Pszichológiai team tagjai: 

Kalmárné Rikker Zsuzsanna – klinikai szakpszichológus, munkacsoport-vezető, Bagó György – klinikai szakpszichológus, Damó Eszter – klinikai szakpszichológus, Jánosi Júlia – klinikai szakpszichológus, Magyar Emma – klinikai szakpszichológus, Farkas Flóra – klinikai szakpszichológus-jelölt, rezidens

Diplomás foglalkoztató: Mina Katalin

Szociális munkás: Reicher Tamás Imréné

Pszichológiai munkacsoport

A SE II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán folyó gyógyító munkát az ellátás minden területén lehetőség van pszichológiai megsegítéssel kísérni. Mivel pszichológusaink munkája ilyen értelemben a szomatikus ellátáshoz kapcsolódik, velük kapcsolatot felvenni is az elsődleges panaszokat ellátó ambulancián vagy osztályon keresztül lehet:https://semmelweis.hu/tuzoltoklinika/betegellatas/rendelesi-beosztas-2/ Ehhez a szülők kérhetik a gyermek kezelőorvosának vagy a gyermeket ellátó osztály főnővérének segítségét.

Klinikánk pszichológusi munkacsoportjának tevékenysége jelenleg három pilléren nyugszik.

  • Hematológiai/onkológiai betegek ellátása három osztályon zajlik, ezek mindegyikén saját, teljes állású pszichológus segíti a gyógyító munkát: 1A Hemato-Onkológia – Bagó György klinikai szakpszichológus; 1B Onkológia – Besze Orsolya klinikai szakpszichológus; 2A Neuro-Onkológia – Jánosi Júlia klinikai szakpszichológus. Ezeken az osztályokon a pszichológus feladatai közé tartozik egyrészt a kezelt gyermekek pszichés állapotának felmérése, követése, szupportív és alap-pszichoterápiás megsegítése elsősorban egyéni ellátás formájában, másrészt a betegekhez szorosan kapcsolódó testvérek, szülők szupportálása, támogatása. Ez utóbbi egyéni ülések, valamint szülőcsoport formájában is megvalósulhat. Az onkológiai jellegű betegségek kezelése jellemzően hosszadalmas, sok megpróbáltatással járó folyamat a családok számára. Az osztályos pszichológusoknak kiemelt szerepük van olyan helyzetekben, mint a vizsgálatokra és beavatkozásokra való felkészülés, a mellékhatásokkal való megküzdés, vagy az életvitel, testkép megváltozásához való alkalmazkodás. Ezeken kívül az osztályokon kezelt betegek szülei minden olyan kérdést, problémát jelezhetnek a szakember felé, amelyet a beteg gyermekkel, a betegséggel, a kezeléssel kapcsolatosan pszichológiai vonatkozásúnak éreznek.

 

  • Gyermekneurológiai osztályon dolgozó klinikai szakpszichológus, Kalmárné Rikker Zsuzsanna leginkább az epilepsziával, a mentális, motoros, pszichés fejlődés zavarával, fejfájással, valamint krónikus, progresszív betegségekkel, izombetegségekkel érkező gyermekeket látja el. A neurológiai osztály egyben izomcentrum is, így a pszichológiai ellátás is elsősorban ezek köré a betegségcsoportok köré összpontosul. A pszichodiagnosztika ezen a területen a pszichés tényezők feltérképezéséhez, az organikus/funkcionális zavarok differenciálásához és a sokrétű, sokszínű tünetek hátterében gyakran jelen lévő konverziós, szomatizációs zavarok felismeréséhez is nélkülözhetetlen eljárás.  A pszichodiagnosztikai felmérés kiemelten fontos továbbá bizonyos gyógyszerek beállítása előtt, majd a kezelés folyamán is a mellékhatások monitorozása szempontjából. A krónikus, progresszív betegségek (pl. SMA – spinális izomatrófia, DMD – Duchenne izomdisztrófia) nem csak a beteg gyermeknek, hanem a családnak is rendkívül intenzív pszichés terhelést jelentenek. Ezeknek a családoknak a komplex pszichológiai ellátása rendkívül fontos, így kiemelt szerepet kap. Az osztályon ezeket a családokat személyes, egyénre szabott pszichológusi konzultációk segítik, illetve szervezés alatt van az érintetteket összefogó szülőcsoport is.A pszichodiagnosztikai vizsgálatot követően, szükség esetén sor kerülhet gyermekpszichiáter bevonására is, melyet jelenleg más egyetemi klinika szakembere biztosít konzílium formájában. Indokolt esetben lehetőséget biztosítunk a klinikán alappszichoterápiás ellátásra is (krízisintervenció, pszichoterápiás konzultáció, szupportív pszichoterápia, autogén tréning), ezen kívül az osztályos pszichológus segít megszervezni a gyermekek további pszichoterápiás ellátását a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatoknál.

 

  • A klinika többi szomatikus osztályán gyakran differenciáldiagnosztikai kérdések megválaszolásában segít a konzíliumba hívható pszichológus (reumatológia, endokrinológia: Magyar Emma klinikai szakpszichológus; pulmonológia, gasztroenterológia: Farkas Flóra klinikai szakpszichológus-jelölt, rezidens). A pszichológusok ezeken az osztályokon segíthetnek a teamnek eldönteni, hogy a szomatikus megjelenésű, de ilyen okkal nem, vagy nem teljesen magyarázható tünetek (pl. fájdalom, hányás, hasmenés, légzési nehezítettség, túlsúly) hátterében  fennállhatnak-e pszichés jellegű nehézségek. Ennek igazolódása esetén lehetőség van helyben rövid alap-pszichoterápiás ellátást biztosítani, vagy szükség esetén területi ellátóhelyre küldeni a beteget. Az itt dolgozó pszichológusok feladata továbbá, hogy a krónikus betegséggel (pl. diabétesz) vagy megváltozott életvitellel (pl. JIA – juvenilis idiopátiás artritisz) küzdő gyermekeket szupportálják, és a gyógykezeléssel való együttműködésüket elősegítsék.

 

Szociális munka: a klinikai szociális munkás olyan segítő szakember, aki a gyógyító folyamatban résztvevők segítségével a kórházba kerülő gyermekek és családjuk szociális hátterét, gondjait tárája fel, segít ezek megoldásában. A családgondozás során információt nyújt és tájékoztatás ad a kórházi és más szociális szolgáltatásokról, és a korházi gondozás alatt figyelemmel kíséri a betegek szociális helyzetét. A segítő tanácsadást (jogi, életvezetési, szociális) nyújt a gyermek és családja részére.

A szociális munkás a tevékenysége során ellátja a betegek szociális vonatkozású érdek- és jogvédelmét, célja, hogy érvényesüljön a „gyermekek mindenek felett álló érdeke” alapelv a gyermek gondozásában, nevelésében.

A kórházi szociális munkás „híd – funkciót” lát el – egyrészt kapcsolat a beteg és családja között, másrészt a kliens és a külső erőforrások között.

A kórházi szociális munka célja a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, a veszélyeztetettség esetén annak elhárításában való közreműködés, mely során segíti a szülőket olyan támaszok, segítségek felkutatásában, melyekkel a gyermek veszélyeztetettsége mérsékelhető, megszüntethető, és elkerülhető legyen a kiemelés.