A magyar egészségügyben is felismerték, hogy a lelki támogatás növeli a gyógyítás hatékonyságát. Áprilistól szinte minden osztályon kérhetjük pszichológus segítségét. Miért van szükség pszichoterápiára egy infarktus után, vagy ha fejfájás gyötör?
Egy decemberben megjelent rendelet 108 területet sorol fel, ahol a kórházaknak, járóbeteg-ellátást végző intézeteknek kötelező teljes vagy részmunkaidőben klinikai szakpszichológust foglalkoztatniuk idén áprilistól. Nem olyan „hagyományos” helyekről van szó, mint a felnőtt- és gyermekpszichiátriai osztályok, pszichiátriai gondozók vagy a neurológiai osztályok, hanem olyan területeken kell a pszichés támogatást biztosítaniuk, mint például a tüdőgyógyászat, a belgyógyászat, a kardiológia vagy a fül-orr-gégészet.
A rendelet szerint nem minden osztálynak kell külön szakembert alkalmaznia, hanem az adott intézményben kell hogy elérhető legyen a pszichológus. Egyelőre nincsenek statisztikák arról, hogy a kórházaknak sikerült-e a rendelet előírásainak megfelelni, és a szükséges számú pszichológust alkalmazni. Kérdésünkre az Országos Tisztifőorvosi Hivatal azt válaszolta, hogy a jogszabályban foglaltak ellenőrzését a későbbiekben tervezi.
Kis lépés a holisztikus szemlélet felé
„A rendelet kidolgozását az tette szükségessé, hogy az orvostudományban az elmúlt 20-30 évben a holisztikus szemlélet végre tényleg nagyobb teret nyert. A test és a lélek gyógyítása kétszáz éve, a felvilágosodás idején vált szét: a szomatikus terület az orvoslás, a lélek pedig az egyház hatókörébe került. Ma már azonban nem kétséges, hogy a testi és a lelki dolgok összefüggnek. Az orvosok, professzorok, klinikaigazgatók mind tudják, hogy szüksége van pszichés támogatásra a cukorbetegnek, az infarktust elszenvedettnek vagy magas vérnyomással küzdő személyeknek is” – mondja Dr. Perczel Forintos Dóra, a Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszékének vezetője.
Közismert, hogy a lelki támogatás nagyon fontos például a fájdalomambulanciákon, az onkológiai osztályokon és a gyerekosztályokon. Amit már kevesen gondolnának: szükség lehet pszichológusra akár a fül-orr-gégészeteken és bőrgyógyászatokon – mindenhol, ahol olyan betegségeket kezelnek, amelynek szorongásos, neurotikus tünetek állhatnak a hátterében. De ugyanez igaz a szülészetekre, például egy koraszülés esetén, vagy ha valakinél nehezített a teherbeesés, krónikus nőgyógyászati problémákkal küzd: ilyenkor alapvetően fontos a pszichés támogatás. Ugyancsak meghatározó lehet a pszichológus szerepe az idősellátásban vagy a traumatológiákon, például egy agysérülés esetében, vagy ha a betegnek sérül a beszédközpontja, elveszti a látását.
A kép illusztráció
Forrás: AFP/Fred Dufour
Nem azért kell a pszichológus, hogy megértően hallgasson
A klinikai szakpszichológus nemcsak megértően hallgatja a beteg panaszait, hanem aktívan tud neki abban segíteni, hogy milyen megküzdési módokkal tud az új élethelyzetéhez alkalmazkodni. Ha valaki szembesül egy krónikus betegséggel – magas vérnyomása, diabétesze lesz, esetleg vesebetegként dialízisre szorul – életmódváltásra kényszerül.
„Komoly pszichológusi feladat hozzásegíteni a beteget, hogy megbékéljen a helyzetével. Miért fontos, hogy megbékéljen a betegségével? Azért, mert így tudja a legtöbbet kihozni a helyzetből. Ahelyett hogy depresszióba zuhanna, mert a dialízis nagymértékben korlátozza az életét, fontos, hogy értékeket találjon, értelmet tudjon adni az életének az új helyzetben is. Értelmet adni, ez a megküzdés legfontosabb eleme” – mondja a klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta.
A szakember szerint a magas vérnyomás, a szívinfarktusból való felépülés például kifejezetten pszichoterápiát igénylő állapotok. Ismert, hogy azok körében, akiknek volt már infarktusuk, nagyobb a halálozás kockázata, mert egy újabb infarktus végzetes lehet. Kulcskérdés tehát, hogy az illető hogyan tud megbirkózni a stresszel, képes-e kevesebbet dolgozni, tud-e nemet mondani, képes-e rá, hogy amikor nagy a stressz az életében, elhalasszon fontos döntéseket, vagy be tud-e iktatni több pihenést, örömteli tevékenységet a hétköznapjaiba.
„Az iskolákban a faliújságon sokat olvashattuk a híres József Attila idézetét: „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. Ez igaz, de ennek szélsőséges formája, a perfekcionizmus megbetegítheti az embert. Benne van a kultúránkban – és az fontos is, hogy jól akarjuk elvégezni a munkánkat –, a kérdés csak az, hogy az életünk árán is a tökéletességre kell-e törekedni. Hosszú pszichoterápiás munka eredménye, mire egy menedzserbetegségben szenvedő ember képes belátni, hogy akkor is értékes ember, ha hibázik, és hogy az ő értékességét nemcsak a munkája határozza meg, hanem az életében jelen lévő kapcsolatok is legalább olyan értéket képviselnek. Ezek magától értetődő dolgoknak tűnnek, ám ha bárki a saját életére tekint, láthatja, hogy a szokásokat nem könnyű megváltoztatni” – mondja Dr. Perczel Forintos Dóra.
A szakember szerint ugyancsak alapvető lenne, hogy a fejfájás-ambulanciákon klinikai szakpszichológusok dolgozzanak. „Annál a 45 éves fejfájós betegnél, akinek 15 éves kora óta fáj a feje, és az ország összes fejfájás-ambulanciáját ismeri már, nem elég a gyógyszer, mert biztos, hogy van a fejfájás mögött olyan lelki probléma is, amivel foglalkozni kell. De amikor egy neurológiai ambulancián egyetlen délelőtt 60 beteget kell ellátni, akkor az orvosnak nincs ideje pszichoterápiára. A klinikai szakpszichológusnak viszont éppen ez a dolga, és az egyik munkaeszköze a szobája, ahol 45-50 percre zavartalanul le tud ülni a beteggel pszichoterápiát végezni” – teszi hozzá a szakember.
A kórház is jobban jár
A klinikai szakpszichológusok alkalmazása sok helyen anyagi nehézséget jelenthet, de a tapasztalatok szerint hosszú távon mindenképpen megéri, mert növeli az intézmény hatékonyságát. Nem véletlen, hogy a privát kórházakban, meddőségi centrumokban, kardiológiai központokban, gerincgyógyászati intézetekben a mostani rendeletben előírtnál is több pszichológust alkalmaznak. A lelki támogatás növeli a gyógyítás hatékonyságát, a betegek együttműködését, és csökkenti a visszaesés kockázatát.
Bár az ideális az lenne, ha az állásokat klinikai szakpszichológusok töltenék be, a rendelet szerint egyelőre a képzésben résztvevő jelöltek és rezidensek is betölthetik. (Az országban körülbelül 1200 pszichológusnak van klinikai szakpszichológusi szakvizsgája, közülük tavaly év végén 250 volt állami egészségügyi intézményben alkalmazásban, elsősorban pszichiátriai osztályokon, pszichiátriai gondozókban.) A rezidensek, központi gyakornokok alkalmazása egyébként meg is könnyíti néhány kórház helyzetét, hiszen az ő fizetésüket a minisztérium állja. Jelenleg a klinikai szakpszichológusi képzésben egyetemenként 4-6 fő képzését finanszírozza az állam.
Forrás: origo.hu