedikált idővel motivált, ez az arány 50-60%-ra nőtt.
Mindez arra enged következtetni, hogy a legtöbb embernek nem elég csupán a tananyagot biztosítani, hanem szükség van külső elvárásokra is ahhoz, hogy megfelelő mértékben kihasználják azt.
Kis Márta: Élmény alapú oktatás a Budapesti Metropolitan Egyetemen
A Metropolitan Egyetem nemrég bevezette a portfólió-alapú oktatást, melynek lényege, hogy a hallgató a tanulmányai során különböző képességeket és eredményeket „gyűjt”: ilyen lehet a számvitel elsajátítása, a Prezi használata vagy egy üzleti terv elkészítése. A tanuló a hagyományos passzív szerepéből tanulása aktív szereplőjévé lép elő, és tudatosan építi saját személyes és szakmai márkáját (myBrand). A portfólió segítségével a hallgató az elméleti tudáson kívül a gyakorlati készségeit is rendszerezheti, valamint felkészülhet az élethosszig tartó tanulásra.
Az egyetem további célja, hogy a kurzusok 80%-ában innovatív módszerekkel történjen az oktatás: az élményalapú tanítás, a projektmunka és a problémamegoldás technikáinak minél szélesebb körű felhasználásával. A középiskolástól eltérő, új megközelítésre a tanulókat tréningekkel és workshopokkal készítik fel, de ugyanolyan fontos az oktatók képzése is.
A képzésben 12 mentoroktató vesz részt, akik különböző mentorprogramokon keresztül segítik kollégáik fejlődését. A legfontosabb, hogy az oktatók megértsék a rendszer bevezetésének okát – erre épül csak rá, „hogyan” és „mit” érdemes tanítani. A mögöttes elvek ismeretében ugyanis az oktatók számos tanelemből és módszerből választhatnak (pl. kooperatív tanulás), melyeket tematikus workshopokon sajátíthatnak el.