Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. április 21.
168726 Összes oltás
13760 Beoltott Semmelweis Polgár

A személyiségzavarokról
általában

A személyiségzavarok kezelése Szakambulanciánk profiljába nem tartozik.

A személyiségzavarok a személyiség olyan tartós és kóros magatartásbeli és érzelmi megnyilvánulásai, amelyek jelentősen eltérnek a társadalmi, kulturális és viselkedésbeli elvárásoktól. A személyiségben ezek az eltérések hosszan, az egyén akár egész élete során fennállhatnak. A személy viselkedés- és reagálásmódja gyakran észrevehetően eltér az egészséges reagálásmódoktól. A személyiségzavarok kialakulásában a kora gyermekkori lelki fejlődési zavarok, különböző negatív családi tapasztalatok, elhanyagolás, bántalmazás és traumák a legfontosabbak, de nem elhanyagolhatók a biológiai, genetikai tényezők sem.

A személyiségzavarral küzdő egyéneknek környezetükkel szinte mindig problémás a viszonyuk, állandó feszültségekkel terhelt. Viselkedésükre gyakran nincsenek belátással, nehezen tudják beleélni magukat mások lelkiállapotába.

A személyiségzavarban szenvedő emberek lelki egyensúlya törékeny, bizonytalan. Jóval nehezebben viselik a stresszt, terhelést, a megrázkódtatásokat, mint egészséges embertársaik, nagyobb az esélyük mind testi, mind további lelki betegségek megjelenésére.

A személyiségzavarok gyakrabban előforduló megjelenési formái:

•  Borderline (érzelmileg labilis) személyiségzavar

•  Nárcisztikus személyiségzavar

•  Elkerülő személyiségzavar

Borderline
személyiségzavar

Borderline személyiségzavar

A borderline személyiségzavar gyakorisága a népesség körében folyamatos növekedést mutat. A borderline személyiségzavarban szenvedő ember érzelmi, indulati megnyilvánulásai, környezetéhez való viszonya, reagálásai szélsőségesek, kiszámíthatatlanok. Időnként kedves és megnyerő, időnként pedig elviselhetetlenül indulatos, követelőző és agresszív. Érzelmeit nem tudja kordában tartani. Hol halálosan szereti, hol gyűlöli ugyanazt az embert.

A magány szinte mindig erős szorongást okoz nála. Állandóan igényli, hogy törődjenek vele, de itt is szélsőségeket mutat – egyik pillanatban tanácsot kér, máskor meg csak arra kell a másik, hogy saját önállóságát bizonyítsa.

Kedélye gyakran nyomott, szorongásos rohamok, öngyilkossági késztetések jelentkezhetnek nála. Üresnek, unottnak éli meg magát, nincsenek szilárd, stabil céljai, tervei, elképzelései. A folyamatos üresség elkerülésére állandóan igyekszik valamilyen akciódús tevékenységben részt venni. Jellemző rá a mértéktelenség: fokozott alkoholivás,  kábítószerezés, sorozatos szexuális kalandok. A gyógyszerre könnyen rászokik, és nagyon nehezen mond le a főként szorongáscsökkentő, fájdalomcsillapító és altatószerek használatáról, melyekkel folyamatos szorongását próbálja oldani. A borderline betegek élettörténetében rendkívül gyakran előfordul gyermekkorban elszenvedett elhanyagolással, testi és nemi erőszakkal és hasonló súlyos traumákkal járó élmény, amelyek következtében nem tudtak biztonságot adó kapcsolatot kialakítani szinte senkivel.

Mivel ez a kórkép nem tartozik Klinikánk profiljába, az alábbi helyekre fordulhat segítségért:
Nap-Kör Alapítvány
VIKOTE – Kognitív Központ
Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika

Elkerülő
személyiségzavar

Elkerülő személyiségzavar

Az elkerülő személyiségzavarral küzdő egyént rendkívül erős szorongások gyötrik, túlérzékeny, szinte mindentől, mindenkitől tart, apróságok miatt fél (például attól, hogy megszólják a ruhája miatt, hogy étkezésnél leeszi magát, hogy véleménye miatt bírálni fogják). Könnyen zavarba jön, nevetségesnek, megalázottnak érzi magát, s az ilyen veszéllyel járó helyzetektől egyre inkább visszahúzódik. Állandó kisebbségi érzések gyötrik, épp ezért kerüli a felelősségvállalást. Szinte mindenre alkalmatlannak érzi magát, s noha vágyik a kapcsolatokra, az esetleges elutasítás miatti félelmében inkább elkerüli az embereket, tehát tényleg magára marad. Mindenkitől teljes mértékű elfogadást vár el, csak olyan kapcsolatban tud élni, ahol feltétel nélküli elfogadást érez.

Nárcisztikus
személyiségzavar

Nárcisztikus személyiségzavar

A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő ember mértéktelenül énközpontú, önszerető, a másik ember érzéseit, gondolatait nem veszi figyelembe. Magát olyan embernek tartja, akinek különleges jogai vannak. Kapcsolatai felszínesek, társaira azért van szüksége, hogy kiszolgálják, felnézzenek rá és elismerjék. Rövid ideig megnyerően is viselkedhet annak érdekében, hogy mások elismerését érezze.  A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő ember hosszútávú kapcsolatot nehezen létesít, de nem is vágyik komoly, bensőséges kapcsolatra. Viselkedése gyakran irigységre utal, követelőző lehet, mindent a magáénak szeretne tudni. A nárcisztikus ember kudarc esetén visszahúzódik, de ezt is gyakran a saját nagysága jeleként mutatja ki. Saját jelentőségét, a világban való szerepét irreálisan többnek éli meg, sikeresnek, tökéletesnek, hatalmasnak érzi magát, és gondolatai nagyon gyakran e körül járnak. Az ilyen ember az enyhe kritika következményeként is indulatot, feszültséget, dühöt él át, ezért az ilyen helyzeteket próbálja kerülni. Kedvességet, melegséget vár, ugyanakkor viszonozni nem tudja, tehát stabil kapcsolatot sem tud kialakítani.

Személyiségzavarok
kezelése

Személyiségzavarok kezelése

A már kialakult személyiségzavarokban legjobb eredmény a kombinált terápiáktól, a modern gyógyszeres kezeléstől és az egyéni ill. csoportos pszichoterápiától, valamint a különböző (pl. társas készségfejlesztő, stresszcsökkentő, indulatok kontrolljára irányuló) tréningektől várható.

A személyiségzavarok kezelése Szakambulanciánk profiljába nem tartozik.