Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Dr. Dános Béla, a Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatója, valamint a Gyógynövénykutató Intézet tudományos tanácsadója, sokunk által tisztelt és szeretett tanárunk.
Dr. Dános Béla 1929. 07. 28.-án született Nagykállón. Itt is érettségizett 1947-ben, a Szabolcs Vezér Gimnáziumban. Ez évben felvételt nyert a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi kar gyógyszerészi szakára, majd 1952-ben szerzett gyógyszerészi diplomát a jogutód Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Ettől kezdve az Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényszervezettani Tanszékén dolgozott, különböző oktatói beosztásokban. Gyógyszerészi és természettudományi doktorátust szerzett (1959, 1968) és 1968-ban a biológiai tudományok kandidátusa lett. Az ELTE Természettudományi Karán 1996-ban habilitált.
Legfontosabb oktatási feladataként a gyógyszerészhallgatók botanikai képzését irányította, még idős korában is előadója volt a gyógyszerészi növénytannak. E tárgy modernizálásában nélkülözhetetlen szerepe volt: a hagyományos morfológiai alapú képzésbe beépítette a fiziológiai, elsősorban a másodlagos anyagcseretermékek termelődésével kapcsolatos tanulmányokat a kemizmusra alapuló rendszertani (kemotaxonómiai) ismeretekkel egyetemben, kialakítva egy új, farmakobotanikai szemléletet. A témában több hiánypótló jegyzete, tan- és kézikönyve jelent meg, melyekből gyógyszerész-, biológus- és vegyészgenerációk egyaránt tanultak.
Fő kutatási témái a növényi kiválasztó rendszerek és a szekunder anyagcsere kapcsolatainak vizsgálata, valamint a gyógynövények biodiverzitásának feltárása voltak. Utóbbival a Gyógynövénykutató Intézetben, tudományos tanácsadóként foglalkozott. Ezen intézetben 1971-óta dolgozott részmunkaidőben, ahol részt vett még új gyógynövényfajták előállításában, gyógyhatású növényi készítmények fejlesztésében, valamint a Kemotaxonómiai Botanikus Kerttel kapcsolatos munkákban is.
Az MGYT Gyógynövény Szakosztályának megalakulása óta vezetőségi tagja, több ízben titkára (1968-1975), majd elnöke (1975-1982) is volt. A Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar Kari Tanácsának tagja volt 1974 és 2000 között; 2001-től a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság szenátora. Szakismereteit 1979-től igazságügyi botanikus szakértőként is kamatoztatta. Ennek során emlékezetes volt a Szépművészeti Múzeumból elrabolt, világhírű festmények visszaszerzésében végzett munkája: a szövettani vizsgálatai kulcsfontosságúak voltak a felderítésben. Ezért 1984-ben állami kitüntetésben is részesült. Később főleg kábítószernövények vizsgálatával és tranzit utakon érkező egzotikus és védett növények azonosításával foglakozott. A rendszerváltást követően megalakult Gyógynövény- és Terméktanács első elnökévé választották, amely szervezet fő célkitűzése a magyar gyógynövénytermesztés és -kereskedelem biztos alapokra helyezése volt.
Az V., VI., VII. és VIII. Gyógyszerkönyv gyógynövényes cikkelyeinek szerkesztésében is részt vett, ennek során megvalósította a lemezes szervek (levél, virágrészek) derített készítményeinek leírását és hivatalossá tételét. Gyógynövényismereti szakképzések és terepgyakorlatok szervezőjeként és vezetőjeként is tevékenykedett; részt vett több külföldi és hazai tudományos szervezet munkájában, széleskörű munkásságáért több alkalommal részesült elismerésben, – 2013-ban Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetését vehette át.
Kedves Tanár Úr!
Nem felejtjük az előadásaidat, gyakorlataidat és a közös kirándulásokat. Örökséged nem csupán az itt átadott tudás, hanem az egymás és a tudomány iránti tisztelet, melyet Tőled megtanulhattunk.
Emléked tanítványaid, kollégáid és barátaid sokasága őrzi szeretettel és hálával a szívében.
Dr. Boldizsár Imre
egyetemi docens